Szerintetek miért utálják Jehova Tanúit? Őnáluk kedvesebb embereket nem láttam!

[link]

[link]

[link]

Jehova tanúi, millenisták, 1931-ig Komoly Bibliakutatók Nemzetközi Szövetsége: adventista hagyományokon alapított szekta. - Charles Taze Russell (1852-1916) philadelphiai rövidáru-kereskedő hozta létre az 1870-es évek elején, abból kiindulva, hogy előtte senki sem értelmezte helyesen a Szentírást. 1874: létrehozta Biblia-tanulmányi körét (Bible Study Group). 1879: megalapította a Zion's Watch Tower and Herald of Christ's Presence ('Sion Őrtornya és Krisztus Jelenlétének Hírnöke') folyóiratot, a későbbi Watch Tower ('Őrtorony') ősét. - Russell meggyőződése szerint a világ végének időpontja kiszámítható (1872 óta Jehova tanúi kb. 7x határozták meg Krisztus kirságának eljövetelét). Halála után újabb szekták váltak ki a társaságból. Utóda 1917: Joseph Franklin Rutherford (1869-1942), aki szigorította a vezetés stílusát. Tökéletesítette a házról-házra látogatás gyakorlatát, meghonosította az évenkénti kongresszusokat és az ún. „királyságtermeket” (tkp. gyülekezeti termek). 1931. VII. 26: a Columbusban (Ohio, USA) tartott kongresszuson vették föl a Jehova tanúi nevet, melyet Iz 43,12-ből származtatnak. - Tanításuk. Egy Isten van (neve 1931 óta a Kiv 3,15 és Iz 42,8 alapján Jehova). Tagadják Krisztus istenségét, a Szentháromságot, a lélek halhatatlanságát. A Szentlelket személytelen erőnek tekintik. A szentségeket elvetik. Jézust Jehova legkiválóbb tanújának tartják, aki emberi létezése előtt Logosznak, Igének v. Mihály arkangyalnak nevezett szellemi teremtmény volt. Meghalt mint ember és feltámadt, mint egy halhatatlan lélek v. szellemi Fiú. Szenvedése és halála volt annak az ára, hogy visszanyerje az emberiség számára az örök földi életet. E földi paradicsomban csak a 144 ezer igaz „tanú” (Jel 7,4; 14,1) élvezheti a mennyei dicsőséget Krisztussal. A gonoszoknak teljes megsemmisítésben lesz részük. A vallás és a világi hatalom az ördög eszközei a jóakaratú embereknek az igazságtól való távoltartására. - Életformájuk. Jehova tanúi alapvető kötelessége Jehova közeledő országának hirdetése ajtón becsöngetve, otthoni bibliacsoport keretében, az utcán Őrtorony újságot kínálva. Üdvösségük egyedüli útjának az igehirdetést tartják. Keresztségük (alámerítéssel, tömegdemonstráció keretében) nem szentség, csak külsőleges szimbólum. Tiltják az ünneplést, kivéve az Utolsó Vacsoráról való megemlékezést, melyet Niszan hó 14-én napnyugta után ülnek meg a kenyér és bor jelképeivel. ApCsel 15,29 és ósz-i helyek alapján minden formában tartózkodnak a vértől, a vérátömlesztést akkor is elutasítják, ha az az életet jelentené maguknak v. gyermekeiknek. Házassági és nemi erkölcsük szigorú, leszámítva a születésszabályozást, amit a párokra hagynak. Tiltják a dohányzást. Hitük és életszabályaik egyetlen forrása saját fordítású Bibliájuk („Új Világ Fordítás”), bőséges magyarázattal. A Biblián kívül csak a társaság által terjesztett kiadványokat használhatják. Minden alkalmat megragadnak a misszionálásra, más módon azonban nem érintkeznek a társasághoz nem tartozókkal. Pártokkal, szakszervezetekkel nem működnek együtt, nem fognak fegyvert és nem tesznek esküt. - Szervezeti felépítésük. Az „Ország hirdetőjének” heti 5 órát a gyülekezetben és havi 10 órát „tanúskodással”, a kb. 35 ezer „úttörőnek” havi 100 órát a társaság tevékenységével kell töltenie. További 8 ezer „különleges úttörő” és „misszionárius”, valamint 1500 főállású dolgozó működik a világ különböző pontjain lévő Bétel nevű közösségeikben. Hierarchizált és centralizált szervezetük csúcsán 1971 óta ún. „vezető testület” áll. Az 1909 óta New York Brooklyn negyedében székelő központ a fontosabb országokban hálózati irodákat irányít, melyek felügyelik a munkát és vezérlik a publikációk szétosztását: körzeti és kerületi megbízottak rendszeresen látogatják a helyi gyülekezeteket, s találkoznak a helyi megbízottakkal, úttörőkkel és hithirdetőkkel. A szimpatizánsok nem számítanak tagnak. Ahhoz, hogy valaki „igaz tanú” lehessen, így vagy úgy, de hatékonyan kell prédikálnia. - Elterjedésük. A 20. sz. első felében a leggyorsabban terjedő vallási mozg., létszámuk 1939-48: megötszöröződött, 1965: kb. 1 millió, 1996: kb. 5,3 millió. Jelenlétük É-Amerikában és Eu-ban a legerőteljesebb, Ázsiában elenyésző. Jehova tanúit a Szabadegyházak Tanácsa nem vette fel tagjai sorába. A hitleri No-ban 1933-45: kb. 10 ezer tagjuk börtönbe, kb. 2 ezer koncentrációs táborokba került, akik közül 1200-an meghaltak. - Őrtorony c. folyóiratuk megj. kéthetente, 125 nyelven (köztük m-ul), 20 millió pld-ban. - Mo-on a 20. sz. első évtizedében jelentek meg, 1989 óta bejegyzett felekezet. Létszámuk 1990: kb. 5 ezer fő. Erdélyben Kolozsvárt, Marosvásárhelyt s a Nyárád menti falvakban voltak hívei, akik kiadták Russel 7 köt-es művét, bibliakritikai műveket és Kolozsvárt 1914-22: A Világító Őrtorony, 1923-35: Az Őrtorony c. havi (rendszertelenül megj.) folyóir-ot. A 24.536/1928. sz. törv-nyel szervezeteiket Ro-ban betiltották az „aratók”, nazarénusok, reformált adventisták, pentikostalisták, inochentisták gyülekezeteivel együtt.

Az adventistáktól a 19. sz. végén elszakadt protestáns irányzat, erôsen Szentháromság-ellenes jelleggel. Hitük szerint egy Isten van: Jehova. Jézus teremtmény, Szent Mihály angyal megtestesülése. A test feltámadásában nem hisznek. Várják Jehova 1000 éves földi uralmát. A világ vége tűzzel fog eljönni, s csak ôk fognak megmenekülni. Pacifisták (fegyvert nem fognak). A jó szervezés és apostoli elkötelezettségük az utóbbi évtizedekben sok hívôt szerzett nekik. Módszerük: elsôsorban jóindulatú keresztényeket szemelnek ki a megtérítés céljával. Kettesével látogatják a lakásokat... Többnyire a csalhatatlanság látszatával idézik a Bibliát, mást nehezen hagyva szóhoz jutni. A Szentírásban kevéssé járatos ember számára imponáló, ahogy dobálódznak a bibliai idézetekkel és helyek pontos megjelölésével. Valójában bibliai ismereteik általában felületesek, s csak saját céljaikra összegyűjtött helyeket idézgetik folytonosan. Azt állítják, hogy a többi egyházak papjai csak félrevezetik a hívôket, s az igazság csak náluk van. Ezért általában párbeszédet nem is folytatnak másokkal. Amiben példaadóak: az összetartás és egymás segítése a gyülekezeten belül, valamint a missziós elkötelezettség, amelyek másokat tanaiknak megnyerni igyekeznek: Elkötelezik magukat a hithirdetésre (,,akár alkalmas, akár alkalmatlan''). Folyóirataikat 70 nyelven, összesen ötmilliós példányszámmal jelentetik meg. (Hazánkban tagjainak száma: 18-20.000.)

