A "keresztény rockzene" biblikus?

Testvérek! Őrizzük meg a higgadtságunkat!

Jézus példázatait is úgy szokták a legtöbben félreérteni, ha fő mondanivaló helyett a részletekkel kezdenek el foglalkozni. Mint most a gombás példámmal történt.

A Biblia int bennünket, hogy vizsgáljuk meg a dolgokat. Önmagában ez azt jelzi, hogy VANNAK elvetendő, és VANNAK megtartandó dolgok. A rockzenét ismét csak azért nem lehet az internettel összehasonlítani, amiért nem lehet a speciálist az általánossal. Az internet egy általános fórum, melyen mindenféle oldalak, csatornák vannak. Mint az "újság" kategóriában. Vannak keresztyén újságok, és vannak pornográf újságok. Nincsen csak "újság". Minden újság besorolható valamilyen kategóriába, és e szerint kell megítélni. Az interneten is vannak keresztyéni, és nem keresztyéni oldalak. De ahogyan az "újság", úgy az "internet" is még csak egy általános kategória. Nem lehet elítélni általában az újságot, és az internetet sem. Tény és való azonban, hogy ahogyan újságból, úgy az interneten is több a szenny, mint helyes dolog. Résen kell ezért lenni.

Más.

Természetesen én nem vonom kétségbe senki keresztyén identitását. Hogyan is tehetném? Csak Ő képes a szíveket megvizsgálni. Azonban hogyan hirdethet igét mondjuk egy prédikátor, ha arra kell ügyelnie, nehogy olyat mondjon, ami egyeseknek nem fog jól esni? A prédikálás (egyik) lényege éppen az, hogy ráirányítsa a hívő figyelmét egy esetlegesen az életében jelen levő bűnre, és annak elhagyására hívja. Sőt, ami még ennél is fontosabb: felismertesse vele, ha csak külsőleg keresztyén, de valójában nincs megtérve. Ismerek egy lelkipásztort, aki bevallotta, hogy több éve szolgált már különböző gyülekezeti posztokon, mikor felismerte, hogy csak külső vallásossága van, de valójában nincs megtérve. Ha nem jött volna valaki, aki erre ráébreszti, talán sose tért volna meg igazán. Több évtizedes keresztyén szolgálattal is el lehet kárhozni, ha valaki nem fogadja be igazán szívébe Jézus Krisztust.

A mai keresztyénség erőtlensége nagyrészt abból fakad, hogy inkább népszerű kíván lenni, vigyázva, nehogy megsértse némelyek érzékenységét, minthogy kimondaná az Igazságot.

Pál kemény intéseket fogalmazott meg a leveleiben a gyülekezeteknek. Mi lett volna, ha ő is inkább azzal foglalkozott volna, nehogy megnehezteljenek rá egyes hívők, vagy magukat hívőnek tartók? Ő gondot viselt a gyülekezetekért, ezért szeretetből eredően intette őket. Tanítványát, Timóteust is erre tanította: "Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással." (2Tim. 4:2)

Nekem is van több olyan ismerősöm, aki megtért hívőnek tartja magát, de cselekedetein ez egyáltalán nem tükröződik. Megtehetném, hogy hagyom, hogy éljenek ahogy jólesik nekik, de mi lesz, ha a lelküket rajtam kéri majd számon az Úr, mivel nem figyelmeztettem őket? (Ez. 3:20) Így megpróbálom a lehető legtapintatosabban inteni őket, és megmutatni, mit tanít a Biblia a valódi megtérésről és keresztyén életvitelről.

Isten a Bibliában némely dolgokról határozottan kijelenti, hogy rosszak: gyilkosság, lopás, paráznaság. Isten adta például a szexuális vágyat az embernek, de meghatározta, hogy hol éljen vele: a házasságban. A vágy nem bűn tehát önmagában, csak ha az Isten által adott kereteken kívül élünk vele.

