Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A "Mit tanít valójában a...

A "Mit tanít valójában a Biblia"című Jehova Tanúi kiadványt nem volna helyesebb úgy elnevezni, hogy "Mit tanít valójában a Szentírás Új Világ fordítása"?

Figyelt kérdés

2012. febr. 23. 16:00
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 21/215 lsandor ***** válasza:
20%
Nos akkor a Háromsággal kapcsolatban szeretnéd ha reagálnék, igaz?
2012. márc. 8. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/215 A kérdező kommentje:
Mondtam,hogy nem vagyok Tanú ellenes.
2012. márc. 8. 22:11
 23/215 A kérdező kommentje:
Igen,szeretném,ha válaszolnál!
2012. márc. 8. 22:12
 24/215 lsandor ***** válasza:
27%

Igen tudom, engem se érts félre, elnézést. Rendben, nagyon szívesen.

Nos érdekes, hogy igazából a Háromság illetve a lélek halhatatlanságának komplex tanítását a kereszténység Platónnak, tehát egy görög filozófusnak köszönheti. Illetve ez a tanítás teljes mértékben pogány eredetű, bár nem tudom, hogy miért de ez a 3-as szám, illetve gondolat ez nagyon kedvelt a pogányok között. Pl az Egyiptomiaknak nagyon sok ilyen 3-as istenségük van.

Néhány érdekes gondolat még ezzel kapcsolatban:

„Én és az Atya egy vagyunk” (JÁNOS 10:30).

Novatianus (i. sz. kb. 200—258) ezt a megjegyzést tette: „Mivel Ő azt mondta »egy« dolog,[] értsék meg az eretnekek, Ő nem azt mondta, hogy »egy« személy. Mivel az egy semlegesnemben van, a társas összhangot sejteti és nem a személybeli egységet . . . Ezenkívül, amikor egyet mond, az egyetértésre utal, és az egyforma ítélkezésre és önmagában a szerető együttlétre; az Atya és a Fiú egyek egyetértésben, szeretetben és vonzalomban, ami érthető” (Treatise Concerning the Trinity, 27. fejezet).

„Az én Atyám nagyobb nálamnál” (JÁNOS 14:28).

Irenaeus (i. sz. kb. 130—200): „Megtanulhatjuk Általa [Krisztus által], hogy az Atya minden dolog felett áll. Mivel »az Atya nagyobb nálamnál« — mondja [Krisztus]. Az Atyáról tehát úgy nyilatkozott a mi Urunk, mint aki felülmúlja őt tekintettel az ismeretre” (Against Heresies, II. könyv, 28. fejezet/8).

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust” (JÁNOS 17:3).

Alexandriai Kelemen (i. sz. kb. 150—215): „Hogy valaki megismerje az örökkévaló Istent, az örökkévalóság adományozóját, és hogy tudás és megértés által birtokolja Istent, aki az első, a legmagasabb, az egyedüli és jó . . . Az, aki igaz életet szeretne élni, először is arra kap utasítást, hogy ismerje meg Őt, ’akit senki sem ismer, csak akinek a Fiú akarja megjelenteni’ (Máté 11:27). A következő, amit meg kell tanulni, hogy Őutána milyen hatalmas a Megváltó” (Who Is the Rich Man That Shall Be Saved? VII., VIII.).

„Egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által és mindenekben” (EFÉZUS 4:6, Újfordítású revideált Biblia, 1991).

Irenaeus: „Így az egyetlen Istent, az Atyát olyannak jelenti ki, aki mindenek felett van, mindenek által és mindenekben. Az Atya valóban mindenek felett van, és Ő Krisztusnak feje” (Against Heresies, V. könyv, 18. fejezet/2).

Ezek a korai írók világosan megértették ezeket a verseket, amint az Atyát felsőbbrendűnek írják le, minden és mindenki felett állónak, beleértve Krisztust is. Magyarázataik nem utalnak arra, hogy hittek volna egy Háromságban.

„Mindent egybevetve az embernek az a benyomása támadhat, hogy a háromságtan a IV. század végén született. Ez bizonyos értelemben igaz . . . Az »egy Isten három személyben« megfogalmazás a IV. század vége előtt nem volt egyértelműen elfogadott, és egyáltalán nem volt szerves része a keresztény életnek és hitvallásnak” (New Catholic Encyclopedia. 1967, 14. kötet, 299. oldal).

„A niceai zsinat [i. sz.] 325. május 20-án kezdődött. Maga Konstantin elnökölt, és a vitákban is részt vett. Személyes indítványozására . . . bekerült a niceai hitvallásba a Krisztusnak az Istenhez fűződő kapcsolatára utaló, kulcsszerepet játszó kifejezés, amely szerint a Fiú »azonos lényegű az Atyával« . . . A püspökök, tartva a császártól, két kivétellel mind aláírták a hitvallást, bár sokuk nem értett vele egyet” (Encyclopædia Britannica. 1970, 6. kötet, 386. oldal).

Tehát az a baj, hogy az apostolok halála után elkezdődött a hitehagyás időszaka és innentől kezdve már nem a Bibliára, hanem inkább emberei tekintélyekre támaszkodtak, illetve arra figyeltek, hogy a keresztény tanítások szimpatikusak legyenek a pogányok számára is.

2012. márc. 8. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/215 lsandor ***** válasza:
59%
Ja és kedves kérdező szerettem volna megköszönni, illetve megdicsérni a rendes és kedves hozzáállásodért illetve hangnemedért
2012. márc. 8. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/215 A kérdező kommentje:

Ez csak természetes.