Szekták: Jehova tanúi...(Õrtorony Társaság)

Charles T. Russel eredetileg adventista volt, majd önálló világvége-idõponttal (1914) jelentkezett. Mozgalmának szócsöve a Sion Örtornya c. folyóirat, központi szerve a Sion Örtomya Társaság lett Brooklynban. Jövendölése nem vált be, 1916-ban meghalt, de társasága azóta is tovább mûködik. Utóda J. F. Rutherford lett. A szekta tagjai 1931-ben vették fel a Jehova tanúi nevet (Iz 43,10-re hivatkozva, ti. hogy "Tanúim lesztek").Az elsõ vezetõk utódai: N. H. Knorr (1977-ig) és F. W. Franz. Jézus Krisztust nem tekintik Isten Fiának, hanem csupán embernek.Russel szerint Krisztus csupán "Isten elsõ teremtménye, s ugyanolyan, mint az angyalok földrejövetele elõtt Mihály arkangyal volt." (Élet 77.1.) Holott Krisztus az evangéliumokban mint Fiú szerepel, aki semmiképp sem szakítható el az Atyától: "Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem, aki Õt küldte."(Jn.5,23) Vele és a Szentlélekkel együtt örök Isten. A Szentlelket személytelen isteni erõnek tekintik, pedig Jézus búcsúbeszédében úgy szól róla, mint Valakirõl, nem pedig mint valamirõl: "az Igazság Lelke, aki az Atyától származik" (Jn 15,26), s aki megtanít mindenre, vigasztal, megerõsít. A Fiú és a Szentlélek "leértékeléséveI" a kereszténység legfóbb tanítását, legnagyobb újdonságát, a Szentháromság-hitet vetik el. Elfogadják, hogy a Szentírás Isten szava, azonban "A Szentírás Új Világának Fordítása" címmel, Knorr rendeletére kiadott biblia-változatot tartják kezükben, amely már az õ dogmáik szerint átalakítutt szöveg. A János evangélium bevezctõjét pl. így torzítják:"Az Ige isteni volt". Pedig János ezt írja: Isten volt az Ige". Másutt viszont ragaszkodnak a szószerinti értelmezéshez (ez a fundamentalizmus). A teremtést pl. Kr.e. 49.000-re teszik. A fudamentalizmus másik jegye, hogy az Ószövctséget tekintik kiindulópontnak olyannyira, hogy az Újszövetséget csak "görög iratok"-ként emlegetik. Pedig hitünk szerint a kinyilatkoztatás teljességét az Újszövetség közvetíti.

Mennyiben keresztények? Az Egyházak Világtanácsa (a Katolikus Egyházon kívüli keresztény közösségek világszervezete) szerint azok a keresztények, akik a Szentháromság nevére veszik fel a keresztséget. Ezzel a Katolikus Egyház is egyetért. Bár van náluk keresztség, ez rendszerint csak "Jehova nevére" történik. De még ha emlegetik is alámerítkezésnél az Atya, Fiú, Szentlélek nevét, akkor is világos:tudatosan elvetik a Szentháromságot, tehát nem tekinthetõk keresztényeknek! Ezért álkeresztény szektáknak nevezhetjük õket.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról? Elutasítják a történelmi egyházakat, a katolikus egyházat pedig egyenesen a Jelenések könyvében szereplõ Babilonnal, a bûn városával azonosítják. Holott Szent János ott a pogány Rómáról beszélt, s a Jelenések könyve -mint az Újszövetség összes írása az Egyház könyve, tehát jogtalan eljárás a biblia alapján támadni az egyházat. Maga a Szentírás jegyzi fel az Egyház alapítását: az Úr Jézus azt mondja Péternek:"Te szikla vagy és én erre a sziklára építem egyházamat."(Mt. 16,19). Jézusnak ezt a tanítását ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a világvégérõl szóló jövendöléseit.

A Jelenések könyvére (7,4) hivatkozva azt tartják, hogy csak 144.000 lélek jut el a mennyei boldogságra, további "nagy sokaság" (Jel 7,9) valamiféle földi boldogságra jut, de ezek közé csakis a Jehova Tanúi kerülhetnek, mindenki más a "második halál" áldozata lesz, vagyis elpusztul. Ez a tanítás az üdvösség-üzenet teljes eltorzítása. 1 Tim 2,4 szerint "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson". A "második halál" Szent Jánosnál a kárhozat. Hitünk szerint nincs "két osztályos" üdvösség (hogy egyesek teljesen célba érnek, mások csak részben). A feltámadás mindannyiunk végsõ sorsa, csak ez egyesek számára az élet feltámadása, mások számára az ítélet feltámadása lesz.(vö. Jn 5,29)

A Jehova Tanúi elsõsorban a végidõkrõl szóló tanításaikról ismerlek. A világvégét elõbb 1914-re, késõbb 1925-re, majd 1975-re, végül 1984-re tették, mostanában pedig (immár óvatosabban) 2000 "körüli" idõrõl beszéltek. Minden keresztény vallja, hogy Krisztus eljön majd ítélni élõket és holtakat, de az idõpontra vonatkozólag maga Jézus mondta: "Azt a napot és azt az órát senki sem ismeri, a mennybéli angyalok sem, sõt még a Fiú sem csak azAtya".(Mk 13.32) Ami a be nem vált jósolgatásokat illeti, a Jehova Tanúi elfeledkeznek a Szentírás ítéletérõl: "ha egy próféta az Úr nevében jövendöl, de az nem teljesedik be, azt nem az Úr mondotta hanem a próféta mondta elbizakodottságában". (2. Törv 18,22) Vagyis hamis prófétálásról van itt szó, pontosan úgy, ahogy Jézus megjövendölte: "Támadnak majd hamis próféták". (Mt 24,24) A földre, a Harmageddonba helyezik a végítéletet. Jel 16, 16-ban szerepel ez a szó, HarMgiddo, vagyis Megiddó hegye, de Szent Jánosnál csupán jelképe annak, hogy Krisztus legyõz minden Istenellenes erõt. A Jelenések könyve nem menetrend, pontos hely és idõmegjelölésekkel, hanem látomás a történelem egészérõl és a történelmen túli végcélról.

Ami Isten nevét illeti, a JHVH betûk kiejtése Jáhve volt. Ez a név azt jelenti: Én vagyok aki (veletek) vagyok, de nem egyetlen név még az Ószövetségben sem. Az Újszövetségben pedig sehol sem fordul elõ, ezért jogtalanul helyezik el annak szövegében. Jézus sem használja, a Jáhve nevet az Atya névbe sûríti. A Miatyánkban épp azt kérjük, szenteltessék meg az Atya neve! Számunkra már a Jézus név válik a legfontosabbá:"Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, földön és alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atya Isten dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr" Fil 2, 10. Igaz, hogy az egész biblia, a Szentírás Isten szava, de Krisztus-központú, tehát nem lehet végsõ mérce az, amit az Ószövetség közöl. Az üdvösségtörténetben fokozatosan tárul fel Isten tanítása. Ezt a fokozatosságot szem elõtt kell tartanunk. Másrészt a szentírók koruk gyermekei, ezt figyelembe kell venni az Írások értelmezésénél.

A Jehova Tanúi a következõ utasítást hordozzák magukkal: "Mint istenfélõ keresztyén, kérem ezúton, hogy testembe semmi esetre és semmi formában és semmikor vért ne adjanak."Mindez, úgymond, "Jehova Isten akaratából" történik. Igaz, a lélek a testben "egy a vérrel" (Lev 17,11), egy, de nem azonos. A lelket a vérrel azonosítani ugyanolyan tévedés, mintha valaki az elektromos áramot a vezetékkel azonosítja. A vérátömlesztés megtagadása nem fér össze a szeretet fõparancsával. Mint ahogyan keresztény közösségek elleni gyûlölködés sem. A mozgalom tagjainak száma a világon mintegy két és fél millió, Magyarországon húszezer.

Hogyan térítenek? Módszereiket tapasztalalbó1 is ismerjük. Legváratlanabb idõpontokban becsöngetnek lakóházainkba, utcán, parkokban leszólítják a járókelõket, rátukmálják a gyanútlanokra kiadványai kat. Ügyesen kiforgatják a Szentírást, ugyanakkor a ma zajló háborúkat, ma elõforduló nyomorúságokat mint az ajtónk elõtt álló világvége biztos jeleit értelmezik. Innen már csak egy lépés a fenyegetés: Ha nem térsz meg hozzánk, akkor nem lesz részed Isten királyságában, sõt elpusztulsz. Ez a fenyegetés nem fér össze az evangéliummal.

A Katolikus Egyház az Úr Jézus módszerét igyekszik követni, aki tiszteli az emberek szabadságát. Nyitott szívvel hirdetjük Krisztus tanítását jehovás testvéreink felé is, hiszen az üdvösség ajtaja mindenki elõtt nyitva áll. Elõttük is.

