Kétféle evolúciós gyakorlati, az életből vett példát tudtok mondani?
válasza:Csak hogy el ne sikkadjon az előző lényege:
"A lóból csak ló lehet tételed a kutya tökéletesen cáfolja. Mert a farkasból kutya lett."
Az összes mellédumálás a faj, fajta, alfaj mögé bújással ezzel nem lehet változtatni azon, hogy más név született, a nagyarányú változás miatt.
Ennyi erővel a közös ősmajom és ember elnevezés se számít semmit. Szervi különbségek nincsenek. Formailag a luxpup kutya ezerszer jobban megváltozott, mint az ember a csimpánzhoz képest.
A Kérdezőtől megtudtuk, hogy az elnevezés lényegtelen, attól a ló még ló marad, vagyis akkor bizonyítottnak tekinthetjük a közös ősmajomszerűségből történt emberkialakulást, pont ugyanúgy, mint ahogy a farkasból kutyát. A kutya is farkas, vagy a farkas is kutya... lényegtelen. Ősmajom is ember, vagy az ember is ősmajom lényegtelen.
Egyik esetében sem láttuk a folyamatot, és kihalások mind a két társaságban ugyanúgy voltak.
válasza:@108: ugye nem igazán érted, hogy miért is írtam, amit, és miért hascsapkodós röhögős/fejfalbaverős (vérmérséklettől és hangulattól függően) ez a "miért a kutya szegődött az ember mellé, nem a farkas"?
Pedig még analógiát is mondtam: Vajon miért mindig kráterekbe zuhannak a meteorok? Ezen gondolkoztál már? Ha ez megvan, akkor elárulom: a miért épp a kutya szegődött az ember mellé pöccre ugyanilyen szintű kérdés. Próbálj egy kicsit elgondolkozni rajta. Komolyan.
Követni meg azért nem követem, mert egy szint alatt engem fáraszt/idegesít a vita. És a #78-as hozzászólással mérföldekkel ezen szint alá ástad a topicot. Szerencsére vannak itt nálam jóval türelmesebbek is, szóval nem maradsz játszópajtás nélkül.
válasza:Kérdező(#104) "A KUTYA GENETIKAILAG A FARKAS ALFAJA"
A farkasból kutya kialakulás pont hasonló módon történt az időben - általad is elfogadottan - ahogy az ősmajomszerűségből ez történt az emberrel.
A fosszíliák a farkasból kutya folyamat alapján pont ugyanilyen módon halmozódtak fel az időben, mint ahogy az történt az ősmajomból ember esetében. Ha a farkasból kutyát elfogadod, akkor a farkasból kutya fosszilis átalakulási láncot ugyanolyan bizonyítéknak kell tartanod, mint az ősmajomból emberré alakulási fosszilis láncot, amire 300-400 leletünk van:
Összefoglalva, lerövidítve:
Kérdező(#104) "A KUTYA GENETIKAILAG A FARKAS ALFAJA"
Mi a bizonyítékod, hogy a diagramban szereplő lények nem az ember alfajai? A Neandervölgyit külön fajba sorolják, ugyanakkor ma már bizonyítékunk van arra, hogy képesek voltak néha kereszteződni a Homo sapiens sapins-szel, vagyis ha te emiatt alfajnak nevezed őket, akkor a Neandervölgyinek és az embernek ugyanúgy lehetett alfaja a diagramon szereplő összes többi emberelőd is.
Ilyenre is van példa most is:
Kialakult ma egy új farkasfaj, ami azonban tartalmazott kojotvonásokat is:
Ha minden csak alfaj, meg változat, akkor a diagaram az ember kialakulását pont ugyanolyan bizonyító erővel támasztja alá az ősmajomszerűből, mint ahogy a farkasból a kutya kialakulását is, és mint megtudtuk tőled, az lényegtelen, hogy egy élőlényt minek nevezünk.
válasza:Itt van példa:
American goatsbeards -rész.
A lényege,hogy virágfajok találkoztak és hibirideket hoztak létre,többségében steril hibrideket,de voltak olyan hibridek,amelyek nem voltak sterilek. Tudtak szaporodni,de csak saját új fajtársaikkal.
Szerintem ez egy kulcs fontosságú dolog, hiszen ez bizonyítja,hogy nem feltétlen kell földrajzilag szeparáltnak lenniük az új egyedeknek.
ÚJ FAJÚ NÖVÉNY A KÁPOSZTÁBÓL ÉS RETEKBŐL?
39A szemünk láttára alakult ki egy tökéletesen új fajú növény a káposztából és retekből. Nemhogy semmilyen módon nem képes ez a növény se a retekkel se a káposztával közös utódot létrehozni, hanem olyan szinten eltávolodott tőle, hogy nemhogy új fajként van nyilvántartva, hanem új nemzetségként.
