Tudományos szempontból van létjogosultsága az Istentagadásnak?

"a világegyetemnek van kezdete"

A miénknek igen, de az anyagnak valószínűleg nincs.

"Ha a Biblia első sorait olvassuk, egyáltalán nem lőtt mellé az irója."

Pontosan?

A vizekről és a Földről beszélt. Az nem a világ kezdete.

"A világegyetem finomhangoltsága is egy intelligens tervezőre mutat."

Ez hamis érv.

"A sejtekben a biokémiai adatvitel szintén egy kódolt számitogépre emlékeztet."

Ez meg semmit nem jelent, és amúgy nem is emlékeztet.

"Szinte bolondság tagadni, hogy egy tervező alkotta az életet"

Ez sima naivság.

Minden mondatod sokszor cáfolva volt már itt is.

Fölösleges újra kezdeni, olvass vissza.

> Nemrég derült ki, hogy a világegyetemnek van kezdete.

Igen, de nem úgy, ahogy az különböző vallások tanítják.

> Ha a Biblia első sorait olvassuk, egyáltalán nem lőtt mellé az irója.

Attól függ, hogy milyen aspektusból vizsgáljuk. Ha abból a szempontból, hogy volt kezdet, akkor valóban nem lőtt mellé. Ha abból a szempontból, hogy előbb volt a föld és az ég, és csak utána a világosság, akkor az már nagyon nincs összhangban a tudományos állásponttal.

> A világegyetem finomhangoltsága is egy intelligens tervezőre mutat.

Utalhatna, de nem ez az egyetlen feloldása a kérdéskörnek. Viszont amennyire random módon működik a fizikai világ, az meg nagyon nem utal tervezettségre.

> A sejtekben a biokémiai adatvitel szintén egy kódolt számitogépre emlékeztet.

Hát ha fél szemmel nézzük és homályosan, akkor valóban, mindkettőben van információ, meg annak hordozója. De *minden* más szempontból teljesen más.

> Szinte bolondság tagadni, hogy egy tervező alkotta az életet, de a világegyetem is úgy lett, hogy életet tudjon biztositani. Ha kicsit más állandók léteznének akkor élet sem lehetne.

Valóban, ha a fizikai állandók kicsit mások lennének, akkor nem lenne élet. De lennének helyette csöblegek. De mivel a fizikai állandók annyik, amennyik, így élet ugyan van, de csöblegek nincsenek. Sőt amilyen a fizikai világ, még csak hasonló sincs a csöblegekhez, elképzelni sem tudjuk, hogy milyenek lehettek volna a csöblegek. A csöblegek hiánya meg egyértelműen rámutat, hogy a világ nem tervezett.

~ ~ ~

Viccet félretéve érdemes megnézni, hogy mi is a természettudomány, miért működik úgy, ahogy. A modern természettudomány előtt is vizsgálta az ember az őt körülvevő világot, és igyekezett magyarázatot találni a világban tapasztalható jelenségekre. De sokszor vallási, filozófiai spekulációk mentén tette ezt. Pl. látta, hogy az égitestek nem lassulnak le, nem romlanak el, nem halnak meg, kvázi tökéletesek. A tökéletes alak bizonyos szempontból a kör. Ergo akkor az égitestek körpályán mozognak. Remek filozófiai eszmefuttatás, csak éppen nem igaz. Az égitesteknek nem ilyen szempontból meghatározott a pályájuk, egészen más alapvető működésük van, aminek következménye az ellipszis pálya.

Mindenesetre az ember rájött, hogy spekulatív alapon nem lehet működő világmagyarázatokat találni. Elkezdte magukat a fizikai jelenségeket vizsgálni, és azokról modellt alkotni. Hogy most a modell a teljes valóságot írja-e le, vagy sem, arról diskuráljanak a filozófusok, de ezek már olyan modellek voltak a világról, amik az ismereteket a lehető legjobb, legpontosabb módon írták le. Ennek következtében a természettudomány kizárólag a fizikai világ jelenségeivel foglalkozik, másról nem tud véleményt alkotni.

De tegyük fel hipotézisként, hogy Isten beleszól a természeti törvényekbe. Írjuk át a newtoni törvényeket, az F=m*a helyett írjuk fel úgy az egyenletet, hogy F=ɑ*m*a+Ω, ahol alfa és omega reprezentálja azt, ahogy Isten valamilyen szempontból hatással van a világra. De ha minden mérés hibahatáron belül azt találja, hogy mindentől függetlenül ɑ=1 és Ω=0, akkor nagyon úgy tűnik, hogy Isten mégsem szól bele az erőnek, a tömegnek és a gyorsulásnak az összefüggéseibe, Isten ezen jelenség szempontjából irreleváns, nem kell vele számolni, mert a vele való számolás nem ad pontosabb magyarázatot ezen három mennyiség összefüggésére.

A tudomány nem tagadja Istent. Ha van Isten, és szerepet játszik a fenti összefüggésben, akkor az nem hogy elfogadható lenne, de kvázi ki lehetne mérni azt, hogy Isten akarat milyen paraméterektől, milyen mértékben függ. Tulajdonképpen a középkorban is ez volt a nézet, amiért az egyház erősen támogatott tudományos vizsgálódásokat. Mert a mondás az volt, hogy nem csak a Biblia az egyetlen isteni kinyilatkoztatás. Maga a teremtett világ is Isten kinyilatkoztatása, így a teremtett világ megismerése ugyanúgy elvezet Isten megismeréséhez, mint a Biblia olvasása és tanulmányozása.

Csakhogy a természettudományos összefüggések rendre azt hozták, hogy akár van Isten, akár nincs, a fizikai jelenségek tökéletesen magyarázhatóak Isten létének feltevése nélkül is. A tudomány nem azért nem számol Istennel, mert nem hisz benne, hanem mert nem lelt rá Isten jelenlétére a fizikai világ működésében, nem volt oka, hogy Istent is belevegye a világ jelenségeinek a magyarázatába.