Jehova tanúinak szektáját 1880-ban alapította Charles Russel az USA-ban, s elsôdleges céljuk kezdetben a Biblia komoly tanulmányozása volt. Az alapító az elmélyült Biblia-tanulmányozás hatására hamarosan fontos felismerésre jutott: kiszámította, hogy a világvége 1914-ben fog bekövetkezni.

Az érdekesség kedvéért áttekinthetjük Russel számításait: Jeruzsálem pusztulása, amelyet ô Kr. e. 607-re tett, számára a ,,nemzetek idejének'' (Lk 21,24) kezdetét jelenti. Dán 4,16-32 szerint ez ,,hét idôn'' keresztül fog tartani. Egy ,,idô'' a Jel 12,6-14 szerint 360 napot foglal magában, míg a Szám 14,34 azt bizonyítja, hogy egy nap egy évet jelent. Ebbôl kifolyólag a ,,nemzetek ideje'' 2520 év, s ha ezt hozzáadjuk a Kr. e. 607-es esztendôhöz, megkapjuk az említett 1914-es évet.

Russel számítása figyelmen kívül hagyja a bibliai számok szimbolikus értelmét, csakúgy, mint azt a történelmi tényt, hogy Jeruzsálemet Kr. e. 587-ben rombolta le Nebukadnezzár király... Amikor az 1914-es év nem hozta meg a várt eredményt, elkészült az új magyarázat: Ebben az évben lépett fel Krisztus a mennyei trónra és kezdte meg a végsô harcot a Sátán ellen, amely láthatatlanul folyik. 1914 óta gyülekeznek a seregek a Földön, és készülôdnek a végsô csatára, az Armageddonra, amelyben Krisztus gyôzedelmeskedik és megkezdi ezeréves uralmát. Ennek az uralomnak a kezdetét századunkban már két idôpontra is megjövendölték: elôször 1925-re, majd legutóbb 1975-re

A jehovisták várakozása szerint a világ végén 144 000 igaz -- természetesen kizárólag Jehova tanúi közül- elragadtatik majd a mennybe, míg a többiek -- szintén jehovisták -- a Földön maradnak, és paradicsomi állapotok között élhetnek majd. A jehovista paradicsom képét jól ismerhetjük az Ôrtorony című kiadványukból: Jól öltözött nyakkendôs úriember, aktatáskával a kezében, szeretô családja körében látható, miközben a háttérben az oroszlán cicaként dorombol és a medve bárgyú képpel bámul a világra. Ezek a naiv, gyerekes elképzelések mégis sokakat rabul ejtenek, hiszen ,,emberarcú'' paradicsomot ígérnek: nem kell szenvedni, meghalni, minden olyan lesz, mint a Földön, csak tökéletes formában. Igazi materialista paradicsom.

Figyeld meg, hogyan élt Sátán ezzel a megközelítéssel a múltban. Édenben ezt kérdezte Évától: „Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek a kert minden fájáról?”

Ma az Ördög hasonló cselszövést vet be, amikor azon igyekszik, hogy bizonytalanságot idézzen elő.

Az 1Mózes 3:1–5-ből megismerhetjük a körülményeket, amelyek között először hallatszott egy idegennek a hangja a földön. A beszámoló szerint Sátán megkörnyékezte az első nőt, Évát egy kígyó által, és félrevezetően beszélt hozzá. Igaz, ebben a történetben szó szerint nem nevezik Sátánt ’idegennek’. A tettei azonban azt mutatják, hogy sok szempontból hasonlított arra az idegenre, akiről Jézus a János evangéliuma 10. fejezetében megörökített szemléltetésben tett említést. Nézzünk néhány ilyen hasonlóságot!

Jézus elmondja, hogy az idegen kerülő úton megy oda a juhakolban kiszemelt áldozataihoz. Sátán is közvetetten, egy kígyó által szólította meg áldozatát. Ez az alattomos megközelítés feltárta, hogy ki is valójában Sátán: egy körmönfont betolakodó. Ezenkívül az idegen el akarja rabolni a juhokat jogos tulajdonosuktól. Sőt, rosszabb, mint egy tolvaj, mert az a célja, hogy „öljön és pusztítson” is (János 10:10). Sátán is tolvaj volt. Amikor becsapta Évát, elrabolta annak hűségét Istentől. Ráadásul halált hozott az emberekre, így gyilkosnak is mondhatjuk.

Sátán becstelensége abban nyilvánult meg, hogy kiforgatta Jehova szavait, és elferdítette az indítékait. „Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek a kert minden fájáról?” — kérdezte Évától. Megdöbbenést színlelt, mintha csak ezt mondaná: Hogy lehet Isten ennyire ésszerűtlen? Majd hozzátette: „Isten tudja, hogy amely napon esztek arról, megnyílik szemetek.” Úgy fogalmazott, hogy „Isten tudja”. Lényegében tehát ezt mondta: Tisztában vagyok vele, hogy mit tud Isten. Ismerem az indítékait. Tudom, hogy gonoszak (1Mózes 2:16, 17; 3:1, 5). Éva és Ádám sajnos nem fordult el ennek az idegennek a hangjától, hanem hallgatott rá. Így bajt hoztak magukra és az utódaikra egyaránt (Róma 5:12, 14).

Sátán hasonló módszerekkel próbálja ma félrevezetni Isten népét (Jelenések 12:9). Ő „a hazugság atyja”, és akik hozzá hasonlóan igyekeznek félrevezetni Isten szolgáit, azok a gyermekei (János 8:44).

Figyeljük meg, milyen különböző módokon hallható ma ezeknek az idegeneknek a hangja.

Megtévesztő érvelések. „Ne ragadjanak el benneteket különféle és idegen tanítások” — int Pál apostol (Héberek 13:9). Milyen tanításokról van szó? Mivel ezek ’elragadhatnak bennünket’, Pál nyilvánvalóan olyan tanításokra utal, amelyek kimozdíthatnak minket szellemi egyensúlyunkból. Kik hangoztatnak ilyen idegen tanításokat? Pál ezt mondta egy keresztény vénekből álló csoportnak: „közületek is támadnak majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:30). Igen, ma csakúgy, mint Pál idejében, vannak olyanok, akik valamikor a keresztény gyülekezethez tartoztak, de most megpróbálják félrevezetni a juhokat, azáltal hogy „kiforgatott dolgokat”, vagyis féligazságokat és szemenszedett hazugságokat mondanak. Péter apostol azt írja, hogy ’elferdített szavakat’ beszélnek, azaz olyanokat, amelyek hasonlítanak az igazsághoz, de valójában értéktelenek (2Péter 2:3).

Romboló társaság. Azok által is eljuthat hozzánk az idegenek hangja, akikkel rendszeresen találkozunk. A romboló társaság különösen a fiatalokat veszélyezteti (1Korintusz 15:33). Gondoljunk arra, hogy Sátán Évát vette célba, azt, aki az első két ember közül a fiatalabb és tapasztalatlanabb volt. Meggyőzte őt arról, hogy Jehova túlságosan korlátozza a szabadságát, holott ennek éppen az ellenkezője volt az igaz. Jehova szerette az embereket, és törődött a boldogságukkal (Ézsaiás 48:17). Manapság az idegenek ehhez hasonlóan megpróbálnak meggyőzni titeket, fiatalokat arról, hogy keresztény szüleitek túlságosan korlátozzák a szabadságotokat. Milyen hatással lehetnek rátok ezek az idegenek? Egy keresztény lány elismeri: „Egy időben kicsit meggyengült a hitem az osztálytársaim miatt. Folyton azt hajtogatták, hogy a vallásom korlátoz engem, és ésszerűtlen.” Az igazság azonban az, hogy a szüleitek szeretnek titeket. Ezért amikor az iskolatársaitok rá akarnak venni benneteket, hogy ne bízzatok a szüleitekben, Évával ellentétben ti ne engedjétek magatokat félrevezetni!

Hamis vádak. Készülnek ugyan tárgyilagos beszámolók Jehova Tanúiról, de a tömegtájékoztatási eszközök időnként hagyják, hogy az idegenek előítélettől átitatott hangja szólaljon meg általuk. Egy országban például hamisan azt állították egy riportban, hogy a Tanúk támogatták Hitler rezsimjét a II. világháború alatt. Egy másik helyen az a vád hangzott el egy tudósításban, hogy a Tanúk templomokat rongálnak. A tömegtájékoztatási eszközök számos országban azzal vádolták a Tanúkat, hogy megtagadják gyermekeiktől az orvosi kezelést, és tudatosan szemet hunynak a hívőtársaik által elkövetett súlyos bűnök felett (Máté 10:22). Ámde az őszinte emberek, akik személyesen ismernek bennünket, tudják, hogy az efféle vádak hamisak.

