Honnan eredhetnek az istennek tulajdonított jellemzők?

... De, különbséget tettem:

az első esetben almák, a második esetben egy konkrét számérték darabszámáról van szó.

- A 0-ból egy darab van, az 1-ből egy darab van, akkor a 2-ből is egy darab van, és a 3-ból is egy darab van, vagy a 2, az 2 darab 1, és a 3, az 3 darab 1, vagy a 2, az 2 darab 0, és a 3, az 3 darab 0 ???

- És akkor mi a különbség az 1 darab 0, és az 1 darab 1 között???

Ha van egy 10 cm-es vonalzód, és ebből folyamatosan levágsz 10x 1 cm-t, akkor mi marad a kezedbe? Az a bizonyos 1 darab 0, ami rajta volt a vonalzón??? Az elméleted szerint igen!

- Ha nullából 1 darab van, akkor ha összeadod őket 3x, 3 darab 0-ád lesz? Elméleted szerint igen!

19:37.

Figyelj.

Vannak nekünk létezőink. Van anyagunk, annak magában hordozott tulajdonsága, vannak körülményeink ami hatására az anyag formálódik. Van nekünk természeti törvényünk, amik azért módosulnak, legalábbis ha jól tudom a gravitáció valamelyest módosult univerzum szinten az idők során. Van olyan, aki egy téridőt is megnevez az anyag mögött. ezek mind megjelennek. A megjelenést úgy értem, hogy valami számára tapasztalható formát öltenek. Mivel ezek a dolgok megjelennek, ezért a létezésnek komplettül lennie kell valami okának, az ok-okozati törvény miatt. Ezt ne úgy képzeld el, hogy a láncolat eleje...nem, nem, úgy képzeld el, hogy egyáltalán annak ami létezik/van, annak az egyetlen dolognak, az egyetlen oka az a Tudat, amit megnevezek. Szóval az attribútuma ennek a Tudatnak bármi...mindent tud, leírtam. Nincs sokértelműség, hanem egyértelműség van, ez az a dolog, ami valójában létezik. Nem létezik semmi más. Ezt azért mondom, amiért korábban is említettem, hogy ha nem lenne valami, amiben már alapban léteznek a dolgok, akkor nem jöhetne létre fejlődés, akkor nem lenne természet és annak törvényei. Ha visszakérdeznél, hogy de hát miért nem lenne, akkor azt írnám, hogy azért mert, ahhoz, hogy bármi létezzen, kell egy darab ok, ami körülfon mindent, amit megteszünk a teljességnek, mindentudásnak, hogy e dolognak már ne legyen szüksége okra. Ez csak sima leegyszerűsítés, egységbe rakás, összevonás, és a létezők számának 1 re való csökkentése. Tehát van ez a Tudat, ami Önmagában teljes, és van az amit megjelenít(anyagi világ), ami végül is Önmaga része, de Önmaga ettől teljes marad.

Azért Tudatot nevezek meg, mivel minden egyes akármi, ami létezik ebben benne van, tehát tudás is, és értelem is, az ész. Mivel ezek a dolgok is léteznek. Másrészről azért nevezek meg tudatot a fizikai megjelenés mögött, mert ha jobban végiggondolom, és elkezdem visszavezetni a dolgokat, akkor magamból indulok ki ugye, vagyis abból, hogy én maga tudok tudatosan dönteni, tudok választani a lehetőségek közt. Tehát ha én(most vegyük akkor az agyamat) tudatosan cselekszem, akkor a fizikumom is tudatosan(nyilván valamilyen mód determinálva, mert a sejtjeimnek nincsen meg a szabad döntéshozatali képessége) cselekszik, hiszen valami ellátja az agyat...és ami az agyat látja el, utólag kiderülve, hogy tudatosan, azt is valami irányítja. Ezt csak azért írom le, mert ha nem lenne értelem a világ mögött, nem lenne kerek a történet, akkor mi nem tudnánk, nemhogy felelős, de logikus döntéseket sem hozni. Gondolom azt nem kell részletezzem miért. Ugyanis hogyan határozzuk meg a jövőt, ha nem lehetünk biztosak abban, amit tesz a környezetünk, ha mi függünk a környezettel, és nem tudjuk előre kiszámolni mi történik? Hogyan érintkezünk a környezettel, amikor azt nevezzük ki irányítónak, elsőrendűnek az elmével szemben? Hogy zajlik a sorrend az érzékelésnél? Én úgy gondolom, hogy az elmében van az anyag, és nem fordítva, ha pedig így van, akkor az egész világ mögött is ott az Elme.

