Ha nem létezne az evolúció, ősrobbanás elmélet és a többi tudományos magyarázat mely puszta létünk, világunk létrejöttét akarja magyarázni, akkor a most ateisták hány %-a lenne ateista?

A vallásoknak nincs különösebb szükségük a tudományra ahhoz, hogy valaki ateista legyen.

Elég saját maga is az egymásnak ellentmondó, a természetben nem található meséivel ahhoz, hogy valaki először kételkedni kezdjen, aztán hitetlen, vagyis ateista legyen.

@Demion

A buddhizmus szóban forgó irányzatának nem nagyon van köze ahhoz, amit általában ateizmusnak hívunk. A helyesebb megnevezése inkább nonteizmus, azaz az istenek létének kérdését nem tartja relevánsnak.

Egyébként én nem azt állítom, hogy ne lehettek volna olyanok, akik bizonyos isten vagy istenek létét tagadták volna, akár a felvilágosodás előtt. Csak azt, hogy valószínűleg csak nagyon kicsit érezné bármely mai ateista őket hasonló gondolkodásúnak, mert ezen kérdés mellett filozófiailag nagyon más alapvetéseket vallottak. Tehát az istenek létének elvetéséből számukra nem következett az, hogy nem hittek természetfelettiben, vagy hogy a természetet gondolták volna a létezés alapjának, mivel az axiális kor örökségeként az anyagi világot inkább hamisnak gondolták, a valóság egy utánzatának.

"Ugyan mi más győzhetné meg az embert isten nem létéről?"

Először is kezdjük az ateizmus pontos meghatározásával, mivel két fajtát különböztetünk meg. Az egyik az gyenge vagy más szóval agnosztikus ateizmus, ami annyit tesz, hogy az illető nem hisz semmilyen isten létében. Ez nem azonos azzal, hogy az illető abban hisz, hogy nincs isten, azt erős ateizmusnak nevezzek, az ateisták túlnyomó többsége pedig az előbbi kategóriába tartozik, és az erős ateisták is általában csak azoknak az isteneknek a nem létezésében biztosak, amelyek definíciója önellentmondásos vagy nem létük bizonyítható (pl Olimposzi istenek).

Ennek fényében aki ateista annak elég annyi, hogy nincs bizonyíték az istenek létezésére, mivel alátámasztatlan dolgokban hinni megalapozatlan. Ehhez pedig semmi köze annak, hogy a tudomány mire tudja a választ és mire nem. Most is sok dolog van, amit nem értünk (pl élte létrejötte), de az hogy valamire nem tudjuk a választ még nem jelenti automatikusan, hogy isten tette. Ez a rések istene nevű érvelési hiba, amikor a tudásunkon tátongó lyukakat istennel töltjük ki.

Másképpen nézve meg amikor mindent Istenre, vagy az ő mindenhatóságára alapozva akarnak magyarázni, az valójában semmi, nem válasz a kérdésekre.

Abból nem tudjuk meg, miképpen alakult ki az élet, hogyan jött létre a világ, vagy miért olyan, amilyen. Az nem igazi világkép, csak a kérdések lepasszolása, lemondás arról, hogy megtudjuk miként keletkezett a világ, így azt sem tudhatjuk meg, hogyan működik, milyen összefüggések alakítják, mi miért és hogyan történik. (lásd pl. az evolúciót)

Aztán a vallásosak is istentagadók, hiszen csak egyetlen istenben hisznek, a többi sok százban, vagy talán ezerben, amelyekben hisznek, vagy hittek mások, azokban meg ugyanúgy nem, mint az ateisták, akik lényegében csak egyetlen istennel többen nem hisznek.

Vagy ha azt is felidézzük, hogy a Nagy Francia Forradalom alatt hirtelen drasztikus módon színre léptek az ateisták, olyannyira, hogy Franciaországban a vallást eltörölték, be is tiltották, amit aztán Napóleon engedélyezett megint, így látható, hogy korábban sem hittek már tömegek az ókori ideákban, csak nem volt rá módjuk, hogy ezt kifejtsék, vagy ennek hangot adjanak.

#Titus Pullo

"A buddhizmus szóban forgó irányzatának nem nagyon van köze ahhoz, amit általában ateizmusnak hívunk."

Maga a buddhizmus általában nem foglalkozik isten kérdésével, de van 2 irányzata, amelyek kifejezetten állást foglalnak az istenek nemléte mellett. (Ne kérdezd mi a nevük, nem vagyok expert, a Buddhista Főiskola tanárától hallottam ezeket.)

"Csak azt, hogy valószínűleg csak nagyon kicsit érezné bármely mai ateista őket hasonló gondolkodásúnak, mert ezen kérdés mellett filozófiailag nagyon más alapvetéseket vallottak."

Az előbb még azt írtad nem is léteztek ateisták a kereszténység előtt, most meg már azt is tudni véled, milyen filozófiai alapvetéseket vallottak?

"Maga a buddhizmus általában nem foglalkozik isten kérdésével, de van 2 irányzata, amelyek kifejezetten állást foglalnak az istenek nemléte mellett. (Ne kérdezd mi a nevük, nem vagyok expert, a Buddhista Főiskola tanárától hallottam ezeket.)"