És ez máig is így van. Lehet általános eszmefuttatásokat folytatni pro és kontra, de ha a konkrét fizikai összefüggéseket vizsgáljuk, akkor egyikben sem kellett Isten létezését feltételezni, egyik összefüggés sem valószínűsíti Isten létezését. (Persze nem is tagadja, nota bene nem véletlenül jött létre a deizmus, ami ezt az ellentmondásnak tűnő helyzetet feloldani kívánta.)

Még egy gondolat. Sokszor elhangzik a világban, hogy az ember mennyire tökéletes teremtmény. Meg úgy általában hogy a biológiai lények mennyire komplexek és nagyszerűek, spontán módon nem is jöhettek volna létre, csak ha valaki megtervezte őket. De maradjunk csak az embernél.

Az ember valóban csodálatos lény, ha úgy általában nézünk rá. De ha mérnöki szemmel vizsgáljuk, akkor félcmunka, egy tákolmány. Ott van pl. az ember bőre. Részben azt a célt szolgálja, hogy megóvja a testet a külső hatásoktól. Kvázi védőborítás. De milyen védőborítás az, amin az első jött-ment tüske vagy ág képes áthatolni? Ha egy mérnök ül le igazán jó védőborítást tervezni, az minimum acéllal fog dolgozni. Vagy kevlárral, grafénszállal, meg hasonlókkal.

Aztán melyik az a tervező, aki a szilárd és folyékony üzemanyag inputot ugyanazon a csatornán vezeti át, amin a levegő inputot? Hát borítékolható, hogy ebből lehetnek problémák. (És vannak is, az ember félrenyel, megfullad, aminek valamire való tervezéssel elejét lehetne venni.)

Vagy az ember a világról az információit igen nagy hányadban a szemén keresztül szerzi be… Amit szintén képes teljesen működésképtelenné tenni akár egy kisebb gally is, vagy pusztán az, ha a napba néz. Egy mérnök egy ilyen komoly és fontos szenzort valószínű ellátott volna valami nagyon extra védelemmel. De nem, az ember nem törhetetlen védőszemüveggel a fején születik.

Ja és ha az embernek elromlik egy szerve, akkor nem tud újat növeszteni. Bezzeg az arcszőr, az ha kell, ha nem, képes újratermelni magát.

Vagy a DNS másolás a sejtekben nem tökéletes. Ennek aztán mindenféle mutációk, betegségek, fogyatékosságok az eredményei. Ha ennyire pontatlan a sejtosztódásnál az DNS-ben rejlő információ másolása, akkor egy valamirevaló informatikus ellenőrző összegeket, hibadetektáló, hibajavító kódolást alkalmazna. Na ilyennek nyoma sincs a sejtműködésben. Vannak ugyan bizonyos hibaelkerülő mechanizmusok, de azoknál sokkal megbízhatóbbakat lehetne tervezőasztalon felrajzolni.

És ezt napestig lehetne sorolni. Akármelyik részletét nézzük meg akár az emberi testnek, akár az élőlényeknek, de akár az élettelen világnak, az messze-messze nem tökéletes, nem ideális, nem egy nagy tudású tervezőre utal. Ha a világ mégis tervezett lenne, hát akkor egy kontár munka, egy tehetségtelen és ötlettelen tervező másnapos gányolására jobban hasonlít, mint egy mindentudó, mindenható tervező munkálkodására.

Tudományos szempontból nincs létjogosultsága az istentagadásnak. Aki tudományra hivatkozva tagadja Isten létét, az intellektuálisan őszintétlen. Lehet tagadni Isten létét, de a tudomány erre vonatkozóan az égvilágon semmiféle álláspontot nem tud elfoglalni, mert pontosan azokat a kereteket szegné meg vele, amik a természettudományt azzá teszik, amik.

Magukkal a kérdésben felsorolt érvekkel azért nem értek egyet, mert azt feltételezik, hogy a kozmológia vagy az evolúció ellentmondásban van a tudatos teremtő létével. Ez nincs így, emiatt lehet úgy hiánymentesen, önazonosan vallani teremtő Istent úgy, hogy nem kérdőjelezed meg vele a tudományos álláspontokat.

A természettudomány amúgy nem képes minden eredetre magyarázatot adni, mert egy tágabb világnézetbe van mindig beágyazva. Egyedül anyagi okokat képes feltérképezni, de például nem képes az általa használt kategóriák eredetéről saját keretein belül számot adni. Például tudományosan le lehet írni egy hegyet, szerkezetét, összetételét, kialakulását, de egyik sem fog arra magyarázatot adni, hogy miért létezik olyan kategóriánk, hogy "hegy", miért különbözteti meg a tudatunk a környezetétől. És ha ezt a gondolatot követed, rájössz, hogy tulajdonképp minden, aminek a létét a tudomány feltételezi, a tudat alkotja meg, és választja le a környezetről.

12-es

Tegyük fel a következő képletet (vagy másikat):

" F=ɑ2*m*a+Ω2"

Ahol:

ɑ2,Ω2 reprezentálja azt ahogyan a lélek hatással van az emberre vagy akármire.

Ilyen módon levezethetnénk azt is hogy ha létezik valamilyen halhatatlan természetfeletti lélek akkor az sem szól bele a világ működésébe?

Pontosan.

Vagy szerinted beleszól?

Akkor mutasd meg, hol.

18.

Ha nem szól bele a lélek. Akkor minek létezik ha létezik?

Ha nem létezik akkor azonban több vallás is hamis.

Így isten vagy istenek léte nem cáfolodik de bizonyos isteneké igen.