VÁLASZ
„Reteknek se jó, káposztának se jó
Bárhogyan definiáljuk a faj fogalmát, az evolucionistáknak választ kellene adniuk az élőlények különböző molekuláris rendszereinek, szerveinek és egyéb tulajdonságainak megjelenési módjára. Vitapartnerünk a káposzta és a retek mesterséges keresztezéséből származó Raphanobrassicát hozza fel a „fajkeletkezés” illusztrálására. Ám a hibridizálás és a növénynemesítés lehetősége egyáltalán nem támasztja alá, hogy az élőlények típusai hibridizáció, illetve szelekció útján keletkeztek volna, csupán a létező fajok korlátozott plaszticitásáról árulkodik.
A felhozott esetben a retek és a káposzta kromoszómái a hibrid utódokban összeadódtak és megduplázódtak. Annak a régóta köztudott ténynek vagyunk itt tanúi, hogy egyes növények képesek egymással kereszteződni. Az ilyen variálódás során azonban nem jön létre új típusú, hasznos biológiai alrendszer, hiszen csak a már létező, keresztezett fajok tulajdonságai jelennek meg keveredve az utódokban.
A kísérlet a legkevésbé sem árulja el, hogyan jelentek meg maguk a kiindulási fajok, illetve minden más faj. Egészen más feladat létező komplex genetikai állományokat egyesíteni, mint megmagyarázni a kiindulási fajok rendezett genetikai információjának, illetve szervezeti struktúráinak eredetét.
Azt, hogy egyes növények keresztezhetőek egymással, már Darwin előtt is tudta például William Herbert angol botanikus, sőt Carl von Linné is, aki a fajok rendszerezésének alapelveit és nevezéktanát kidolgozta. Ők a hibridizációban csupán az eleve adott fajok kombinálásának lehetőségét látták. Ez a szemléletmód minden ellentmondás nélkül ma is fenntartható.
Továbbá a kromoszómaszám többszöröződés az állatvilágban rendkívül ritka. Ez a jelenség jellemzően csak a növények kisebb hányadánál fordulhat elő. A kromoszómaszám többszörözéssel létrejött változatok pedig általában érzékenyebbek a betegségekre, külső hatásokra, csökkent a regenerációs- és szaporodóképességük. Az említett kísérlet így sem a fajok eredetének mechanizmusára nem kínál általános magyarázatot, sem nem igényel evolucionista értelmezést. Épp olyan tehát ez a példa, mint a Raphanobrassica növény maga: levele a retekéhez, gyökere a káposztáéhoz hasonló – emberi szempontból teljesen haszontalan.
Azt látjuk, hogy az evolucionisták rendelkeznek egy elmélettel, mely szerint az új tulajdonságokkal bíró fajok és nagyobb rendszertani egységek korábbiakból alakultak ki. Nincsenek azonban példáik, amelyek az állításukat igazolnák. Vannak továbbá gyakran idézett példáik, amelyek viszont nem az alapállításukat támogatják. Meglehetősen sovány teljesítmény egy százötven éves hipotézistől.” Link [link]
NINCSENEK AZONBAN PÉLDÁIK, AMELYEK AZ ÁLLÍTÁSUKAT IGAZOLNÁK. VANNAK TOVÁBBÁ GYAKRAN IDÉZETT PÉLDÁIK, AMELYEK VISZONT NEM AZ ALAPÁLLÍTÁSUKAT TÁMOGATJÁK. -Fent.
Erről szól a kérdés, nincsen gyakorlati példa a süket darwini fajátalakulási elméletre /2. pont/ csak a variálódásra /un. Mikroevolúció/.
válasza:#115
Hiába erőlködsz ennyire, eddig azt hangoztattad hogy nincs arra példa hogy új faj létrejöhetne. A Brassicoraphanus tökéletes cáfolat az állításodra.
Vagy ha nem értesz egyet, akkor ideje lenne végre pontos definíciót adnod, mi alapján döntöd el két bármilyen élőlényről hogy egy faj-e vagy sem!
válasza:Kérdező(#100): "Az egész darwini evolúció arra épül, hogy egy kezdetben kialakult faj egy teljesen más fajjá alakult"
Nem, ez nem így van. Az egész darwini evolúció ezen alapul: replikáció, variáció, szelekció.
Ebből ki lehetett következtetni, hogy új fajok is ki tudnak alakulni, mert semmiféle elméleti akadálya a dolognak nincs.
Ahogy az MTA is határozottan leszögezi: "A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.”
Ez az elv. Mind a változások és az új fajok keletkezésére kielégítően ad magyarázatot, és persze egy kutatási folyamatot soha nem lehet lezárni, ami nézet helyességét mi sem bizonyít jobban, mint hogy a darwini evolúció mellett találtunk már más élőlényalakító nem darwini evolúciós folyamatokat is. Ilyen megtörténhet a jövőben is, ezért a dolog nem lezárt, ahogy az más tudományokban is igaz. Pl. csillagfejlődés, hegyláncok kialakulása... stbstb.
A Kérdező tőlem idéz a #45-ből, majd gátlástalanul átértelmezi a mondanivalómat:
Kérdező(#100)-ból idézve tőlem: „Ha valaki lóból nem lovat akar kitenyészteni, az nem ateista, hanem egy komplett idióta.”