Mit tegyünk, amikor az idegenek hangja ellenünk szóló vádakat terjeszt? Fogadjuk meg a Példabeszédek 14:15 tanácsát: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit.” Ostobaság mindent elhinni, amit a tömegtájékoztatási eszközökben igaznak állítanak be. Persze nem kételkedünk minden világi forrásból jövő információban, de tisztában vagyunk azzal, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19).

De honnan tudhatjuk biztosan, hogy baráttal vagy ellenséggel állunk-e szemben? Jézus azt mondja, hogy a juhok követik a pásztort, „mert ismerik a hangját” (János 10:4). A pásztort nem a kinézete miatt követik a juhok, hanem a hangja után mennek. Egy bibliai tájakról szóló könyv elbeszéli, hogy egy turista egyszer azt állította, hogy a juhok a ruhájáról, nem pedig a hangjáról ismerik meg pásztorukat. A pásztor azt felelte, hogy a hangját ismerik. Bizonyítékképpen ruhát cserélt az idegennel. A pásztor ruhájába öltözött idegen hiába hívta a juhokat, azok nem mentek oda hozzá, mert nem ismerték a hangját. Ellenben amikor a pásztor hívta őket, nyomban odamentek hozzá, pedig más ruhában volt. Tehát hiába néz ki valaki úgy, mint egy pásztor, a juhoknak ez nem bizonyítja, hogy csakugyan az. Ők a hanggal tesznek próbát, összehasonlítva azt a pásztor hangjával. Isten Szava ugyanezt a módszert ajánlja nekünk: „tegyetek próbát az ihletett kijelentésekkel, hogy lássátok, vajon az Istentől származnak-e” (1János 4:1; 2Timóteusz 1:13). Mi segít nekünk ebben?

17 Érthető, hogy minél jobban ismerjük Jehova hangját, azaz üzenetét, annál biztosabb, hogy rájövünk, ha egy idegen hangját halljuk. A Biblia elmondja, hogyan sajátíthatjuk el ezt a fajta ismeretet. Ezt mondja: „Füleid meghallják a szót, amely mögötted szól: »Ez az út. Ezen járjatok!«” (Ézsaiás 30:21). A mögöttünk hallható ’szó’ Isten Szavából származik. Minden alkalommal, amikor Isten Szavát olvassuk, úgyszólván halljuk nagy Pásztorunk, Jehova hangját (Zsoltárok 23:1). Ebből az következik, hogy minél többet tanulmányozzuk a Bibliát, annál jobban megismerjük Isten hangját. Ez a mélyreható ismeret pedig képessé tesz arra, hogy rögtön felismerjük az idegenek hangját (Galácia 1:8).

Ha tehát alkalmazzuk, amit tanulunk, azzal azt bizonyítjuk, hogy nem csupán hallottuk Jehova hangját, hanem hallgattunk is rá (5Mózes 28:1). Jehova hangjára hallgatni azt is jelenti, hogy hallgatunk Jézus hangjára, hiszen maga Jehova szólított fel minket erre (Máté 17:5). Mire utasít bennünket Jézus, a jó Pásztor? Arra tanít, hogy tegyünk tanítvánnyá embereket, és bízzunk ’a hű és értelmes rabszolgában’ (Máté 24:45; 28:18–20). Hallgatva a hangjára, örök életet nyerhetünk (Cselekedetek 3:23).

Mit tegyünk hát, ha idegenek hangját halljuk? Utánozzuk a juhokat! „Idegent semmiképpen nem követnek, hanem elmenekülnek tőle” — mondja Jézus (János 10:5). Két teendőnk van. Először is, ’semmiképpen nem követjük’ az idegent, más szóval határozottan visszautasítjuk. Az itt használt „semmiképpen” szó a Biblia eredeti görög szövegében a legerősebb kifejezés a visszautasításra (Máté 24:35; Héberek 13:5). Másodszor, ’elmenekülünk az idegentől’, vagyis elfordulunk tőle. Ez az egyedüli helyes eljárásmód azokkal szemben, akiknek a tanításuk nincs összhangban a jó Pásztor hangjával.

Amikor tehát olyanokkal találkozunk, akik hitehagyott nézeteket hangoztatnak, szeretnénk megszívlelni Isten Szavának következő intését: „tartsátok a szemeteket azokon, akik meghasonlásokat támasztanak, és botránkozásra adnak alkalmakat, ellentétben azzal a tanítással, amelyet tanultatok, és kerüljétek őket” (Róma 16:17; Titusz 3:10). A keresztény fiatalok is, akik ki vannak téve a romboló társaság veszélyének, alkalmazni kívánják Pál tanácsát, melyet az ifjú Timóteusznak adott: „Menekülj . . . a fiatalkorral járó kívánságoktól.” Amikor pedig a tömegtájékoztatási eszközökben hallunk hamis vádakat, eszünkbe jut még valami, amit Pál Timóteusznak tanácsolt: akik hallgatnak az idegenek hangjára, azok „a valótlan történetekhez . . . odafordulnak. Te azonban maradj meggondolt mindenben” (2Timóteusz 2:22; 4:3–5). Bármilyen kellemesen hangozzék is az idegenek hangja, menekülünk mindentől, ami alááshatja hitünket (Zsoltárok 26:5; Példabeszédek 7:5, 21; Jelenések 18:2, 4).

Hívőtársunk ellen beszélni bűn (Jakab 4:11, 12). Némelyek mégis bírálgatják keresztény hittársaikat, talán saját önelégült magatartásuk következményeként, vagy mert azáltal akarják felmagasztalni magukat, hogy lebecsülnek másokat (Zsoltárok 50:20; Példabeszédek 3:29). A valaki „ellen szól” kifejezéssel visszaadott görög szó ellenséges érzelemre utal, és magában foglalja az eltúlzott vagy hamis vád emelését.

S ha igazságtalanul kritizálnánk testvérünket, nem töltenénk be a szeretet törvényét (Róma 13:8–10).

Ne feledkezzünk meg erről: „Egy a törvényadó és az ítélőbíró” (Újfordítású revideált Biblia) — Jehova. „Törvénye tökéletes”, nem hiányos (Zsoltárok 19:8; Ésaiás 33:22). Egyedül Istennek van joga ahhoz, hogy irányadó mértékeket és szabályokat adjon a megmentéshez (Lukács 12:5). Jakab megkérdezi: „kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?” Nincs jogunk megítélni vagy elítélni másokat (Máté 7:1–5; Róma 14:4, 10). Ha Isten szuverenitásán és pártatlanságán, valamint a mi bűnös voltunkon elmélkedünk, az biztos segít megfékeznünk magunkat, hogy ne ítéljünk meg másokat önelégülten.

az Őrtorony árnyékában

A villamoson találkoztam egy ismerősömmel, aki keresi a helyét a “kereszténység világában”. Vele volt a férje is, aki eléggé elkötelezett Jehova Tanúi felé. Nem sok időnk volt beszélgetni, de azért érintettünk néhány dolgot. Ami a legszembetűnőbb volt a számomra, hogy az elmúlt kb. öt év alatt milyen sokat változtam, lévén, hogy tíz évig én is egy voltam közülük – épp ezért csoda, hogy szóba állt velem az illető.

Ami a legérdekesebb a Tanúk hozzáállásában az a Szervezet (a vezetőik) és azok írásmagyarázata és módszerei iránti elkötelezettségük. És a vezetők valamit nagyon jól csinálnak, ugyanis Jehova Tanúi milliói fogadják el az állításaikat, anélkül, hogy utánanéznének. Védelmeznek olyan dolgokat, amiről minden bibliaolvasó és a(z egyház)történelmet egy kicsit is ismerő keresztény tudja, hogy tévedés (pl. az Újszövetségből a hitehagyott keresztények irtották ki a “Jehova” nevet a 2. században). A hétköznapi Tanúk pedig nem néznek utána az ilyen állításoknak. Igazából nincs is rá lehetőségük. A vezetőik azt állítják a keresztényekről, hogy mind hazudnak és tévednek, mert Sátán irányítja őket, így az nem hiteles, amit mondanak. A saját kiadványaikban pedig természetesen a téves nézeteik szerepelnek, mint “alátámasztó bizonyítékok”.