Vannak aztán olyan dolgok is, melyekben Isten nem húzott merev határvonalat. Mivel a kultúra folyton változik, ezért vannak dolgok, melyek korábban nem voltak rosszak, de mára azok lettek. Isten tehát irányvonalat adott inkább, melyek segítségével el tudjuk dönteni, hogy valamely a Bibliában nem nevesített dolog jó-e, vagy nem. Nem szól a Biblia pl. a dohányzásról, a kábítószerezésről, a szerencsejátékokról és sok egyébről. Mégis el tudjuk dönteni bibliai alapelvek alapján, hogy nem helyes dolgok.

Így van ez a zenével is. (De ilyen pl. a tánc és a színház is). Ezek léteztek már régtől fogva. Napjainkra azonban jellegük teljesen megváltozott. 150-200 éve a kultúra olyan volt, hogy egy keresztyén általában nyugodtan elmehetett egy hangversenyre, színházba, táncos alkalomra.

Ma ezek a dolgok már egészen más jellegűek.

A rockzenéről megállapítható, hogy a lázadás kísérőjelensége, sőt hajtómotorja is gyakran. Árkot ver az emberek közé. Nem is kell rá más példa, mint ez a vitafórum itt.

Van azonban más probléma is a rockzenével a lázadó jellegén kívül. Mégpedig az, hogy az ún. szórakoztatóipar vezető terméke. Azzal, hogy a karizmatikusok anno behozták az istentiszteletekre, majd széles körben elterjedt, az istentiszteleteket is szórakoztatássá változtatta. Fájdalmas ezzel szembenézni, de nem kerülhető el. Nem csak az én rögeszmém ez. A híres prédikátor és keresztyén író, A. W. Tozer is írt erről "Istentisztelet vagy szórakozás" c. könyvében.

Mi a szórakozás? Jól példázza ezt a szórakozás egyik angol kifejezése: "amuse". A "muse" alapige "tűnődés, gondolkodás"-t jelent. Az "a" fosztóképzővel az "amuse" (szórakozás) nem-gondolkodást, az elme kikapcsolását jelenti. A Sátán pedig pontosan akkor támad bennünket, akkor képes befolyása alá gyűrni, ha szélesre tárjuk az elme kapuját, tehát nem gondolkodunk: szórakozunk.

A rockzene szórakoztat. Ezt nehéz volna tagadni. A keresztyénnek nevezett változata ugyanezt teszi. Akár istentiszteleten, akár máshol használják is, még a legenyhébb változatát is, az a hallgatók önnön szórakoztatását szolgálja, nem Isten dicsőségét, sem dicsőítését. Semmit sem változtat ezen a szöveg.

A rockzenével még külsőségeiben is (pl. öltözködés) a világhoz válik hasonlóvá a keresztyénség. Továbbra sem mondhatok tehát mást, a Biblia alapján, hogy a keresztyén rock (és minden ebből eredő) zene idegen tűz Isten templomában, melyet nemhogy dicsőítené Istent, de megfertőzi az istentiszteleteket!

Lám az "ártatlan" rockzene micsoda indulatokat képes kavarni!

Miért gondolja bárki is, hogy én ítélkezem, vagy magamat jobbnak tartom másoknál? Egyszerűen a Bibliát alapul véve rámutattam egy helytelen gyakorlatra. Furcsa, hogy egyesek nehezményezik, hogy a Bibliához fordulok válaszokért egy ilyen fontos kérdésben. Mégis, hová kellene fordulnia egy hívőnek?

5 oldalas bibliai idézetet mikor "raktam" be?

Honnan veszi azt valaki, hogy idézeteket rakok be? Amikor ezt teszem, mindig jelzem. Ide azonban nem idézeteket raktam be. Bármily hihetetlen, ezeket itt én írtam!

A prédikátoroknak Krisztusra kell irányítani a figyelmet, ez így van. De ez nem történhet másként, minthogy előbb a bűnre kell irányítani a figyelmet. Bűnvallás és elhagyás nélkül nincs bűnbocsánat! Sajnos ezt az elemét ma gyakran "elfelejtik" prédikálni az evangéliumnak.

Mondják, hogy én nem hallgatom meg az érveket, melyek a "keresztyén rockzenét" támogatják. De hol vannak ezek az érvek?