Visszataszítóak vagytok ki szókifordító kreacionista hazudozó alakok. Rendre hamisítjátok meg a kutatók szavait, és arcátlanul még most is megteszitek.
Gusztustalan tempó. Én ezt arra írtam, hogy gazdaságilag nem éri meg a tenyésztőnek olyan szelekciós feltételeket teremteni, hogy értelmetlenül kísérletezzen azzal, hogy a lóból másféle állatot hozzon létre, mert tönkremenne bele anyagilag. Ám leírtam, hogy hogyan lehetne ezt megtenni, és egyetlen akadálya van csak ezt megtenni, és az kizárólag csak a pénz.
Nem volt egy lótenyésztő se, aki a ló és a zebra kereszteződésével fáradjon, vagy olyan eszébe jusson, hogy a hülye kreacinisták szólamait ilyen értelmetlen, de sikeres keresztezésekkel cáfolja.
Azért írtam le a #45-öt, hogy annak a folyamatnak (lóból "víziló") mutassa be a Kérdező a logikai, elméleti cáfolatát, hogy milyen logikai és elméleti és tényszerűen visszaigazolható valós akadályát látja annak, hogy ha vennénk rá a fáradtságot és a lóból szeretnénk "vízilovat" csinálni, az lehetetlen lenne.
Hogy a Kérdező milyen arcátlanul kiforgatja nemcsak az MTA, de az én szövegeim értelmét is, azt jól nyomon lehet követni bárki számára, aki elolvassa a lóból hogyan csináljunk "vízilovat" megjegyzésemet:
Cerevisiae (05-21 18:57 - most 45-ös megjegyzés):
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..
A Kérdező az elvet semmilyen módon nem kérdőjelezte meg, nem ment vitába a folyamat logikai hibáinak felderítésébe, hogy az hol ütközhet a ma tapasztalt valóság elemeivel... semmibe. Hanem undorító módon kiforgatta a szavaimat a saját előnyére, ahogy azt teszi az MTA állásfoglalással is.
A KÉRDEZŐ EGY PITIÁNER HAZUDOZÓ! Aki még attól se rémül meg, hogy itt helyben a topiktársának a mondanivalóját úgy hamisítja meg, hogy az tud védekezni. Az MTA nem tud itt védekezni, ezért azt hazudik bele a szövegbe, amit akar, de a Kérdező olyan gátlástalanul erkölcsi nulla, hogy ezt még megteszi a védekezésre képes topiktársával is.
válasza:"Reteknek se jó, káposztának se jó"
Te nagyon hülye. A zebra és ló keresztedződéséből se jó az új nevű lény se lónak, se zebrának. Az az új faj lényege, hogy se a régi fajnak nem jó, meg se az új fajnak nem jó. Ha az lenne, akkor nem neveznénk új fajnak.
Meg lehet enni azt a növényt? Akkor máris jó valamire.
válasza:"A felhozott esetben a retek és a káposzta kromoszómái a hibrid utódokban összeadódtak és megduplázódtak. Annak a régóta köztudott ténynek vagyunk itt tanúi, hogy egyes növények képesek egymással kereszteződni."
De mindenképpen új faj jött létre, minden létező új fajfogalomnak eleget téve. Nem igaz, hogy ilyen kereszteződések mindegyike új fajt eredményez, következésképpen az állítás teljesen hamis.
A genom nagyarányúan megváltozott, és nem egyszerűen csak kereszteződés történt, mert akkor ez a növény képes lenne a szülőivel szaporodni. Ha nem képes, akkor nagyarányokban meg is változott a genomja, nem csak egyszerűen megduplázodott. Ezért van az, hogy satnyának nevezitek kínotokban, és ezzel akarjátok leplezni, hogy a növény megváltozott nagyléptékben az eredeti szülőkhöz képest.
Olyan nagyarányú a változás, hogy nem egyszerűen más fajba sorolták, hanem más nemzetségbe is!!!
Ilyen nagyarányú változás nem megszokott semmiféle kereszteződéskor, mert ilyen új nemzetségbe sorolás ilyenkor nincs. De itt van!
válasza:De a retek és káposzta új faj egyáltalán nem egyedülálló.
Másik, később végzett növénynemesítési munka a Triticale, azaz a búza és a rozs teljes genomját hordozó gabona megalkotása, az ötvenes években. A termesztett búza diploid kromoszómaszáma 42, a rozsé 14, nem csoda, hogy a Triticale diploid kromoszómaszáma 56. A Triticale mindkét szülői faj jellegzetességeit magán viseli, azokkal nem keresztezhető, egy mesterségesen előállított új faj.
Egyébként a Raphanobrasica létrejötte ugyanígy növelte e komplexitást, hiszen kb. kétszer annyi génje van, mint bármelyik szülői fajnak.
Basszus! Csak nem mered azt állítani, hogy a Triticale is satnya???
Hasznosítjuk jelenleg is, mert olyan új tulajdonságai vannak, ami miatt sok tekintetben jobb, mint a szülőnövények, más szempontból haszontalanabb.
Ezt is bebuktad, Kérdező koma! A satnyasági elved is bedőlt.. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!