Azért nem keverném ide őket, mert a buddhizmus nagyon más paradigmában gondolkodik, mint a nyugati civilizáció. Tehát amikor valamire azt mondják, hogy létezik, akkor nem pont ugyanúgy értik, mint mi. Olyan gondolatok, minthogy a dolgok üresség természetűek, nincs eredendő lényegük, hanem csak relációban vesznek fel bizonyos szerepeket. Tehát ha egy buddhista azt mondja, hogy nem létezik olyan, hogy szék, azt nem úgy érti, hogy egy nyugati ember elsőre értelmezi a mondatot.

Egyébként nem vitatom azt, amit mondasz, ne érts félre. Csak azt mondom, hogy egy nyugati ateista sokkal közelebb áll egy hívő zsidóhoz vagy keresztényhez filozófiai nézetek terén, mint egy buddhista "ateistához". Ezért gondolom azt, hogy nincs különösebb értelme azonos identitásként értelmezni a kettőt, mert nagyon más kontextusban, értelmezési keretben hangzik el a két állítás.

"Az előbb még azt írtad nem is léteztek ateisták a kereszténység előtt, most meg már azt is tudni véled, milyen filozófiai alapvetéseket vallottak?"

Nem változtattam a véleményemen. Azokat az embereket én nem tartom ateista identitásúnak, még akkor sem, ha olyasmiket vallottak, amik szerint bizonyos isten vagy istenek nem léteznek. Azért nem, mert semmiféle jelentőségteljes módon nem azonosíthatóak rokonaként vagy előképeként a modern nyugati ateizmusnak. Előbb gondolnád Ferenc pápát eszmében társadnak, mint egy ókori görög "ateistát", mert sokkal több különbség van gondolkodásban köztedbés egy ókori görög között, mint mondjuk közted és Ferenc pápa között.

Debez igazából szemantikai állítás részemről. Felőlem lehet hívni mindenkit ateistának, akinek valahol a gondolatvilágában van egy olyan állítás, hogy nincs(enek) isten(ek), csak szerintem egy ilyen kategória értelmetlen, mert semmiféle lényegi információt nem hordoz ebben az esetben. Konkrétan semmi relevánsat nem tudni meg így ezzel senkiről.

#38

"Felőlem lehet hívni mindenkit ateistának, akinek valahol a gondolatvilágában van egy olyan állítás, hogy nincs(enek) isten(ek), csak szerintem egy ilyen kategória értelmetlen, mert semmiféle lényegi információt nem hordoz ebben az esetben. Konkrétan semmi relevánsat nem tudni meg így ezzel senkiről."

Az a helyzet, hogy éppen ez az ateizmus, nem hinni istenben és slussz.

Ettől lehet mindenki bármilyen, szőke, vagy barna, jobb, vagy baloldali, kommunista, fasiszta, vagy demokrata és lehet tanult ember, vagy tudatlan, sportos, vagy lusta, járhat tógában, vagy öltönyben, burnuszban, vagy farmerben, ehet gulyást, szusit, knédlit, vagy kuszkuszt, lehet babonás, gyerekes, vagy megfontolt, mert mindennek semmi köze ahhoz, hogy nem hisz istenben.

Szerintem már az ókorban is voltak, akik legyintettek az ilyen szentenciákra, hogy - legyen világosság, és lőn világosság! - hiszen mond ez egyáltalán valamit?

A keresztény Isten pontosan olyan a hívőknek, mint a gyerekeknek a Mikulás, hisznek benne, mert jól esik nekik és olyan tekintélyek mondják ezt nekik, mint a szüleik és a Mikulás is jutalmaz, bár ami azt illeti, mégsem teljesen olyan ,mert a csoki, meg az édességes csomag kézzelfogható, a túlvilág meg nem.

De aztán értelmesebbek lesznek a gyermekek és előbb-utóbb mindegyik rájön, hogy a Miulás az kamu, valójában nem létezik, nagyjából ehhez hasonlítható, ha valaki nem hisz Istenben, vagy istenekben, ehhez hasonlókban, manókban, tündérekben, lidércekben és hasonlókban, bár az ateista jelző csak egyet fed le ezekből, nem hisz az Isten létezésében, de ugyanez a kategória. (képzeletbeli lények)

Rendben, mondtam, felőlem lehet így használni, csak akkor mi értelme bárkit is ateistának hívni, vagy bárkinek azt állítania magáról, hogy ateista, ha érdemi információt ezzel nem közöl.

Szerintem ezzel csak megtévesztik magukat az emberek, mert ezzel úgy tűnhet, hogy az az ateizmus, amit ők vallanak, folytonosan létezik már évezredek óta, holott igazából semmi köze nincs az ő gondolatviláguknak a régen élt "ateistákéhoz", vagy épp a buddhizmushoz. Kb olyasmi, mint amikor a románok a dákokkal tartják magukat folytonos népnek, csak mert régen ugyanott éltek azok is.

Vagy hát működhet ez, mint mítosz, csak akkor ismerjük el annak, mítosznak.