A Szervezet hatalma a tagok fölött a “bibliatanulmányozási” módszerükben keresendő. Az alkalmaikon nem közvetlenül a Szentírást tanulmányozzák, hanem “segédeszközöket”, amik segítenek megérteni az amúgy érthetetlen Írást. A kiadványaikban hétről hétre, évről évre feldolgozzák ugyanazokat a témákat, és ezzel elmélyítik azokat a Tanúk fejében, megalapozva elkötelezettségüket. Mivel mindig ugyanazt hallják, kezd számukra természetessé válni. A feladat egyszerű: ismételj sokáig egy hazugságot, míg mindenki elkezd benne hinni – kicsit hasonló elven működnek a reklámok is.

Ilyen módszerrel kiképezve nehéz elbizonytalanítani őket. A legnagyobb feladat, hogy megmutassuk nekik a Társulat bibliamagyarázati módszereinek helytelenségét. Ha ezt sikerül meglátniuk, akkor a Bibliából egymaguk is (a Szentlélek segítségével) megtalálhatják az igazságot.

A fent említett férfival beszélgetve láttam rajta, hogy kicsit elgondolkodott. Felhozott néhány témát, és – az idő rövidsége miatt – igyekeztem azokat röviden de mégis meggyőzően megcáfolni. Abból látszott a tehetetlensége, hogy a magyarázataimat nem tudta cáfolni. Inkább újabb és újabb témákat igyekezett felvetni, sikertelenül. De még az ilyen sikeres beszélgetések után is olyan erős a lelki kötődés a Szervezethez, hogy nagyon nehéz őket kimozdítani – de Istennel semmi sem lehetetlen.

Ami pedig az evangéliumi hitű keresztényeket illeti… Nem az a legjobb módszer, hogy elküldjük őket szó nélkül, ha jönnek. Gondolkozzatok csak el: ők nem olvasnak keresztény könyveket, nem hallgatnak meg egy biblikus igehirdetést. Az egyetlen lehetőségük, hogy a tiszta evanéliumot hallják, ti vagytok. A Mt 28:18-20 fényében pedig felelősek vagyunk azért, hogy az evangéliumot tovább adjuk másoknak, és bizonyságot tegyünk nekik. Jehova Tanúi őszinte, istenkereső emberek, akik félre lettek vezetve. Segítségre van szükségük, hogy megtalálhassák a Biblia Jézusát.

Jehova Tanúi

A Jehova Tanúi az a szekta, amely azt állítja magáról, hogy az ő vallásuk a leggyorsabban terjedő vallás a világon. Talán ők a legnagyobb missziunáriusok az összes többi vallási mozgalom között. Senkit nem fogadnak a soraikba, míg emberek látogatásával (otthonukban) nem folytat térítő tevékenységet.

Nevüket Ésaiás próféta könyveből (43,10: "Ti vagytok az én Tanúim, így szól az Úr") vették, ahol az Úr szót ősheberül JHVH jelölik, és ezt olvassák helytelenül Jehovának (Jahve helyett, ami annyit jelent létező).

A szektát Charles Taze Russel alapította Penszilvániában, 1982-ben. Már ifjú korában elfordult kálvinista neveltetésétől és a keleti vallásokat tanulmányozta. Már fel akart hagyni a vallással, mikor Jonas Wendell tiszteletes meggyőzte őt arról az alapigazságról, hogy a Biblia Isten szava. Russel maga köré gyűjtötötte baráti köre egy részét, és a Biblia beható tanulmányozásába fogtak. Gondolataikat kezdetben az Eledel egy gondolkodó keresztény számára című lapban publikálták, melyet később az Őrtorony váltott fel. Ezek főleg a menny és pokol létének tagadását hirdették, mellyel egyetlen felekezet sem akart egyet érteni. Russel ezután, 1879-ben alapította a Sionista Őrtorony társaságot, melynek alap ideológiáját az ő írásai szolgáltatták. 1916-ban halt meg azután, hogy meg kellett élnie jövendölése bukását - 1914-ben világvége. A társaság irányítását jogi tanácsadója, Joseph Franklin Ruherford vette át, aki a szektát Jehova Tanúira keresztelte (1931), majd 1942-ig volt a vezetője. A következő vezető Nathan H. Knorr lett. Az ő ideje alatt növekedett a szekta tagjainak száma a leggyorsabban. Nagy fontosságot tulajdonított a tanulásnak. New York államban egyetemet alapított a Biblia tanulmányozására és egy rádióállomást. Őt Frederick W. Franz követte, akinek elnöksége során negyed millió tag hagyta el a szektát. Ennek oka talán az újabb Armageddon jövendölése 1975-re.

Hitük alaptételei:

- ők az egyetlenek, akik Isten igazságát hirdetik; a világnak csak akkor van reménye, ha csatlakozik mindenki a mozgalomhoz,

- Isten (Jehova) valamikor a világegyetemben egyedül létezett,

- Isten alkotta Jézust is, aki egy arkangyal, de a Földön mint ember (nem istenség) élt; mikor Isten feltámasztotta, szellemként távozott a mennyekbe,

- Jézus kínhalála a kereszten nem biztosít senki számára örök életet; az ember számára megváltást és megbocsátást a mozgalomhoz való tartozás és Isten szüntelen hallgatása jelenti,

- az összes többi egyházat és a világ vezetőit az ördög irányítja,

- a jelenlegi világrend az Armagedonnal fog véget érni, és az életben maradottak Jézussal fognak uralkodni ezer évig,

- Ez alatt az idő alatt nem lesz betegség, mindenhol béke honol, bőséges termés, "amit csak az ember kívánhat",

- az ezer év letelte után mindenki felkel poraiból; az a 144 000 személy, aki megüti a megkövetendő mércét a mennyekben folytathatja "életét", a többi hívő a Földön, a hitetleneket elpusztulnak,

- Isten királysága a földön 1914-ben alakult, mikor Krisztus visszatért a bárányaihoz és megkezdte azok megtisztítását; az Ördög kiűzetett a mennyekből és Isten királyságának földi tartományait megtisztítja az 1914-ben élők segítségével.

A Jehova Tanúinak legkedveltebb jelmondata, hogy aki most él a Földön talán soha nem találkozik a halállal.

Jehova Tanúi kultusz eredete

Míg Joseph Smith látomások segítségével fejtette meg a második visszajövetel kérdését, egy pennsylvaniai üzletember, Charles Russel keleti számmisztika felhasználásával jutott el a rejtély megoldására. Az Úr visszajövetelének célja és módja című füzetben Russel kiszámította, hogy az esemény 1874-ben fog bekövetkezni. Ebben az évben a "messiás" megjelenik Russelnek, és a kiválaszottak egy csoportjának. Az időpont elmúltával a szerző a dátumot negyven évvel megtoldva 1914-re módosította, hozzátéve, hogy Jézus Krisztus megjelenése "szellemi szinten", azaz láthatatlanul fog megtörténni. Russel eszkatologikus mozgalmából jött létre a száznegyvennégyezer kiválasztott szent megmenekülését hirdető Jehova Tanúi egyház, amely túlélte nemcsak az 1914-es, hanem az 1925-re és 1975-re előrejelzett világvégét is. A kultusz ma több mint száz országban hirdeti rendületlenül apokaliptikus tanait, amelyeknek világszerte 4,5 millió követője van.

Jehova Tanúi tévtanításai

Sokan tanácstalanok a Jehova tanúival kapcsolatban. Arról kérdeztek minket, vajon ők is keresztények-e, vagy egy másik istent imádnak? Az alábbi cikk segít megválaszolni ezt a nagyon fontos kérdést.

A Jehova tanúi és a keresztények hite sok dologban hasonló. Azonosak az istentagadással kapcsolatos nézeteik, ugyanúgy tagadják az evolúciót és hiszik, hogy Krisztus vissza fog térni és a Sátán erőinek megsemmisítése után megalapítja királyságát a földön.

Ennek ellenére sok fontos kérdésben mégis eltérő a kereszténység és a Jehova tanúinak tanítása. Hogy elfogadható határokon belül tartsuk a cikk méretét, ne foglalkozzunk most minden eltéréssel. Inkább...

...VIZSGÁLJUK MEG A LEGFONTOSABB KÉRDÉST, JÉZUS KRISZTUS SZEMÉLYÉT.

