Kétféle evolúciós gyakorlati, az életből vett példát tudtok mondani?

Megpróbálom azért neked tömören összefoglalni, hogy miről is szól az evolúció, hogy megértsd, nem létezik olyan, hogy "darwini", meg "általános".

Az evolúció három pilléren nyugszik, ezek: reprodukció, variáció, szelekció.

A reprodukció az, hogy az élőlények szaporodnak. A variáció az, hogy a szaporodás során nem tökéletes másolatok születnek, hanem kisebb-nagyobb eltérések fordul(hat)nak elő a felmenő(k)től. A szelekció pedig az, hogy az adott élőlény a saját kis környezetében lehet, hogy nagyobb eséllyel képes szaporodni az ősöktől való eltérései miatt, mint mások, de lehet, hogy kisebbel.

Amikor tenyésztünk, a harmadikra, a szelekcióra hatunk. A szelekciót az élőlény környezete irányítja. Az élőlény környezete minden, ami az adott élőlényt körbeveszi - mindenféle élő és élettelen tényező. Ha mondjuk nagyon száraz egy élőhely, akkor pl a minimalizált párologtatás, és a vízraktározás képessége segít megérni az ivarérett kort, és így szaporodni. Ekkor a kevés víz, mint környezeti adottság, egy szelekciós tényező. Aki nem képes a vízzel jól gazdálkodni, meghal, aki jól képes vele gazdálkodni, az szaporodik, így ez a tulajdonság előnyös ebben a környezetben és az evolúció errefelé fog vezetni.

Ha mondjuk sok az élőhelyen a ragadozó, és a hősünk valami békés növényevő, akkor az az előnyös, hogy ha el tudja kerülni a ragadozókat, vagy ki tudja cselezni őket. Egy szavannán mondjuk pl tud addig és olyan gyorsan szaladni, hogy ne kapják el. Így az evolúció ezek felé a tulajdonságok felé fog elmozdulni. Ekkor a ragadozók voltak olyan szelekciós tényezők, amik fontos szerepet játszottak.

Ha egy tenyésztő a vigyorgó(nak tűnő) pofájú kutyákat preferálja, és azokat, amiknek a pofája hajaz erre, felneveli, szaporíttatja, a többit meg agyonveri és megsüti ebédre (kicsit pszichopata a karakter, de ez most mindegy), akkor a vigyorgó pofájúak szaporodnak, a többi elhullik, az evolúció efelé a tulajdonság felé fog tendálni. Ekkor a tenyésztő az a szelekciós tényező, aki fontos szerepet játszik.

A harmadik csak annyiban különbözik, hogy a harmadiknál épp az ember az a környezeti tényező, aki kulcsfontosságú szelekciós nyomást tud gyakorolni a populációra. A másodikban a ragadozók voltak azok, az elsőben pedig a szárazság. (Természetesen a valóságban egyszerre mindig több szelekciós tényező is hat.) Az evolúciót pedig baromira nem érdekli, hogy a szelekciós tényező most egy hülye ember, vagy épp egy jófej, éhes állat, vagy valami élettelen környezeti tényező. Ugyanúgy reprodukció-variáció-szelekció elven dolgozik. És ezért nincs olyan, hogy darwini, meg nem darwini, ezért mindegy, hogy tenyésztünk, vagy nem tenyésztünk. Az evolúció tulajdonképpen nem más, mint egy algoritmus, ennyi.

Nem, kérdező, nincs olyan hogy kétféle evolúció. Az evolúció elmélet egy tudományos elmélet, vagyis egy többszörösen visszaigazolt leírása a világunk egy aspektusának, aminek semmi nem mond ellent. És ez az evolúció elmélet pont annak a gyakorlati résznek a működését írja le, mint a tenyésztés, vagy a rezisztencia megjelenése a kórokozókban, stb.

Ez ugyanaz.

@23:

"Egészen véletlenül ismerem a tudományos elmélet kritériumát /ami olyan axómia, amit senki nem von kétségbe/, "

Nem, mint látszik, nem ismered. Az axióma nem kutatások eredményeképpen születik meg, hanem egy alapigazság - amit többnyire mi magunk definiálunk, mint kiindulópontot, hogy a későbbiekben erre, mint alapra építkezhessünk. Az elméletek pedig hosszas kutatási eredmények által megszületett, többszörösen igazolt hipotézisek.

Az axiómákat azért nem érdemes kétségbe vonni, mert többnyire a saját definícióink. Az meg nem olyasmi, amit támadunk, max más területen létrehozunk mást. Az elméleteket pedig kétségbe lehet vonni, ez a tudomány működésének egy alapja. Viszont a kétségbe vonásnak is megvannak a maga feltételei - ugyanúgy a természettudományos módszertant kell követni.

