Keresztények szerint igazságos hogy pokolra kerül az aki nem bocsát meg az ellene vétkezőknek?
Alábbi Bibliai vers szerint kötelezően meg kell bocsátani az ellenünk vétkezőknek, különben a mi bűneinket sem bocsátja meg Isten.
"Mivel ha megbocsátotok másoknak, amikor vétkeznek ellenetek, a ti mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsájtjátok meg másoknak bűneiket, Atyátok sem bocsát meg nektek." (Mt 6:14-15)
Megpróbálom egy egyszerű jelenkori példán keresztül bemutatni mennyire igazságtalan egy ilyen eljárás. Tegyük fel engem kirabolnak. A rendőrség letartóztatja a tolvajt. Mindketten ott állunk a bíróságon. A bíró megkérdezi tőlem, megbocsátok-e a tolvajnak. Én pedig azt felelem, hogy nem. Kapja meg a büntetést. Erre pedig a bíró azt mondja, mivel nem vagyok irgalmas, nekem sem jár megbocsátás és börtönbüntetésre ítél. A tolvaj viszont azt feleli, megbocsát az ellene vétkezőknek és így szabadon távozhat. Gondolom mondanom sem kell hogy ez mennyire igazságtalan. A bűnelkövetőt jutalmazza az áldozatot pedig bünteti adott esetben. Nem is nevezhető igazságszolgáltatásnak és minden embert felháborítana. Egy ilyen ordító igazságtalanságot keresztények mégis mégis hogy tekinthetnek Isten parancsának?
"Mi ebben az igazságtalan? Ha egy király sok tartozást elenged, akkor jogosan éri számon, hogy te mért nem engedted el másnak a keveset."
A királynak semmi köze ahhoz hogy a szolga elengedte vagy sem a tartozást másnak. Mondok egy egyszerűbb példát hogy értsd. Tartozol nekem 1000 Ft-al, neked pedig Józsi tartozik 100 Ft-al. Én úgy döntök elengedem a tartozásod és nem kell semmit sem visszafizetned. Ettől függetlenül Józsi továbbra is tartozik neked 100 Ft-al és nem kell ezt a tartozást elengedned csak mert én elengedtem neked azt amivel nekem tartoztál. Teljesen jogosan követheted Józsitól a 100-ast. Józsi nem hivatkozhat arra hogy én elengedtem neked a tartozást, mert ahhoz semmi köze.
"Ha a bűnös minden meg tesz azért, hogy jóvá tegye, akkor ez azt jelenti, hogy kiegyenlítette a vétkét."
Egyáltalán nem jelenti azt. Ráadásul vannak olyan bűncselekmények aminél ez nem is lehetséges. Egy gyilkosságot, egy nemi erőszakot, hogy tehet jóvá az elkövető? Pénzzel? Ha minden meg tesz azért, hogy jóvá tegye valahogy, akkor is dönthetek úgy hogy nem bocsátok meg neki, Isten pedig eldönti jár-e ezért büntetés a tettesnek vagy nem. nyilván Isten figyelembe veszi hogy a tettes megpróbálta jóvátenni. De ahogy már többször is írtam, ezért nehogymár az áldozat kapjon büntetést. Teljesen igazságtalan lenne.
"A királynak semmi köze ahhoz hogy a szolga elengedte vagy sem a tartozást másnak."
De a király az király, azt csinál, amit akar. Isten igazságosan itél. Egy gyilkosségot nem olyan könnyű jóvá tenni, de ha valaki MINDENT megtesz, hogy jóvá tegye, akkor többet nem tehet.
De ne azt nézzük, hogy milyen büntetés vár arra, aki nem bocsát meg... Nézzük másik szemszögből. Helyes megbocsátani a bűnösnek, ha megbánja a bűneit? Igen. Akkor tedd azt!
"De a király az király, azt csinál, amit akar. Isten igazságosan itél. Egy gyilkosségot nem olyan könnyű jóvá tenni, de ha valaki MINDENT megtesz, hogy jóvá tegye, akkor többet nem tehet."