A linket végigolvastad?

Az illető is gyakorlatilag a Bibliából hoz fel érveket.

Vélemény róla?

És köszönöm a fáradozásod!

2012. márc. 8. 22:27
 27/215 lsandor ***** válasza:
21%
Köszönöm, hogy ez nálad alap. Végül is tudod a Háromság abból a szempontból tartom egy érdekes témának mivel, egyértelmű, hogy nem keresztényi tanítás, pogány eredetű. Tehát az első századi keresztények nem tanítottak semmi ilyet. Tehát csak a görög filozófiából szivárgott át amikor már a kereszténység eltért a helyes úttól. Ezt azért mondom, mert tényleg vannak olyan Bibliaversek, sőt sok is van, amit tévesen a Háromság alátámasztására használnak. Ezeket lehet egyesével venni és akkor bebizonyítani, hogy nem a Háromságot támassza alá, de érted, hogy ennek most mi értelme, ha egyértelműen nem keresztény tanítás és ez egyértelmű, ezt még professzorok és teológusok is alátámasszák, sőt van Katolikus enciklopédia is ilyen
2012. márc. 8. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/215 lsandor ***** válasza:
20%
Am tényleg nem fáradozás, nagyon szívesen, ez a legkevesebb
2012. márc. 8. 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/215 A kérdező kommentje:

"4. A HÁROMSÁGTAN JELENTŐSÉGE ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE


A háromságtan, illetve Isten háromegy volta a keresztény hit számára több szempontból is döntő fontosságú:


Először is a tan elválaszthatatlan Isten egyik alapvető tulajdonságától. Ha Isten csak egy személyként létezne, nem lehetne az, aki. Isten ugyanis szeretet (1Jn 4:8), a szeretet viszont viszonyfogalom, és ha Isten csak egy egyedülálló lény lett volna a világ megteremtése előtt, akkor teremtményei nélkül nem lehetne maga a szeretet, szüksége lett volna másokra, hogy az legyen, aki. Isten azonban egyrészt a Mindenható, önmagában elegendő, másra nem szoruló Isten. Másrészt az Istenségen belül mindig is három személy volt, akik között már a világ megteremtése előtt is tökéletes szeretet létezett. Mégis csak az Újszövetségben, a Fiú és a Lélek külön isteni személyként való megjelenésekor lehetett kimondani, hogy "Isten szeretet" (1Jn 4:16)

Másodszor a tan elválaszthatatlan a megváltástantól. Mi bűnösök vagyunk, Isten pedig igazságos. Bűneinket vagy rajtunk kéri számon (igazságosan megtorolja), vagy a saját kárára vesz önmagának elégtételt (Ő maga ad engesztelést), és megbocsát (elengedi a tartozást). Ha Isten engesztelés, jóvátétel nélkül "csak úgy" megbocsátana, nem lenne igazságos. Mivel Őellene vétkeztünk, Tőle kell bocsánatot kapnunk, de senki sem késztetheti Őt megbocsátásra, és egyetlen teremtmény (ember, állat, angyal) sem adhat engesztelést a Teremtőnek önmagáért vagy egy másik teremtményért. Az állatáldozatok csak ideiglenesek voltak, és nem tudták megtisztítani a lelkiismeretet (Zsid 10:2-4). Ha Isten önkényesen kijelölt volna egy ártatlan teremtményt (pl. angyalt) az emberek helyett való bűnhődésre, akkor ezzel azt bizonyította volna, hogy igazságtalan, magától képtelen megoldani a helyzetet, és valójában ennek az angyalnak lennénk hálásak a bocsánatért, nem Istennek. Ha egy angyal magától jelentkezett volna bűnbaknak, akkor is ugyanez a helyzet lett volna: Isten igazságtalan lett volna, magától képtelen megoldani a helyzetet, és ráadásul még tartozik is egyik teremtményének, akinek a többi hálásabb lehet, mint neki... Isten azonban emberré lett Jézusban, és a kereszten "Isten ... a saját vérén" váltotta meg egyházát (Zsid 9:12, Csel 20:28 vö. Jel 1:17-18). Isten igazságos, de úgy szeretett is minket, hogy nem akart minket büntetni: amikor a Fiú Jézusban emberré lett, a kereszten engesztelést szerzett az Atyának, mindez "Istenen belül" történt. Ha Isten nem Háromság lenne, nem lehetnénk megváltva úgy, hogy Isten mindenható maradjon, érvényt szerezzen az igazságnak, szeretete valóságos legyen, és mindezért csakis neki legyünk hálásak.

Harmadszor a tan elválaszthatatlan a keresztény etikától. Az Istenség lényén belüli tökéletes kapcsolat példaadó a számunkra. Ahogy az Atya szerette a Fiút, úgy szeretett minket a Fiú, és nekünk is ezzel a szeretettel kell szeretnünk egymást (Jn 15:9-12). A személyek isteni és személyes volta, illetve a Szentlélek munkálkodása teszi átélhetővé és továbbadhatóvá ezt a szeretetet."



Tehát nekem ezért érdekes a dolog,mert az igazi megváltáshoz "kevés"angyalnak lenni.

2012. márc. 8. 22:37
 30/215 A kérdező kommentje:
Én is szeretnék köszönetet mondani a kulturált eszmecseréhez!
2012. márc. 8. 22:39
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!