Hol áll az a Bibliában, hogy az ember szabad akaratot kapott?

"Örülök, hogy ennyit gondolkodsz Istenen. A kérdés és a hozzászólásaid engem is arra késztetnek, hogy még jobban megismerjem Őt. Úgy hogy köszi :)"

Ha ez azt jelenti, hogy el fogod olvasni elejétől a végéig a Bibliát, és szépítgetés nélkül, objektíven ítéled meg a benne foglaltakat, akkor erre csak azt tudom mondani, hogy nagyon helyes, tedd azt! :)

"Igaz nem a szabad akarathoz tartozik, de te szeretsz gondolkodni, úgy hogy ajánlom figyelmedbe ezt a kérdést.

Lehet-e Istennek szélesebb látóköre mint akármelyik embernek?"

Ha létezne, és valóban mindentudó lenne, akkor természetesen - ez azonban nem mentség arra, hogy emberiségellenes bűntetteket kövessen el, és arra uszítson másokat. Erre SEMMI nem jogosítja fel, főleg akkor nem, ha a jóság és a szeretet szobrának kívánja beállítani magát, és példát akar mutatni az embereknek.

"Isten úgy termetette meg a világot, hogy a legoptimálisabb LESZ a végkifejlet. Ez lesz Isten országa, a mennyország a világ végén. Isten azért engedi meg a szenvedést, hogy belőle egy még nagyobb jót hozzon ki. Hiányzik belőled az üdvtörténeti szemlélet, az egésze egységben kell nézni."

:) Olvashattad korábban a kommentjeimben, hogy tanultam teológiát, tisztában vagyok ezekkel, és épp ezért, ennél is inkább látom, hogy ez mennyire erőltetett szerecsenmosdatás. Ugyanis az egésznek semmi értelme.

Gondolj csak bele: ha egyáltalán VAN egy végcél, és az nem más, mint a legoptimálisabb világ, akkor Isten, mindentudó és mindenható lévén megtehette volna, hogy már eleve onnan indul. Teremthetett volna mindent eleve tökéletesre, mint ő maga. SEMMI nem indokolja az ezt megelőző nyomort.

Ettől függetlenül azonban nem adtál még választ arra, hogyan vagy képes Istennek elnézni olyan embertelen borzalmak személyes végrehajtását és mások erre uszítását, sőt, még törvénybe foglalását is, amikhez képest Hitler és Sztálin együttvéve is kismiska? Tedd a szívedre a kezed, mondd azt, hogy ez egyáltalán nem zavar, és tudni fogom, hogy hazudsz. Aztán nézz tükörbe.

Arról nem is szólva, hogy nézd meg, mit csinálsz: véded a hited. Maga a tény, hogy azt VÉDENED KELL, is azt mutatja, hogy semmi isteni nincs benne. Egy igazi isten igazi hite nem lenne támadható (ennek okait lásd a korábbi kommentjeimben; értelmes hozzáállás a kezdetektől fogva, világos, egyértelmű törvények, stb. stb. stb.). Ez azonban NAGYON IS támadható, csak úgy HEMZSEGNEK benne a förtelmek. Ilyesminek egyszerűen NEM LEHET köze semmiféle istenhez.

"De ez milyen hülye hozzáállás? Felállítod magadba, hogy így KELLETT volna tennie, és ha nem így tett, akkor nem Isten, és kész."

Ez, kérlek szépen, egyszerűen csak logikus hozzáállás, és semmi egyéb. Az a hülye hozzáállás - és hozzá még álszent, képmutató is - ha valaki bármilyen borzalmas, szörnyűséges, emberiségellenes bűntettet elfogadhatónak tart akkor, ha azt Isten követi el, vagy Isten szólít fel rá.

