A bibliai isten miért gondolja, hogy igazságos egy ártatlan gyereket büntetni a szülei bűnei miatt?

57. Darkmoon80

Én mikor először olvastam azt a felvetést már akkor is arra gondoltam hogy nekem ne tegyen senki ilyen "szívességet".

Ha velem tették volna meg akkor lehet nem éltem volna át rengeteg rossz dolgot de én nem bánom hogy át éltem őket.

Rossz mikor elvesztünk egy rokont például. Fáj. De ismerhettem, rengeteg közös emléket szerezhettem, stb. Ezek bőven ellensúlyozzák.

De ott van hogy az is hogy elvették Dávid fiától a lehetőséget arra is hogy szeresen. Megtalálja a szerelmét, összeházasodjanak, családot alapítsanak, lássa a gyerekeit ahogy felnőnek, családjuk lesz, stb.

Nem is csak Dávid fiát ölte meg hanem az össze leszármazottját is és kitudja hogy alakult annak a nőnek az élete aki szerette volna őt.

Messzire vezet ez a vita. Eleve a materialisták szerint maga az élet öncélú. A keresztények (és zsidók) szerint pedig Isten az élet oka és Ő tudja a célját is. Tehát a hívők szerint lehet egy rövidebb szenvedéssel teli élet is áldottabb, mint egy hosszabb, de áldás nélküli. Az élet célja nem feltétlenül öröm. Mert ugye tudjuk a Bibliából, hogy van aki csak a Mennyországban tud vígasztalódni a földi szenvedésektől meggyötörve.

Szóval teljesen érthető a valláskritikus állaspont is, ha egy öncélú élet szemléletből tekintünk a kérdésre, mert akkor csak egy hosszú és boldog élet lehet áldott. Mindenki más átkozozott.

De a Biblia által leírt élet nem csak ennyi.

"De a Biblia által leírt élet nem csak ennyi."

Azt nem mondtuk hogy csak ennyi lenne.

De attól még a földi élet elvesztése az veszteség. Lehet hogy ott van a másik oldal is de akkor is elveszített rengeteg mindent a fia és azok is akiket megismert volna élete során és szerették volna őt.

A túloldal megléte nem csökkent az itteni élet értékén.

(Arról nem is beszélve hogy ha Isten tudja hogy milyen élete lett volna a gyereknek ha nem öli meg akkor az elkanyarodik már elkanyarodik a szabad akarat kérdése felé.)

"Isten, amikor megszólal, vagy cselekszik az Ószövetségben, gyakran, mint világtörvény teszi, tehát nem, mint önkényúr, aki dönthetne másként is, hanem mert végső soron a világ okozati működése is az ő szándékának megvalósulása."

Azért az nem mindegy, hogy Isten fenntart egy kozmikus rendet, aminek ez

a történés az automatikus következménye, vagy Isten közvetlenül belenyúl a teremtésébe, hogy csak azért is bekövetkezzék a büntetés.

Az utóbbi esetén fennáll az a veszély, hogy Isten ellentmond a saját akaratának, aminek megnyilvánulása az erkölcsi törvények.

A földi élet elvesztése kinek veszteség? Az apának mindenképp. Abban egyet érthetünk, hogy neki ez a létező legnagyobb büntetés. A csecsemőnek? Azt sem tudja miről maradt le. A világnak veszteség? A világot valójában nem érdekli. A kívülállók csak sajnálkoznak, és örülnek hogy nem az ő gyerekük halt meg. Istennek? Ő a Mennyországban kárpótolhatja a gyermeket.

Ez olyan dilemma, mint amikor egy ismerősünk meghal, és szomorúságunkban nem tudjuk hogy őt sajnáljuk, saját magunkat, vagy a közeli hozzátartozóit a veszteség miatt.

"Azt sem tudja miről maradt le. "

Attól még lemaradt róla hogy akkor még nem volt képes felfogni ezt.

"A világnak veszteség? A világot valójában nem érdekli. "

Nem tudhatjuk hogy ki lett volna belőle. Így lehet hogy igen nagy veszteség volt.

Ha Einsteint meg gyilkolták volna csecsemő korábban akkor se tudtuk volna hogy mit vesztettünk ezzel. De attól még vesztettünk. Nagyon is sokat.

De mint írtam ott vannak azok is akik életük során megismerték volna és kedvelték volna őt. Ők is vesztettek.

Nem csak akkor veszthetsz el valamit ha feltudod fogni vagy tudsz róla. Lehet nem érzed a hiányát annak hogy nem ismertél meg valakit akinek a létezéséről nem is tudsz. De kevesebb lettél.

A lényeg pedig hogy nem egy természetes dolog folytán lettek kevesebbek hanem mert beavatkoztak a rendszerbe.

Visszatérő momentum a vallásos emberektől hogy ők jobbak.

Na most láthatjuk miből az ő jóságuk, erkölcsösségük. Mentegetnek egy mészárost. A bűn nem bűn számukra ha az indokok között felmerül Isten. Akkor bármit lehet.