Általában azzal szokták kezdeni, hogy felhoznak számos ósz-i igeverset, ahol hangos zenéről, éneklésről van szó. Ezt meg is tette valaki már az elején. De látványosan hiányzik az úsz-i megalapozás. Eltekintve attól a kérdéstől, hogy az ósz-i istentiszteleti gyakorlatok mennyire vonatkoznak ránk, akkor sem lehet semmi párhuzamot vonni azok közé a hangszerek és zenei stílus, és a mai rockzene közé.

De ha már ÓSZ, itt van pl. ez az igehely:

"Józsué pedig hallva a nép rivalgását, azt mondta Mózesnek: Harci KIÁLTÁS van a táborban.

Ő pedig így felelt: Nem diadalmasok, sem legyőzöttek kiáltása ez, ÉNEKLÉS hangját hallom.

És amikor közeledett a táborhoz, látta a borjút és a TÁNCOLÁST, és fölgerjedt Mózes haragja, elhajította kezéből a táblákat, és összetörte a hegy alatt. (2Móz. 32:17-19)

Remélem ez a három vers nem haladta meg senki tűrőképességét! (Micsoda gondolat! Bibliával érvelni a hívőknek! Hová fajul ez a világ!)

Csak azért idéztem ezt, hogy rámutassak a hangos ének és a tánc gyakrabban a bálványimádásban jelenik meg, mint a helyes istentiszteletben.

Sokan követelik a biblikus zene definícióját. Mikor értik már meg, hogy nincs olyan, hogy "a keresztyén zene ismérvei". Az Istennek tetsző zene nem ilyen, olyan, vagy amolyan fixen rögzített összetevőkből áll.

Az van, hogy EGY bizonyos dolog - pl. zene - biblikus-e vagy sem. Kezembe veszek egy dolgot: zene, tánc, színház, sport stb., és megnézem, hogy az úsz-i viselkedési normákkal összeegyeztethető-e. Az Úr felnőttként kezel bennünket. Nem adott olyan részletekbe menő szabályokat, mint a mózesi törvényekben, hanem alapelveket adott, melyek segítségével mi magunk eldönthetjük - és el kell döntenünk! -, hogy valami helyes-e vagy sem. Érthető ez?

A kegyelem nem azt jelenti, hogy dobjuk a gyeplőt a lovak közé, és tegyük azt, amit csak jónak tetszik nekünk. Már idéztem, de most újra megteszem: "Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen: akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?" (Róma 6:1-2)

Az öltözködésről pl. milyen bibliai szabályok vannak? Van-e konkrét úsz-i igevers, ami elmondja, hogy pontosan milyen ruhát öltsön magára egy hívő hétköznap és milyet az istentiszteletek során?

Vannak viszont alapelvek, melyek segíthetnek eldönteni, hogy egy ruha helyes, illendő-e, vagy sem.

Ma is vannak protokoll szabályok, melyek előírják, hogy mely alkalmakon hogyan elvárt megjelenni. A Nobel-díj átadási banketten lehet mondjuk pólóban és farmerban megjelenni? Még ha nem is díjazott valaki, hanem csak vendég. Ha a Svéd király előtt nem lehet farmerben megjelenni, akkor a Menny királya előtt lehet? Persze, az Úr a szíveket vizsgálja, nem az öltözetet. De ha megtehetjük, hogy az öltözetünkkel is megadjuk az Úrnak a tiszteletet, de "lazaságból" még sem tesszük, akkor hogyan jellemez ez bennünket?

Most megint farizeusnak és törvényeskedőnek gondolnak majd sokan. Távol legyen tőlem az ilyesmi! Viszont vallom, hogy "Minden szabad nekem, de nem minden használ; minden szabad nekem, de nem minden épít." (1Kor 10:23)

Amit ebben a bejegyzésben írtam, nem idézet volt. Én magam írtam, a saját gondolataim szerint, és hiszem, hogy Isten Igéjének fényében.

Nem vagyok jobb másoknál. Tanító sem vagyok, okosabb sem vagyok az átlagnál. Semmi mást vagy többet nem mondok, mint amit a Bibliából vettem. Megértem, hogy nem tetszik az üzenet, amit hoztam, de micsoda dolog az üzenet helyet a hírvivőn elverni a port?