Hát nem. Egy király sem csinálhat azt amit akar. Ahhoz semmi köze hogy a szolga elengedi vagy nem a másik szolga tartozását. Ráadásul a király megszegte a szavát mert először elengedte a szolga tartozását majd újra követelni kezdte. Ha a bűnös mindent megtett de az áldozat mégsem bocsát meg neki, így járt. Ezért az áldozat nem vonható felelőségre. Legfeljebb abban bízhat a bünelkövető hogy Isten jelentősen enyhíti a büntetését, esetleg semmi büntetést nem kap, de ezt Isten fogja eldönteni.
"Helyes megbocsátani a bűnösnek, ha megbánja a bűneit? Igen. Akkor tedd azt!"
De az is helyes ha nem bocsátok meg. És ha ezért én büntetést kapnék, az nem lenne igazságos. Márpedig Isten igazságos így az általam idézett bibliai vers nem állja meg a helyét. Az nem származhat Istentől.
Abban egészen biztos lehetsz, hogy Isten nem igazságtalan. Isten igazságossága nagyon egyszerű, amilyen mértékkel te mérsz, olyan mértékkel fog neked is mérni.
Amilyen mértékkel megbünteted a tolvajt, egészen biztos lehetsz abban, hogy Isten is pontosan olyan mértékben fog téged is megbüntetni, amikor lopsz vagy azzal egyenértékű bűnt követsz el.
Ha te nem akarod örök kárhozattal megbüntetni a tolvajt, akkor Isten sem fog ezért örök kárhozattal megbüntetni. Viszont ha örök harag van a szívedben a tolvaj iránt, akkor Isten is örök haraggal fog megbüntetni téged. Ha nyitott maradsz arra, hogy a tolvaj jó barátod legyen, akkor Isten is nyitott marad arra, hogy te is a jó barátja légy.
Nem kell a tolvajnak mindent megbocsájtani. Vissza lehet követelni, amit ellopott, vagy jogosan kártérítésre lehet kényszeríteni. De a szívedben lévő haragot nem tarthatod meg iránta, legalábbis ha üdvözülni akarsz. Akik ugyanis elnyerik az örök üdvösséget azok jóban vannak egymással. Ha te nem akarsz jóban lenni azzal, aki téged meglopott, akkor ezzel kizártad annak lehetőségét, hogy mind a ketten üdvözüljetek. Logikusan akkor vagy te üdvözülsz vagy ő, vagy egyikőtök sem, negyedik lehetőség sajnos nincs.
A királynak nem csak hozni kell a törvényt, hanem példával kisérve, maga is betartja azt. Hogyan várhatja, hogy betartsák a törvényt, ha Ő maga kibújik alóla.
Ha pedig Te nem engeded el a barátod kisebb adósságát, akkor a Király azt látja, hogy szivtelen vagy, pedig tanuld kellett volna a jó példából.
Isten jóval több hibát bosájt meg személy szerint, mint amit az ember egymás ellen elkövet. TE elvárod Itentől ezt, de nem utánozod ebben. Érdemtelen vagy a megbocsátásra.
Szia
Biztosan van személyes okod, amiért azt szeretnéd, hogy neked bocsássa meg a bűnödet, de te nem tudod a másiknak megbocsátani...és ezért Istent tartod Igazságtalannak :-) Na de Istent mikor nevezheted igazságtalannak?
"Az hogy én megbocsátok-e másnak, nem lehet feltétele hogy nekem megbocsát-e Isten,..." - írod. A Máté 6:12 ezt írja:"És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeznek"
Ha te nem tudsz az embertársadnak megbocsátani, milyen ALAPON várod azt, hogy Isten bocsássa meg a vétkedet? Te tudod azt, hányszor szorulsz naponta az Isten bocsánatára? És az az ember, akinek te nem tudsz megbocsátani hányszor szorul naponta a te bocsánatodra? Tedd a kettőt a lelkiismereted mérlegére.
