Tudnátok objektumorientált programra egy gyakorlati példát mondani?

Legyen a Tort egy osztály. Egy törtnek van egy számlálója, egy nevezője.

Törtekkel többfajta művelet végezhető:

összeadás, kivonás, szorzás, osztás, összehasonlítás, negálás, tizedes tört formában való kiírás.

....

Ez így megfelelt?

[link]

az elejin az a kutyás példa

Mondok egy szemléletes példát. Mondjuk írsz egy játékot. Ebben ugye vannak mindenféle tárgyak, amiknek pozíciójuk van, irányuk, stb… Ezeket szépen együtt tudod kezelni.

Aztán létrehozol olyan osztályt, ahol az új osztály mindezeket tudja, de mondjuk van neki inventory-ja, tehát képes tárolni dolgokat. Mondjuk egy láda objektum lehet ilyen osztályú. Ehhez természetesen extra tulajdonságok, működések – metódusok –kellenek, de az előző „tárgy” osztály minden tulajdonságával és működésével is rendelkezik.

Aztán létrehozol olyan osztályt, ami az élő objektumokat írja le. Ennek is van helye, iránya, meg van inventory-ja, stb., de rendelkezik extra tulajdonságokkal, mint pl. életerő, testrészek állása, stb…

Objektumorientált megvalósításban az egész átlátható, pontosan lehet tudni, hogy mi mihez tartozik, lehet a különböző objektumokat egységben kezelni, mondjuk egy tárgyat kezelő másik metódusnak át lehet adni a ládát is, meg a katonát is alkalmasint, stb…

Természetesen mindezt meg lehet valósítani nem objektumorinetált módon is, csak akkor az egész valószínű jóval átláthatatlanabb lesz, több hibalehetőséggel.