Kétféle evolúciós gyakorlati, az életből vett példát tudtok mondani?
„ az evolúció a változások felhalmozódását jelenti”
itt egybemosod a két tételt, a gyakorlati valóságot, és hogy „már két dolognak tekintjük”, vagyis mi van ha evolúciós szempontból tekinted két dolognak ami ugyanabba a kategóriába tartozik. Azért kell a gyakorlati példa.
Pl azt mondom: ívóeszköz a pohár és a váza. Csak a pohár gyakorlati példa, a váza mint ívóeszköz csupán elméleti. /Ha pl. ivóeszköznek írod be a vázát, amikor azt vizsgálják, hogy nem vagy-e robot, a vázát nem fogja elfogadni helyes válasznak.
„ a tenyésztés is pont ugyanolyan evolúciós folyamat”
Bocs, de nem ez volt a kérdés, hogy a tenyésztés evolúciós folyamat-e vagy sem.
Egyébként ott a gyógyszer , méreg, rovarölő stb rezisztencia. Gyakran megfigyelhető a ragadozó-pérda együttes evolúciója. Most nem tudom melyik fajt hozták fel, tegyük fel, üregi nyúl.
Mondjuk A területről B területre átvándorolt egy csoport. A területen rókák vannak, B területen mérgeskígyók.
Volt bennük egy gén,ami lehetővé tette bizonyos méreg lebontását,egy egyed ivarsejtjében ennek egy mutálódott.
Az utódainak egy része ellenáll a kígyó mérgének.
Ezek tovább adják ezt a gént utódaiknak. Mivel a méreg nem öli meg őket, el tudnak menekülni.. így egy idő után ez elszaporodik. Nade a kígyók között is egy idő után csak az jut kajához így,akinek erősebb a mérge (vagy más kaja után néz).. Egy idő után az lesz,hogy azok a nyulak,akik B területen élnek sokkal jobban ellenállnak a méregnek,de az ottani kígyók is mérgezőbbek lettek.
„A darwini evolúció maga az élővilág evolúciója, az élővilág örökletes, populáció szintű változásait leíró tudományos elmélet.”
Ez világos, és most jöhet a két gyakorlati példa. Az elsőre jött a tenyésztés.
„ Egy idő után az lesz,hogy azok a nyulak,akik B területen élnek sokkal jobban ellenállnak a méregnek,de az ottani kígyók is mérgezőbbek lettek. „
Ez most szerinted az 1-re vagy a 2-re gyakorlati példa?
Nem érted a kérdést. Már kétszer is elhangzott:
először: „A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.”
másodszor: „darwini evolúció maga az élővilág evolúciója, az élővilág örökletes, populáció szintű változásait leíró tudományos elmélet. „
Na most a tenyésztés az mennyiben elmélet? A tenyésztés az gyakorlat és nem elmélet. A tenyésztés a biológiai evolúció gyakorlati példája. /1/. Ha a tenyésztés a darwini evolúció tárgykörébe tartozna az akkor nem tudományos elmélet volna, mivel a tenyésztés az nem elmélet, hanem gyakorlat. Ez evidens, nem?!
Én az elméletre kértem gyakorlati példát. Vagy még mindig nem eléggé világos, hogy mit kérdeztem?
Akkor most újra: Léteznek világos, szemmel látható, gyakorlati példák a biológiai evolúcióra, pl. az élőlények változatossága, ahogy idomulnak a környezeti tényezőkhöz. Erre millió gyakorlati példát fel lehet hozni.
Viszont létezik egy „darwini elméletnek” nevezett evolúciós tényező, amit ugyancsak mindenki ismer, akit biológiaórán a tanárja felvilágosított, hogy az micsoda. Én erre kértem gyakorlati példát. Az elméletre a gyakorlatit. Most már világos, hogy mit kérdezek? És ha lehet, ne keverjük a kettőt.
„A tenyésztés ugyanúgy darwini evolúció,”
Ha a tenyésztés darwini evolúció volna, akkor a tenyésztés elmélet volna, mivel a darwini evolúció az egy elmélet. De mivel a tenyésztés az nem egy elmélet, hanem nagyon is gyakorlat, a tenyésztést a darwini evolúció kategóriájába sorolni enyhén szólva csúsztatás. Alsó tagozatos szinten mondom: egy valóságosan, a gyakorlatban történő dolgot nem lehet elméletnek kijelenteni. A lopás csak addig elmélet, amíg végre nem hajtják. A tenyésztés addig elmélet, amíg végre nem hajtják. Végrehajtják. Miután az elméletre lesz gyakorlati példa, többé nem lesz elmélet, hanem gyakorlat. Azért kértem rá a példát.
@18: akkor megvan a baj forrása. Nem tudod, hogy mit jelent az elmélet szó. Az elmélet a természettudományos terminológiában teljesen más jelentéssel bír, mint a köznapi beszédben. A természettudományokban azt nevezzük elméletnek, ami a lehető legtökéletesebben és legalaposabban alá van támasztva, és bizonyítva van. Pl a gravitáció elmélete :)
De ha nekem nem hiszel, tessék a vonatkozó wikipédia szócikk:
A scientific theory is an explanation of some aspect of the natural world that can, in accordance with the scientific method, be repeatedly tested, using a predefined protocol of observations and experiments. Established scientific theories have withstood rigorous scrutiny and are a comprehensive form of scientific knowledge.
„mi csak egyféléről tudunk.”
Na, itt van a probléma, hogy az átlagemberek fejében a darwinista szellemiségű biológusok az iskolában összemosták a gyakorlatot és az elméletet. Amikor valaki az evolúciót hallja, azt is hallja, hogy az evolúció milliószorosan bebizonyított dolog. És jönnek a példákkal. Amik mind az 1-es kategóriába tartoznak. Ez kb. olyan szintű bizonyítást jelent, mint hogy az Éva az női név, a Béla meg férfinév. Azt persze már nem teszik hozzá, hogy ők az evolúció alatt más is értenek, és ez a más a lényege az evolúciónak, ami persze egy elmélet, és nem annyira evidens, mint hogy az Éva az női név, a Béla meg férfinév. És ha ti csak egyféle evolúcióról tudtok, ami evidens, akkor hiányos az ismeretetek, és egy tudományos csúsztatás áldozatai vagytok. /Nem is kevesen./
De ha majd jön válasz a kérdésemre, akkor megismerjük az evolúció elméletének azt a válfaját is, ami igaz. Ez akkor fog megtörténni, amikor az elméletre jön a gyakorlati példa válasza. És akkor az elmélet nem lesz többé elmélet, hanem gyakorlat, mint a tenyésztés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!