A jehovisták szerint Jézus Krisztus egy tökéletes ember volt, és Ő az Atya Istentől különálló személy. Azt is tanítják, hogy földi élete előtt Jézus egy lelki lény volt, mégpedig Mihály arkangyal, akit Isten teremtett és bemerítésekor vált Megváltóvá. A jehovisták szerint Jézus hatalmas, de nem mindenható, ahogy Isten. Az ő Bibliájukban, az Új Világ (New World) fordításban a János 1,1 szerint Krisztus nem "az Ige", hanem "egy ige". Szerintük Jézus "mindig is Jehova alatt volt és marad" és "Krisztus és Isten nem egyenrangú".

Vajon megerősíti a Biblia a hiedelmeiket vagy inkább a hagyományos keresztény elképzelést tanítja, mely szerint Krisztus Isten volt? Ez egy rendkívül fontos kérdés. Vizsgáljuk meg a következőket:

Az Újszövetség Krisztusa az Ószövetség Jehovája.

Könyvének 6,1-10 verseiben Ézsaiás azt írja, hogy látta Jehovát.

A János 12,31-42-ben azt olvassuk, hogy Ézsaiás látta Jézus dicsőségét és beszélt Vele.

A 2Mózes 34,14 szerint nem szabad mást imádnunk, csak Jehovát.

A Zsidók 1,6-ban az angyalok imádják Krisztust.

Az Ézsaiás 44,6-ban Jehova az elsőnek és utolsónak neveztetik (amit a Jelenések 1,8 megerősít).

A Jelenések 22,13-ban viszont Krisztus az első és az utolsó.

Ezek a versek azt igazolják, hogy a Jehova név az Atya Istenre és a Fiú Istenre egyaránt használatos. Habár különálló személyek, ugyanúgy Jehovának neveztetnek, mert mindkettőjük isten.

Krisztus isteni mivoltát tanítja a Biblia.

Amikor a feltámadás után Tamás megérintette Jézus sebeit, felkiáltott: "Én Uram és én Istenem!" (János 20,28). Semmi okunk nincs azt hinni, hogy Tamás az "Én Uram"-at Krisztusra értette, de Istenre (Jehovára) gondolt, mikor azt mondta "Én Istenem", ahogy ezt néhány Jehova tanúja állítja. Tamás Krisztust Istenének és Urának hívta. Jézus pedig nem javította ki. A Kolossé 2,9 egyértelműen megerősíti Krisztus istenségét, amikor azt mondja: "Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg," (Károli fordítás) István "Urának" hívta Jézust (ApCsel 7,59-60) nekünk pedig Úrként kell megvallani Krisztust (Róma 10,9 · 1Kor 12,3). Ezekben a versekben az Úr szó a görög Kurios fordítása, ami a Septuagintában - az Ótestamentum görög változatában - Jehovát jelenti. Ebből látható, hogy az Úr Krisztus (Kurios) a Jehova Isten.

Krisztus tulajdonságai is azt mutatják, hogy Isten.

Jézus Krisztus mindent tud (János 1,48; 2,25; 6,64; 14,29; 21,17). Mindenható (Máté 28,18 · Zsidók 1,3), bűntelen (János 8,46), örök (Mikeás 5,3) és változatlan (Zsidók 13,8). Mivel csak Isten rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, Krisztusnak is Istennek kell lennie.

Krisztus bizonyos tettei megmutatják, hogy Isten.

Jézus Krisztusnak hatalma van megbocsátani a bűnöket (Márk 2,5-7 · Efézus 1,7), örök életet ad (János 10,28; 17,2), megítéli a világot (János 5,22; 5,27) és irányítja a természetet (Máté 8,26). Mivel ezeket csak Isten tudja megtenni, Jézusnak Istennek kell lennie.

Krisztust Istenként imádták.

Jézust imádják az angyalok (Zsidók 1,6) és emberek (Máté 14,33) pedig csak Istent szabad imádni (2Mózes 34,14). Krisztus maga is mondta, hogy csak Istent illeti az imádat (Máté 4,10) mégis elfogadta az imádatot. Ha Jézus Mihály arkangyal lett volna élete előtt, hogyan imádták volna, ha egyszer az angyalokat nem szabad imádni (Jelenések 19,10; 22,8-9)? Ha Krisztus nem lett volna Isten, imádata bálványimádás lett volna.

Az Ézsaiás 9,5 "erős Istennek" nevezi Krisztust.

A Jehova tanúinak kész válaszuk van erre. Szerintük Krisztus csak "erős Isten" de nem "a mindenható". Szerintük Krisztus az erős Isten és nem a mindenható, Jehova pedig a mindenható Isten, sohasem az erős Isten. Ennek ellenére a Jeremiás 32,18 szerint Jehova az erős. Ezért mivel Krisztus az erős (Ézsaiás 9,5) Jehova pedig a hatalmas Isten, mindkettőjük Isten. Teljes mértékben azok.

A Kolossé 1,15-17 szerint Krisztus Isten és minden teremtője.

A Jehova tanúi ezt az idézetet használják annak alátámasztására, hogy Krisztust Jehova teremtette. Ezt legfőképpen a 15. versben található "elsőszülött minden teremtmény közül" kifejezésre alapozzák. Ha azonban ez a vers azt tanítaná, hogy Krisztus Isten első teremtménye, akkor az "első teremtmény" kifejezést használták volna az "elsőszülött" helyett. Ez a két kifejezés két különböző szó a görögben. Az "első teremtmény" görög megfelelője protoktistos, az "elsőszülötté" pedig prototokos. A Kolossé 1,15 nem az előbbi, hanem az utóbbi szót használja, ami annyit jelent: örökös, elsőszülött, rangban az első. A Biblia ezzel azt akarja mondani, hogy Krisztus az első minden teremtmény fölött, ő minden örököse és ő minden teremtmény felett áll.

A Jehova tanúinak Új Világ bibliafordítása négy alkalommal hozzáteszi a "minden egyéb" kifejezést a Kolossé 1,15-17 versekhez, így az igeszakasz jelentése úgy módosul, hogy Krisztus teremtett minden egyéb dolgot, kivéve Önmagát. Ennek a hozzáadásnak azonban semmi alapja. Egészen biztos, hogy nem fordul elő a görög kéziratokban. Ezt az Új Világ fordítás készítői is elismerik azzal, hogy az "egyéb" szót zárójelbe teszik. Ez a "fordítás" megpróbál ahhoz a feltevéshez igazodni, hogy az elsőszülött elsőként teremtettet jelent. Azonban, ahogy láthattuk, az elsőszülött jelentése nem ez és ezért helytelen az "egyéb" szó hozzáadása. Az egész bibliában nem találunk olyan verset, amely azt állítaná, hogy Krisztust Jehova teremtette.

Jézus Istennel egyenlőnek vallotta magát a János 10,30-ban.

A jehovisták szerint az "Én és az Atya egy vagyunk" szöveg azt jelenti, hogy Krisztus céljában volt egy az Atya Istennel, de nem természetéből fakadóan. De ha Jézus csak ezt mondta volna, vajon miért akarták a zsidók megkövezni? Azzal a Zsidók is egyetértettek, hogy Jézus és Isten céljai azonosak. Nem ezért, hanem istenkáromlásért akarták megkövezni, mivel Istennek vallotta magát (János 10,33).

Krisztus istensége a Biblia központi mondanivalója. Világos, hogy azt tanítja: Krisztus Isten. A Jehova tanúi Jézus Krisztussal kapcsolatos tanítása pedig nyilvánvalóan ellentmond a Bibliának. A Filippi 2,5-11 és a hozzá hasonló igeversek elmondják, hogy Jézus Krisztus, aki Istenként létezett, testet öltött, mint alázatos szolga, hogy helyettünk meghaljon a kereszten. "Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd megahajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére."

Egy kis izelitö,hogy Jehova Tanúi miként változtattak idöpontokat,és milyen hamis joslataik voltak:

Életbe lépett-e már az új szövetség?

1880 - nem, az még a jövőre vár

1887 - igen, már életbe lépett

1909 - nem, az még a jövőre vár

1935 - igen, már életbe lépett, de csak a felkentek számára

Kire vonatkozik a Róm 10:12-16-ben az „Úr” kifejezés?

1903 - Jézusra

1940 - Jehovára

1978 - Jézusra

1980 - Jehovára

Mikor történik meg a Mt 25:31-46-ban említett „kecskék” és „juhok” szétválasztása?