És azért logikus a hozzáállásom, mert az előbb említett szörnyűségek teljesen nyílvánvaló és egyértelmű ellentmondásban állnak azokkal az állításokkal, miszerint Isten "jó" lenne, meg "szerető", meg "megbocsátó", és "igazságos". A Biblia és konkrétan az Ószövetség ezeknek a jelzőknek a folyamatos meghazudtolása. Egy jó, szerető, megbocsátó és igazságos Isten tehát ilyesmiket mindössze azért nem tehet, mert jó, szerető, megbocsátó és igazságos.

És még mindig nem válaszoltál a kérdésemre.

Meg arra se, hogy az amputáltakat ugyan miért nem gyógyítja meg, bármennyit is imádkoznak értük, amikor pedig a Bibliában is benne van feketén-fehéren, hogy amiért egy valóban hívő ember imádkozik, az bizony teljesítésre kerül.

"Igen, Isten megtehette volna azt is, hogy eleve mennyországot teremt mindenkinek, de nem így tett, mert ezt is megtehette, és éppenséggel ezt tette meg. Na és?"

:)

Gondolkodj egy picit. Objektíven, ha lehet. És akkor rá fogsz jönni dolgokra, lásd feljebb.

"Utálom ezt a szót, hogy szerecsenmosdatás, lekezelő, kifogást nem tűrő, gögös hozzáállást tükröz."

Utálhatod, de a tényeken ez még nem változtat. Nem azért használom ezt a szót, mert lekezllek, vagy mert gőgös vagyok, hanem azért, amit e hozzászólásom első bekezdésében írtam le. Ha egy jónak, szeretőnek, megbocsátónak és igazságosnak beállított Isten emberiségellenes bűntetteit akárhogyan is mentegetni próbálják, akkor az kérlek szépen szerecsenmosdatás, mert az ilyesmit NEM LEHET menteni. Mert ha lehetne, akkor ezen az alapon felmenthetnénk Hitlert is, meg Sztálint is, hiszen ők is csak egy szerintük jobb világot akartak, és Isten példája azt mutatja, hogy ez esetben megengedhető minden borzalom.

"De miért lenne bűntett Isten részéről ha így tesz? Mert mi a bűntett definíciója? Jogszerűtlen, büntetendő cselekedet. Isten a természeti törvények alkotója, ő teljesen jogosan jár el, nem követ el tilalmazott cselekményt."

Ne haragudj, kérlek, tényleg nem akarlak megsérteni, komolyan mondom, meg is esküszöm rá, ha kell, de akkor is meg kell kérdezzem, hogy mégis hogy tudsz te még tükörbe nézni?

Most ugyanis nem kevesebbet jelentettél ki, mint azt, hogy Isten bármilyen borzalmakat elkövethet, nyugodtan mészárolhat, ha úgy tartja kedve, kínozhat, gyötörhet, minden ok és cél nélkül, puszta kedvtelésből, neki mindent szabad.

Ezen az alapon TÉNYLEG fel lehet menteni pl. Hitlert is. Elvégre neki ott volt a "tudományos" elmélete, miszerint csak az "árja faj" az ember, a többi nem számít, tehát bármit meg lehet tenni velük. Megalkotott tehát magának egy törvényt, amit aztán valóban nem is szegett meg, viszont ez a törvény szörnyűséges dolgokat is megengedett neki. Ezen az alapon fel lehet menteni Sztálint is, mert ő meg egyszerűen csak a "népellenségtől", "árulóktól" és a "kapitalizmus láncos csatlósaitól, beépített kémeitől" szabadult meg, mivel azok alá akarták ásni a szorgosan épített kommunizmust. És így tovább - MINDEN diktátort fel lehet menteni ezen az alapon, mert mindegyiknek megvolt a maga saját alkotású eszméje, törvénye, ami ezt engedélyezte számára.

Istent tehát valóban Hitlerrel, Sztálinnal és a többivel emlegethetjük együtt.

