A "Mit tanít valójában a Biblia"című Jehova Tanúi kiadványt nem volna helyesebb úgy elnevezni, hogy "Mit tanít valójában a Szentírás Új Világ fordítása"?

Elolvastam,de amit linkeltem azt Te is végigolvastad?

Onnan van ez:

I. A Bibliára hivatkozó ellenérvek

1. „A Háromság szó nincs is benne a Bibliában.”

... Attól, hogy egy szó nincs benne a Bibliában, még kifejezhet bibliai tartalmat. A szó hiánya önmagában nem érv.

... A háromságtan azért használ nem bibliai kifejezéseket, mert maguk a bibliai kifejezések váltak egyes tanítók számára problémává, akik már nem értették, mit jelent pl. az „Isten Fia” („Aki Isten”) kifejezés. Miattuk lett szükséges az apostolok szavait más szavakkal visszaadni, körülírni.

2. „A háromságtan nincs benne a Bibliában.”

... Maga a szó és a tan részletesen kifejtve valóban „nincs benne”, de amire a szó utal, és amit a tan kifejt, annak minden részlete „benne van”, hiszen azokra épül.

3. „Ha a háromságtan nincs benne az Újszövetségben, nem is lehet fontos tanítás.”

... A háromságtan azért nincs benne az Újszövetségben, mert olyan teológiai kérdésekre válaszol, amelyek csak nemzedékekkel az apostolok kora után vetődtek fel.

... A kérdések és az egyház válaszai akkoriban is fontosak voltak, és ma is azok, mert ugyanazok a kérdések ma is felmerülnek. A tan fontosságát tehát nem lehet csak az alapján megítélni, hogy megjelenik-e a Bibliában.

4. „A Biblia szerint ’egy az Isten’ – nem három.” (Ef 4:6)

... A szöveg nem Isten lényéről szól. Azt sorolja, mi közös, mi ugyanaz az egyházban, mert csak egy Test, Lélek és remény, Úr, hit és keresztség van, ahogy egy Istene van mindenkinek.

... Az „egy az Isten” (heisz ho theosz) régies, csak nyelvtanilag formahű, de tartalmilag félreérthető fordítás. Helyesen: „egy Isten van”.

5. „A Biblia csak egyszer említi együtt az Atyát, a Fiút és a Szentlelket (Mt 28:19).”

... Nem igaz, ld. Mt 3:16-17, 2Kor 13:13, Ef 4:4-6, Tit 3:4-6 stb.

6. „A háromságtan zavaros, de ’Isten nem a zűrzavar Istene’ (1Kor 14:33).”

... A hivatkozott szöveg környezetéből látható, hogy nem is Istenről szól, hanem a gyülekezeti rendről (a prófétálás szabályozása).

II. Egyháztörténeti ellenérvek

7. „A korai egyház nem használta a Háromság szót.”

... A fennmaradt iratokban a gör. triasz először 180. körül fordul elő Antiókhiai Theophilosznál (Autolükoszhoz 2.15), a lat. trinitas pedig 213-ban Tertullianusnál (Praxeas ellen II.3). Ó a „személy” (lat. persona) és a „lényeg” (lat. essentia) fogalmát is használja).

... A szóhasználat és a tanítási mód azt mutatja, hogy a szó és a tan már a 2. század végén közismert volt. Ez azonban nem a Jézus istenember és a Szentlélek személy voltába vetett hitről szól, hiszen az a kezdetektől bizonyítható.

8. „A korai egyház nem vallotta Jézus Istenségét, a Szentlélek személy voltát vagy a Háromságot.”

... Ez egyszerűen nem felel meg a tényeknek, ld. "Az egyházatyák Jézus Krisztusról" című dokumentációnkat.

9. „A Háromságot a 325-ös Nicaeai Zsinaton találták ki.”

... Ez sem igaz. A zsinat nem új dolgot fogalmazott meg, hanem a régi tanítást fogalmazta újra egy új, hamis tan miatt. Nem Jézus istensége volt az újdonság, hanem tagadásának módja, illetve tagadásának alexandriai elterjedése.

... A hitvalláshoz az egyház a jóval korábbi tanítók írásait és a helyi keresztelési hitvallásokat is felhasználta, amelyek ugyanazt a hitet már régen megfogalmazták.

10. „Jézus istensége néhány szavazaton múlt.”

... Ez sem igaz. A zsinaton a hagyományok szerint 318 püspök vett részt. A Jézus istenségét tagadó Areioszt (Ariust) kezdetben tizenheten támogatták, de a végére csak ketten maradtak.

11. „A Háromságot a pogány Nagy Konstantin vezette be.”

... Nagy Konstantin kétségkívül ellentmondásos személyiség volt, de a személyes hitén 17 évszázad távlatából nem érdemes vitatkozni.

... A zsinatot hivatalosan ő hívta össze, de a püspökök indítványára. Teológiai kérdésekbe nem szólt bele, számára csak az egyház és általa a Birodalom egysége volt fontos.

12. „A Háromság a pogány vallásokból lett átvéve.”

... Az ókori pogány vallásokban mindig istencsaládokkal találkozunk (apa, anya, gyerekek, testvérházasságok). Valójában nem létezik olyan vallás, amelynek a keresztény háromságtanhoz hasonló istenképe lenne.

... Amelyekben egyáltalán előfordul valamilyen hármasság, és amelyekre a háromságtagadók kiadványai hivatkozni szoktak, az egyháztól térben vagy időben távol léteztek. Az egyistenhitet valló egyháznak semmi oka nem volt ilyen istenképek átvételére, hitvédői ki is gúnyolták az ilyesmit.

III. Logikai ellenérvek

13. „A háromságtan matematikai képtelenség: 1+ 1+ 1= 3. A háromságtan tehát három istenben való hit.”

... Miért lenne Isten lénye matematikai kérdés? De ha már a matematikánál vagyunk: 1 x 1 x 1 = 1.

14. „Elképzelhetetlen, hogy Isten egy és három legyen.”

... Hogy mit tudunk elképzelni, azt az határozza meg, hogy a teremtett világban mire találunk példát. Isten lényére természetesen nem találunk! Az apostoli tanítás szerint azonban eleve „nem szabad azt hinnünk, hogy ... emberi elképzeléshez hasonló az Istenség.” (ApCsel 17:29) Az emberi fejbe beleférő „isten” csak ott létezik, azaz bálvány.

15. „325. előtt nem kellett a Háromságban hinni: ma sem kell.”

... Az egyház az I. Egyetemes Zsinat előtt is hitt az egyetlen Isten hármasságában, és jóval korábban is kiközösítette azt, aki tagadta a Krisztus istenségét vagy emberségét. A helyzet a zsinat óta sem változott, ma is előkerülnek ugyanazok a régi eretnekségek.

... A háromságtan azonban nem csupán egy visszatérő eretnekség miatt fontos a keresztények számára. Isten lényével, etikai parancsokkal és a bűnbocsánat evangéliumával összefüggésben is létfontoságú tanról van szó (ld. "A háromságtan - mi a lényege?").

Szerintem meg versek helyett ezt nézd meg,hogy mi a véleményed róla:

[link]

[link]

Utolsónak:

engem ezek még nem győztek meg.

De azért köszi.

Utolsó előttinek:

lassan átmegyünk dogma ping-pong-ba.

Mindenki a maga vélt igazát védi.:)