1919 - a nagy nyomorúság és az Ezeréves Királyság után

1923 - már most, a nagy nyomorúság idején és a Királyság előtt folyik

1995 - majd a nagy nyomorúság után, de a Királyság előtt

Kicsoda „igaz” Isten előtt, és mennyire?

1899 - minden hívő igaz Isten előtt

1935 - a Jonadábok vagy más juhok nagy sokasága nem igaz

1966 - a más juhok nagy sokasága nem igaz, és soha nem is lesz az

1986 - a más juhok bizonyos fokig, viszonylag igazak (Jehova barátai)

Kik és hányan jutnak a mennybe, illetve kik Tanúk egyáltalán?

Russell - a 144000 a nagy nyomorúság előtt elragadtatik, a nem odaszánt felkentek nagy sokasága csak a nyomorúság után;

1935 - csak Jehova 144000 Tanúja jut a mennybe; a földi elhívású nem felkent Jonadábok nagy sokasága nem, ők nem is Tanúk;

1942 - csak Jehova 144000 Tanúja jut a mennybe, a földi elhívású nem felkent Jonadábok nagy sokasága nem, de már ők is Tanúk.

Vajon feltámadnak-e majd Sodoma és Gomora lakói?

1879 - fel fognak támadni

1952 - nem fognak feltámadni

1965 - fel fognak támadni

1982 - legalábbis néhányan fel fognak támadni

1988 - nem fognak feltámadni ~ fel fognak támadni

Kire vonatkozik a Róm 13:1-ben a „felsőbb hatalmak”?

1916 - a földi kormányok

1929 - Jehova Isten és Jézus Krisztus

1963 - a földi kormányok

Szabad egy Tanúnak elfogadni oltást?

1923 - előtt igen

1923 - nem

1952 - óta igen

Szabad egy Tanúnak elfogadni szervátültetést?

1967 - előtt igen

1967 - nem

1980 - óta igen

Vérátömlesztés:

1940 - hőstett

1945 - nem helyes, de nincs tiltva

1958 - elítélendő, de kiközösítés nem jár érte

1961 - tiltva van, és kiközösítés jár érte

1961 - a vér bármely elemének átvétele tiltott

1975 - vérszegények nem kaphatnak vérplazmafaktorokat

1978 - vérszegények kaphatnak bizonyos vérplazmafaktorokat

1982 - elfogadható vérelemek: immunglobulin, albumin, faktor VIII, IX

1984 - elfogadható a csontvelőátültetés

Vajon Isten által tervezett próféta a Nagy Piramis, és igazolja a bibliai kronológiát?

1891 - igen, Isten kőtanúja

1928 - nem, csak üres filozófia, sőt sátáni eredetű

-----------------------------------------------------------------------

Az 1Timóteus 4:1 ezt mondja:

"A lélek pedig nyilván mondja, hogy ez utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől,

hitető lelkekre és gonosz lelkek tanítására figyelmezvén."

A következőkben felsoroljuk azokat a kultuszokat és nem keresztény vallásokat,

amelyek ebbe a kategóriába tartoznak:

Jehova Tanúi (Őrtorony Szervezet, Dawn Bible Students), mormonok (Jézus Krisztus

Mai Szentjeinek Egyháza), Herbert W. Armstrong (Worldwide Church of God), Isten

Gyermekei (Children of God), Az Egység Egyháza (Moon tiszteletes hívei, One World

Crusade), Unitárius Egyház, Christadelphia Egyház, szabadkőművesség, spiritizmus,

scientológia, Keresztény Tudomány (Christian Science), antrozófia, teozófia,

rózsakeresztesek, Belső Békesség Mozgalom (Inner Peace Movement), Szellemi Határok

Közössége (Spiritual Frontiers Fellowship),

Keleti vallások: Hare Krisna, Transzcendentális Meditáció, guruk, Mennyei Fény

(Divine Light) Misszió, buddhizmus, hinduizmus, iszlám, sintoizmus, konfuciánizmus, japán

virágelrendezés (napimádás), Bahai (modern vallás, amely eredetileg Iránban jött létre a

„babizmus”-ból, általános testvériséget, szociális egyenlőséget és hasonló dolgokat

hirdetnek).

"Könyvének 6,1-10 verseiben Ézsaiás azt írja, hogy látta Jehovát.

A János 12,31-42-ben azt olvassuk, hogy Ézsaiás látta Jézus dicsőségét és beszélt Vele. "

Abban az évben, amikor Júdea királya, Uzziás meghalt, i. e. 778-ban Isten prófétája, Ésaiás látomást látott Jehováról, aki magasztos trónján ült. Jehova ezt kérdezte: „Kit küldjek el és ki megyen el nékünk?” Ésaiás önként vállalkozott, de Jehova figyelmeztette, hogy izraelita társai nem fognak reagálni a kijelentéseire. János apostol az első századi hitetlen zsidókat az Ésaiás napjaiban élő emberekhez hasonlította, és megjegyezte: „Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az ő dicsőségét.” Kinek a dicsőségét? Jehováét, és mellette az emberré válása előtti Jézusét az égi udvarokban (Ésaiás 6:1, 8–10; János 12:37–41).

Néhány évszázaddal később elközeledett Jézus addigi legnagyobb megbízatásának ideje. Jehova átültette szeretett Fiának életerejét az égből Mária méhébe. Kilenc hónappal később Mária életet adott egy kisfiúnak, Jézusnak (Lukács 2:1–7, 21). Pál apostol ezt így írja le: „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett” (Galátzia 4:4). János apostol hasonlóképpen elismeri: „az Íge [Szó, NW ] testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (János 1:14).

„Hang jött a trón felől is, és ezt mondta: »Dicsérjétek Istenünket, ti rabszolgái mind, akik félitek őt, kicsik és nagyok!«” (Jelenések 19:5). Ez Jehova Szószólójának, a Fiának, Jézus Krisztusnak a ’hangja’, ’aki a trón és a 24 vén között’ áll (Jelenések 5:6).

Milyen lelkesen engedelmeskednek mindannyian e parancsnak: „Dicsérjétek Istenünket . . . !”

Zsolt 110:1: „Ez Jehova kijelentése az én Uramhoz [Dávid Urához]: »Ülj az én jobbomon, mígnem ellenségeidet lábad zsámolyává teszem.«” (A Máté 22:41–45 szerint Jézus kifejtette, hogy ő Dávid ’Ura’, akire ez a zsoltár utal. Következésképpen Jézus nem Jehova, hanem az, akihez Jehova a szavait intézte.)

Fil 2:9–11: „ Az Isten éppen ezért magasabb állásba is emelte [Jézus Krisztust], és kedvesen megadta neki a nevet, amely minden más névnek felette áll, hogy a Jézus nevében minden térd meghajoljon: az égben levőké, a földön levőké és a föld alatt levőké, s minden nyelv nyíltan megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Istennek, az Atyának dicsőségére.” A Káldi, 1865 szerint: „az Úr Jézus Krisztus az Atya Istennek dicsőségében vagyon.” A lábjegyzetben hozzáfűzi: „ugyanazon dicsőséggel, méltósággal és hatalommal bir, mint az Atya . . . A görög szerint: hogy Jézus Krisztus az Úr az Atya Isten dicsőségére, t. i. [tudniillik] az Atya megdicsőitésére.” (Figyeld meg, hogy eszerint különbség van Jézus Krisztus és Isten, vagyis az Atya között, akinek Jézus alá van rendelve.)

A Kár., Kat., ÚRB, B.—D. és KNB szerint a Héberek 1:6-ban az angyalok parancsot kapnak arra, hogy „imádják” Jézust. Az ÚV ezt írja: ’hódoljanak neki.’ A Máté 14:33-ban a Káldi és a Szep. szerint azt olvashatjuk Jézus tanítványairól, hogy „imádják” Jézust; más fordítások azt mondják, hogy „leborultak előtte” (ÚRB, KNB, Czegl., Kecsk., G.—K., Rav.); „eléje borultak” (Csia); „hódoltak neki” (ÚV).