De milyen isten már az ilyen? GONOSZ, és velejéig romlott. Nézd csak meg a Bibliát: hány embert ölt meg a Sátán? Egy kezeden meg tudod számolni. Hány embert ölt meg Isten? Milliókat. És akkor még a Sátán a gonosz?

Mondd meg nekem őszintén: ha te tisztességes, jó embert akarsz nevelni a gyerekedből, akkor nem ügyelsz rá, hogy jó példával járj elől? Iszol, cigizel, káromkodsz, hazudsz, erőszakoskodsz, verekszel a szeme láttára, de közben folyamatosan mondod neki, hogy legyen jó, megértő, és szeressen? Mit gondolsz, mennyire venne komolyan?

Na, ugyanennyire lehet csak komolyan venni a Biblia "istenét" is.

"Az a gond ezzel, hogy Te emberi mércével ítéled meg Isten cselekedeteit."

Nem lehet másképp, mivel magam is ember vagyok, és emberek között élek.

"A saját önző szemszögedből valóban igazságtalannak tűnik, hogy Isten mondjuk megöl valakit."

Nem saját, hanem össz-emberiségi szemszög, és éppen ezért nem is önző, mert kollektíve minden embert figyelembe vesz.

NINCS olyan szemszög, amiből igazságos lehetne ártatlan nők és gyermekek halála (akiknek megölése vagy megöletése felől szintén igen gyakran intézkedett Isten a Biblia szerint).

"Csakhogy isten számára nem a földi élet a mindenek felett álló, és a halál nem feltétlen tragédia, hiszen utána az ember hozzá kerül."

Ez a mítosz része a dolognak. A valóságos része csak az, ami itt történik, és miután az utána következő a legcsekélyebb mértékben sem ellenőrizhető, ezért az ittenit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Már csak azért sem, mert rendkívül káros és szélsőségesen emberellenes viselkedést eredményezhet az, ha valaki a túlvilági dolgokat helyezi az evilágiak fölé - de még legjobb esetben is "csak" arra neveli, hogy törődjön bele a nyomorába, ne is akarjon változtatni, mert annál jobb lesz neki majd utána. Abszurd. Ez csak és kizárólag arra jó, hogy az uralkodók könnyebben uralhassák a népet, de a legkevésbé sem arra, hogy az egyes emberek sora is jobbra forduljon.

"Az ember életében lehet szenvedés, ha mondjuk elveszít valakit, vagy nem tud enni, és éhezik, de Isten tudja, hogy ez csak átmeneti, és hogy a halott majd feltámad, az éhező meg majd jóllakik egyszer."

Mondom mégegyszer, ez a mítosz. És ha ezt elhisszük, az nem más, mint MENTSÉG arra, hogy miért ne tegyünk semmit az itteni sz*r helyzetek orvoslása érdekében. Ezért tart most az emberiség ott, ahol. Ha kezdettől fogva a valós dolgokon lett volna a hangsúly, ezerszer jobban állnánk.

Két dolgos kéz még mindig ezerszer többre viszi, mint ezer imára kulcsolt.

"Gondolod, talán nem tudja, mi a szenvedés? Ha akkora önző alak lenne, miért vállalta a legszörnyűbb kínokat az emberekért?"

Hűha... keresztre feszítés... Az kérlek sehol sincs ahhoz képest, amiket ő művelt és műveltetett a Bibliában. Milliomodnyi részét se kapta annak, amit megérdemelt.

Különben is, milyen Isten az, akinek saját maga kell véráldozatként, hogy megbocsáthasson? A legkevésbé sem mindenható. És milyen isten az, akinél odáig fajulhattak a világ dolgai, hogy erre egyáltalán szükség lett? A legkevésbé sem mindentudó. A fentebb leírtak fényében ugyanígy kihúzható továbbá a szerető és a megbocsátó is. Innentől kezdve pedig már végképp nem isten, hanem bronzkori barbárok démona.

És még mindig nem válaszoltál a két kérdésemre.