"ugyanis a tudományos világ darwinista szellemiségű tagjai fogadják el a darwini elméletet olyannak, ami valóságosan igaz, a gyakorlatban is működik"

Akkor a tudományos világ darwinista szellemű emberekből áll, pár, a biológiával nem szoros kapcsolatban álló embert kivéve. :) Nézd, az evolúcióelmélet, mint minden természettudományos elmélet, pontosan ugyanolyan módszertannal igazolt, mint bármely más elméletünk. Csak ez csípi egyesek szemét, többnyire vallási-érzelmi okokból. Ezzel sok mindent nem lehet kezdeni. A tudomány halad tovább, ezek az emberek meg lemaradnak. Van ez így.

"Vagyis én fogadjam el gyakorlatilag bizonyítottnak azt az elméletet, amit gyakorlatilag igaznak állítanak be, ámbár gyakorlati példát nem tudnak rá mondani."

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

A #7-es és #-10-es példák megfelelnek? De ha sikeresen megérted, hogy mi is az evolúció maga - mondjuk pl értelmezed, amit a #21-ben írtam -, akkor belátod azt is, hogy a tenyésztés hajszálpontosan ugyanilyen.

"De az ő tudományos elméletük áll meg a bíróság előtt, mert azok sem azt nézik, hogy mint jelent a lopás gyakorlatilag, hanem mit jelent a lopás tudományos elmélete."

Hehe. Vicces, hogy pont a bírósággal jössz. Erről a perről hallottál már?

[link]

Amúgy nagyon egyszerű a helyzet, kedves kérdező. Látszik, hogy mélyen érzelmileg érintett vagy a dologban. Feldúlt. Vagy dúlsz-fúlsz tovább, tagadsz jobbra-balra, értetlenkedsz, és mindenféle netes fórumokon hőbörögsz, vagy pedig nyelsz egy hatalmasat, átgondolod, hogy fontos-e neked megismerni a körülötted lévő természeti valóságot, és ha úgy döntesz, hogy igen, akkor elkezdesz szabad, nyitott elmével tanulni az alapoktól. Ha valahol elakadsz, valamit nem értesz, kétséged van, vagy kutatsz más forrásokat magad, vagy ha más segítségét akarod igénybe venni, őszintén, a választ nem előre eldöntve kérdezel.

Az első verziót választva tocsogsz tovább a mocsaradban. A másodiknál kiléphetsz onnan. Viszont az első igencsak egyszerű, míg a másodikhoz túl kell lépned a saját korlátaidon ÉS rengeteg időt, energiát, munkát kell belefektetned - szóval igen nehéz. A döntés mindenesetre a tiéd.

#26

Akkor definiáld nekem konkrétan mit tekintesz fajnak! Két bármilyen random élőlényről mi alapján állapítod meg hogy egy fajba tartoznak vagy sem?

"Az a probléma, hogy mindhárom pillér mögött gyakorlati példák vannak, tehát amit leírtál itt, az a fajok változatossága az adott fajon belül."

Ennek a mondatodnak amúgy semmi értelme. Ez egy algoritmus három mozgatórugója, nem gyakorlati példán alapszanak és főleg nem kell gyakorlati példa egyikhez sem, hogy megértsd a működési elvet. Ha pedig megérted, akkor rájössz, hogy miért működik a tenyésztés is úgy, mint minden más evolúciós változás, és azt is, hogy miért nem áll meg vigyázzállásban egy ponton a változások sora.

A gond ott van, hogy te igen nagy valószínűséggel nem akarod megérteni. Ezzel pedig egyedül te tudsz valamit kezdeni, mi ebben tehetetlenek vagyunk. Meg hát lássuk be, nem is feladatunk.

Az evolúció az csak egyszerűen fejlődés, változás, kialakulás stbstb. (bizonyos szitukban nem mindegy, hogy ezek közül melyik érvényesül jobban, ill. melyik csak a kizárólagos érvényességű) Ebből rengeteg féle van, így van fizikai evolúció is (a kémiai elemek keletkezése, a csillagok fejlődése stb), vagy kémiai evolúció... de van akár az egyiptomi piramisoknak is evolúciója.

Az evolúció kifejezést nem Darwin találta ki, hanem ő arra a mechanizmusra mutatott rá (mint kiderült csak az egyikre), ami az élővilág evolúcióját realizálja. Ez a biológiai evolúció. Amikor csak a darwini evolúcióról beszélünk, akkor a klasszikus hármasra gondolunk: replikáció, variáció, szelekció.

Ám vannak a biológiai evolúciónak nem darwini mechanizmussal működő elemei is (véletlen folyamatok okozta, nem a szelektív értéken alapuló evolúciós folyamat - genetikai sodródás, génáramlás), de ettől még az is a biológiai evolúcióhoz tartozik, ami valóban önmagában csak egy. Az élővilág minden jellegű olyan mechanizmusa a biológiai evolúcióhoz tartozik, amit eddig megismertünk, meg azok is, amiket még nem, és amik formálják az élővilág változásait, és ami nem közvetlen építéssel történik.

A biológiai evolúció esetében igazándiból nem a fejlődés értelmezés a helyes, hanem a változás.