Az Ógörög—magyar szótár szerint az „imádni” formában visszaadott görög pro·szkü·ne′ó szó jelentése: „leborul és a földet csókolja; leborulva hódol, térdreborulva tisztel, imád, üdvözöl” (Budapest, 1984, Soltész Ferenc, Szinyei Endre, 571. o.). Ezt a szót találjuk a Máté 14:33-ban, amely leírja, hogyan viselkedtek Jézussal a tanítványai; a Héberek 1:6-ban, amely azt mutatja meg, mit tesznek Jézus irányába az angyalok; a görög Septuaginta fordításban az 1Mózes 22:5-ben annak leírásaként, hogyan viselkedett Ábrahám Jehova előtt; az 1Mózes 23:7-ben annak leírásaként, hogy mit tett Ábrahám, midőn a kor szokása szerint üzletfelekhez illően tárgyalt emberekkel; és az 1Királyok 1:23-ban a Septuaginta szerint annak leírásként, hogyan járult Nátán próféta Dávid király elé.

Az a tény, hogy Jézusnak imádatot mutatnak be,nem bizonyítja azt, hogy ő egyenrangu az Atyával!

Pál apostol így fejti ki: „miután semmivé tett minden kormányzatot és minden hatalmat és erőt. Mert addig kell királyként uralkodnia, míg lába alá nem vet minden ellenséget az Isten . . . , akkor maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek” (1Korintusz 15:24, 25, 28).

Micsoda dicsőséges időszak lesz az, amikor Isten lesz „minden mindenkinek”! A Királyság ezzel betölti küldetését. Addigra már meg lesznek semmisítve mindazok, akik ellenszegültek Jehova szuverenitásának. A béke és a rend a világegyetemben mindenütt helyre lesz állítva. Az egész teremtésmű a zsoltáríró szavait énekli majd: „Adjátok meg Jehovának neve dicsőségét . . . Mondjátok a nemzetek között: »Maga Jehova lett a király!«” (Zsoltárok 96:8, 10).

„…gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Ézsaiás 9:6)

„A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.” (Ézsaiás 10:21)

„Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak.” (Ézsaiás 54:5)

„Íme a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1:23)

„...Ennek láttán félelem fogta el a népet, és dicsőítette az Istent, hogy az embereknek ekkora hatalmat adott.” (Mt 9:8)

„"Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?"” (Mk 2:7)

„…és szívem ujjong megváltó Istenemben…” (Lk 1:17)

„Hitük láttán így szólt: "Ember, bűneid bocsánatot nyertek." Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban és mondták: "Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint az Isten?"” (Lk 5:20-21)

„Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal: "Nagy prófétánk támadt", és: "Meglátogatta népét az Isten."” (Lk 7:16)

„"Térj vissza otthonodba és beszéld el, milyen nagy jót tett veled az Isten!" Erre az bejárta az egész várost, és elhíresztelte, milyen nagy jót tett vele Jézus.” (Lk 8:39)

Jn 1,1 – „Isten volt az Ige”

„Istent sosem látta senki. Az egyszülött Isten, Aki az Atya keblén nyugszik, Ő nyilatkoztatta ki.” (Jn 1:18)

„…az Istent is Atyjának nevezte, s így egyenlővé tette magát az Istennel.” (Jn 5:18)

Jn 5,23 – „mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli.”

„…de vannak közöttetek, akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni.” (Jn 6:64)

Jn 8,19 – „Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.”

Jn 8,58-59 – „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.” (Vö. 2Móz 3,14-15)

Jn 10,30 – „én és az Atya egy vagyunk.” (vö. Kiv 3,14; 20,7; Lev 19,12; 24,14-16)

„…a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat."” (Jn 10:33)

Jn 10,38 – „az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.”

Jn 12,45 – „aki lát, azt látja, aki küldött.”

Jn 14,8-12 – Aki Jézust látta, az az Atyát látta.

Jn 20,28-29 – Jézus elfogadja Tamás hitvallását: „Én Uram, és Istenem!”

„Míg kövezték Istvánt, így imádkozott: "Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!"” (ApCsel 7:59)

ApCsel 20,28 – „igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának.”

Róm 9,5 – „Krisztus, aki mindenek fölött való, mindörökké áldott Isten, Amen.”

„...egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk.” (1Kor 8:6)

„Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2:6-8)

„Ő a láthatatlan Isten képmása, az elsőszülött az egész teremtés fölött. Mert benne teremtetett minden a mennyben és a földön [...]. Mindent általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn. Ő a testnek, az Egyháznak a feje. Ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy övé legyen az elsőség mindenben. Úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjék az egész teljesség, s hogy általa békítsen ki magával mindent a földön és a mennyben, minthogy Ő a kereszten vérével békességet szerzett.” (Kol 1:15-20)

Kol 2,9 – „benne lakik testi formában az istenség egész teljessége”

Zsid 1:8 „A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője.”

„Így dicsőül meg Urunk Jézus neve bennetek, és ti is őbenne, Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelméből.” (1Tessz 1:12)

„És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben” (1Tim 3:16)

Tit 2:13 „…várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőséges eljövetelét”

1Jn 5:20 „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.”

„Ki a hazug, hacsak az nem, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút.” (1Jn 2:22)

2Pét 1:1 „Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által”

„Mert bizonyos emberek befurakodtak közétek, akiknek az ítéletük már rég megíratott; ezek az istentelenek Istenünk kegyelmét kicsapongásra fordítják, az egyetlen Urat, Urunkat, Jézus Krisztust pedig megtagadják.” (Júd 1:4)

„"Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég)" - mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható. [...] Meghaltam, s íme, mégis élek, örökké. ” (Jel 1:8.18)

„"Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég)" - mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható. [...] Meghaltam, s íme, mégis élek, örökké. ” (Jel 1:8.18)"

Alfa és Omega: Kit illet meg valójában ez a cím? 1. A Jelenések 1:8 szerint a Mindenható Istent. A Kár.-ban viszont a 11. vers ezt a címet arra a személyre alkalmazza, aki a további leírás folyamán Jézus Krisztusnak bizonyul. A bibliatudósok azonban elismerik, hogy a 11. versben az Alfára és Omegára történő utalás nem hiteles, és ezért a Kat., ÚRB, B.—D., KNB és Káldi nem tartalmazza. 2. A Jelenések könyvét héberre lefordítók közül sokan elfogadják, hogy a 8. versben Jehováról van szó, ezért itt feltüntetik Isten nevét. Lásd: Jegyzetes Biblia (angol). 3. A Jelenések 21:6, 7 rámutat, hogy a szellemi győzelmet arató keresztények az Alfa és az Omega néven ismert személy ’fiai’. Így soha nem utalnak a szellemmel felkent keresztények és Jézus Krisztus kapcsolatára. Jézus a ’testvéreinek’ nevezte őket (Héb 2:11; Máté 12:50; 25:40). Jézusnak ezeket a ’testvéreit’ azonban az ’Isten fiainak’ nevezik (Gal 3:26; 4:6). 4. A KNB a Jelenések 22:12-höz fűzött lábjegyzetében azt írja, hogy „ezek Jézus Krisztus szavai”, ezáltal azt a benyomást keltve, mintha a 13. versben említett Alfa és Omega őrá vonatkozna. A görög szövegben azonban itt nem szerepel Jézus neve, és más fordítások sem teszik be. 5. A Jelenések 22:13 azt mondja, hogy az Alfa és az Omega egyben „az első és az utolsó”, mely megjelölést a Jelenések 1:17, 18 Jézus Krisztusra alkalmazza. Ehhez hasonlóan az ’apostol’ megjelölést egyaránt alkalmazzák Jézus Krisztusra és egyes követőire. De vajon ez bizonyíték arra, hogy egyazon személyről vagy egyenrangú személyekről lenne szó? (Héb 3:1). A tényekből tehát arra következtethetünk, hogy az „ Alfa és Omega” cím a mindenható Istenre, az Atyára vonatkozik, és nem a Fiúra.

Az „antikrisztus” kifejezés jelentése: ’Krisztus-ellenes’ vagy ’Krisztus helyetti’. Tágabb értelemben tehát azokra utal, akik szembehelyezkednek Krisztussal vagy a képviselőivel, illetve hazug módon Krisztusnak vagy a képviselőinek mondják magukat. Jézus kijelentette: „Aki nincs az én oldalamon, ellenem van [vagyis antikrisztus], és aki nem gyűjt velem, szétszór” (Lukács 11:23).

János persze mintegy 60 évvel azután írt az antikrisztusról, hogy Jézus meghalt és feltámadt az égbe. Ezért az antikrisztus ténykedéseit annak fényében kell értelmeznünk, hogy milyen hatással vannak Jézus lojális követőire itt, a földön (Máté 25:40, 45).