A Biblia tele van példázatokkal, és alapelvekkel, miért bocsássunk meg egymásnak, ha ezen elmélkedel, könnyebb a megbocsátás. Pl.a Máté 18:21, 22; 1Péter 4:8;
Kolosszé 3:12, 13
"Ennek megfelelően, mint Isten választottai, szentek és szeretettek, vegyétek fel a gyengéd könyörületességet, kedvességet, alázatot, szelídséget és türelmet. Továbbra is viseljétek el egymást, és készségesen bocsássatok meg egymásnak, még akkor is, ha valakinek van oka a panaszra. Jehova is készségesen megbocsátott nektek, ezért ti is tegyetek így."
Azon is elmélkedhetsz, mi az ami meggátol tégedet a megbocsátásban.
Ha nem neheztelsz másokra, magadnak teszel jót. Miért van ez így? Tegyük fel, hogy felemelsz egy követ, mely nem nyom többet 1-2 kilogrammnál, és kinyújtott kézzel tartod. Valószínűleg nem esne nehezedre így tartani egy rövid ideig. De mi történne, ha viszonylag hosszú ideig próbálnád ezt tenni? Meddig bírnád? Néhány percig? Egy óráig? Vagy tovább? Mindenesetre biztos, hogy nagyon elfáradna a karod. Persze a kő súlya nem változna. De minél tovább tartanád, annál nehezebbnek éreznéd. Ez a neheztelésre is igaz. Minél tovább neheztelünk arra, aki megbántott, még ha egy kis dologgal is, annál nagyobb fájdalmat okozunk magunknak. Nem meglepő hát, hogy Jehova arra kér minket, ne nehezteljünk senkire. Ha készek vagyunk megszabadulni ettől az érzéstől, magunknak teszünk jót (A kedves ember magának tesz jót, a kegyetlen viszont bajt hoz magára. Példabeszédek 11:17).
"Abban egészen biztos lehetsz, hogy Isten nem igazságtalan. Isten igazságossága nagyon egyszerű, amilyen mértékkel te mérsz, olyan mértékkel fog neked is mérni."
Nem is állítottam hogy Isten igazságtalan. Azt írtam a Bibliai vers igazságtalan.
"Ha te nem akarod örök kárhozattal megbüntetni a tolvajt, akkor Isten sem fog ezért örök kárhozattal megbüntetni. Viszont ha örök harag van a szívedben a tolvaj iránt, akkor Isten is örök haraggal fog megbüntetni téged. Ha nyitott maradsz arra, hogy a tolvaj jó barátod legyen, akkor Isten is nyitott marad arra, hogy te is a jó barátja légy."
Ez a gondolatmenet már ott megbukik hogy nem az számít én milyen büntetést szánnék a tolvajnak. Ezt Isten dönti el. Az is lehet hogy Isten nem bünteti meg a tolvajt annak ellenére hogy én nem bocsátottam meg neki, vagy fordítva, én megbocsátok neki de Isten megbünteti.
"Amilyen mértékkel megbünteted a tolvajt, egészen biztos lehetsz abban, hogy Isten is pontosan olyan mértékben fog téged is megbüntetni, amikor lopsz vagy azzal egyenértékű bűnt követsz el."
Ez biztosan nem így van. A tolvajt nem is én büntetem meg hanem Isten. Az hogy Isten megbocsát-e nekem, nem annak függvénye hogy én megbocsátok-e az ellenem vétkezőknek, hanem hogy megbántam-e saját bűneimet, megpróbáltam-e jóvátenni stb.
"Akik ugyanis elnyerik az örök üdvösséget azok jóban vannak egymással. Ha te nem akarsz jóban lenni azzal, aki téged meglopott, akkor ezzel kizártad annak lehetőségét, hogy mind a ketten üdvözüljetek. Logikusan akkor vagy te üdvözülsz vagy ő, vagy egyikőtök sem, negyedik lehetőség sajnos nincs."
Miért kellene jóban lennem azzal aki meglopott, ráadásul úgy hogy meg sem bánta? És a lopás csak az enyhébb bűnök közé tartozik. Ennél sokkal rosszba bűnök esetében automatikusan meg kellene bocsátani ami kizárt hogy Isten törvénye lenne. Ha valaki legyilkolja a családod te azt mondod jóban lennél vele?
Sehogy sem tudom elfogadni hogy azért kapjak büntetést mert nem bocsátok meg annak aki ellenem bűnt követett el. Ez sehogy sem igazságos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!