Biztos észrevetted, hogy bálványimádáshoz használták a zenét. Így azt is észre kellene venned, hogy a zenét bizony lehet helytelen módon is használni. Ez pedig óvatosságra kell, hogy intsen! Isten szisztematikusan elmondta Mózesnek, milyen istentiszteleti rendet kíván. Ebben pedig zene, ének egyáltalán nem szerepelt.

Ellenben a mai gyakorlattal, ahol már talán megelőzi fontosságban a prédikációt is bizonyos helyeken.

Sokat foglalkozom hitvédelemmel és apologetikával, mivel úgy látom, ehhez kaptam elhívást az Úrtól. De mindig félek, hogy amikor megítélek egy nem biblikus tanítást vagy gyakorlatot, nem bölcselkedek-e felül azon, ahogyan egy hívőnek szabad bölcselkedni. Tartok attól is, hogy nem tűnök-e ítélkezőnek. Igyekszem világossá tenni, hogy sohasem embereket ítélek el, hanem csak azt, amit tesznek, ha az nem biblikus. Persze ennek ellenére mégis sokan tartanak ítélkezőnek. Tegnap este is azért imádkoztam, hogy mutassa meg az Úr, meddig szabad elmennem ebben a kérdésben, és kértem, hogy mutassa meg, ha mégis én tévednék.

Ma reggel kaptam egy írást egy keresztyén testvéremtől, aki rendszeresen szokott hasonlóakat küldeni. A címe: A "ne ítélj" hamis filozófiája.

Lehet, hogy többen meg akarnak majd kövezni érte, de most mégis becsatolom ide. Nekem ez egy imaválasz volt.

[link]

Vagy a Facebook-on:

[link]

Szeretem Paul Washert, mert ő sem fél kimondani mindazokat a visszásságokat, amiket napjaink keresztyénségében lát. A "sokkoló üzenete" nagyon híressé vált.

https://www.youtube.com/watch?v=nP705fTplLE

Nekem is hasonlóak a meglátásaim, mint neki. Sajnos én nem tudom ezt olyan szeretettel kommunikálni, mint ő teszi.

Ami engem igazán elszomorít a "keresztyén rockzene" kapcsán, hogy ugyan olyanná teszi a gyülekezeteket, mint a világ. A hívőknek sónak és világosságnak kellene lenniük. A hívőket mindig azért gyűlölték a hitetlenek, mert emlékeztette őket saját gonoszságukra. A "keresztyén rockzene" azonban a világhoz hasonlatossá teszi a keresztyéneket. Saját elmondásuk szerint moziba mennek akciófilmeket nézni, bulizni járnak, csak úgy habzsolnak mindent, amit a világ nyújt. (1Jn. 2:15?) Így aztán megízetlenültek. Többé már nem képesek rá, hogy világítsanak ebben az elfajzott nemzedékben, hiszen maguk is elfajzottak. Solymos Dániel is írta, de nem ő találta ki: AMIVEL megnyerjük az embereket, ANNAK nyerjük meg őket. Ha Krisztussal, akkor Krisztusnak. Ha "keresztyén rockzenével", akkor "keresztyén rockzenének".

Emberi okoskodáson kívül semmilyen valós bibliai érvvel nem tudta senki igazolni, hogy miért lehetne olyan zenével dicsőíteni Istent, amivel a SZÓRAKOZÁS istenének is hódol a világ! A rockzene hogyan ösztönöz a világtól való elkülönülésre? Sokkal inkább a világhoz való hasonlóságra ösztönöz. "Legyél keresztyén! Nem kell hozzá megváltoznod! Csak legyél továbbra is önmagad! Jézus szeret téged úgy ahogy vagy!" - ez egy HAMIS evangélium. Ez az, ami ellen Paul Washer is felemeli a szavát. De persze ez jóval népszerűbb, mint a "Hagyjátok el bűneiteket és térjetek meg!" üzenet.

Nagyon érdekelne, hogy valaki, aki "keresztyén rockzenét" hallgat, hogyan magyarázza a Róma 12:2-t!