Másrészről pedig ez egy olyan dolog, amit az ember dönt el...Van két dolog amit tudunk, és feltételeztünk egy harmadikat, amiből építettünk logikai úton. a két dolog amit tudunk, az, hogy van tudatunk/elménk, és az elménkben megjelenik egy világ az érzékszerveink segítségével. Ha ezt most relatíve vesszük, akkor azt látjuk, hogy amire személy szerint nem gondolunk, az számunkra nem létezik éppen. Ha valamire elkezdünk vadul koncentrálni, akkor minden más megszűnik számunkra. amikor mély alvás idején vagyunk, akkor semmi az égegyadta világon nem létezik személyünknek. Amikor álmodunk is az elménkben megjelenő mentális képsort tapasztaljuk. Van e kívül egy materiális világ? Ha van, akkor elemezzük, hogyan is néz ki. Ezt úgy tudjuk a legkönnyebben megtenni, ha végiggondoljuk ésszel, hogy a valóságnak azt a változatát észleljük, ami lebontva van érzékeink által. Tehát ha a valóságot akarnánk megfigyelni, akkor az érzékek miatti lebontást kellene megszüntetni, ugye hogy megmaradjon a való. Ha tehát nem használnánk egyik érzékünket sem, akkor tapasztalhatnánk, azt a bizonyos külső világot(már ha van) a frankó formájában. No de az érzékek nélkül mi történik? Egy jó nagy ürességben találnánk magunkat...Na ez a külső anyag...mégis hogy-hogy alakot ölt bennünk? és azt se felejtsük el, hogy a testünk is egy nagy üresség valójában.

"Miért ne lehetne így? Egy rugóra felfüggesztett golyó is ilyen: a golyó a mozgásával a rugót nyújtogatja, a rugó meg a nyúlásával a golyót mozgatja. Ha nincs súrlódás, akkor ez végtelenségig mehet úgy, hogy folyamatosan változik."

A golyó miért kezd el mozogni? Ha nyugalmi állapotba teszem a rugóra a golyót és vízszintes helyre, akkor biza nem nagyon változik semmi, csak korrodálódnak. Tehát magának a mozgásnak egy indító okot adnom kell, de ha felfüggesztjük is akkor kezd el a golyó mozogni, ha én úgy akarom...ha úgy illesztem a rugóra, akkor bizony nyugalmi állapotban van(persze gravitáció enyhén húzza, de ha nagy az eltérés, akkor iszonyat sokáig nyugalomban marad az effektus).

Ha érted amit leírtam az elmével kapcsolatban, akkor kitérhetünk a teremtésre, ha gondolod. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

Segítek neked!

A matematikával a fizikális létezők jellemzőit fejezed ki. Ebből a szempontból, ha egy térbeli dolog nem létezik, tehát 0 a hosszúsága, szélessége, és magassága, az azt jelenti, hogy nincs! Tehát nulla, azaz semmi.

Isten a matematika szempontjából nem behatárolható, mert nem térbeli, de létező. Tehát neki nem 0 a hosszúsága, szélessége, és magassága, hanem nincs hosszúsága, szélessége, és magassága,!

"A 0-ból egy darab van, az 1-ből egy darab van, akkor a 2-ből is egy darab van, és a 3-ból is egy darab van"

Így van, minden számból csak egy darab van.

"vagy a 2, az 2 darab 1, és a 3, az 3 darab 1, vagy a 2, az 2 darab 0, és a 3, az 3 darab 0 ???"

A 2 az egy darab számérték, de egyenlő 1+1-gyel.

A 3 az egy darab számérték, de egyenlő 1+1+1-gyel.

A 3 az EGY darab olyan számérték, ami kifejezheti/jelölheti azt, hogy valami MÁSBÓL viszont három darab van.

A kettő nem két darab 1, ennek így nincs értelme, a kettő az EGYENLŐ 1+1-gyel. Az összeadás egy művelet és amikor pl. a 4=1+1+1+1-et írod le, akkor nem csinálsz mást, mint hogy az egyet hozzáadod saját magához, majd az eredményhez ismét őt magát, majd végül ismét hozzáadod őt magát az előbb kapott eredményhez. Az 1 végig ugyanaz az 1. Fogalmilag nincs négy darab 1-es. Persze a papírra leírva 4 darab van, de ez csak azért, mert kiírtam a műveleteket, azt meg csak térben tudom leírni, ezért térben 4 darab "1"-es karakter lesz leírva, de ugyanazt az 1-est jelenti mind a négy. Érted? Mint hogy ha nekem Jani a nevem, de más meg Pistinek hív, attól még a két név ugyanúgy engem jelöl, belőlem meg egy van, névből meg most épp kettő.

A nullát akárhányszor összeadhatod az a nullát adja.

Most mindenféle beszólás nélkül, tényleg javaslom egy kicsit a matematika ismétlését. Pláne, ha nagyon nagy rajongója vagy a logikának, mert hát a matematika a logika egy fajta kiterjesztése.

"A matematikával a fizikális létezők jellemzőit fejezed ki. Ebből a szempontból, ha egy térbeli dolog nem létezik, tehát 0 a hosszúsága, szélessége, és magassága, az azt jelenti, hogy nincs! Tehát nulla, azaz semmi."

Jó, akkor a 0-t csak fizikai dolog jellemzésére használjuk, akkor miért lesz a nemlétező "nulla", azaz semmi. A semmi rendben van, de akkor hogy lehet 0, ha egyszer az ő jellemzésére a fogalom nem is alkalmas. Nagy itt az ellentmondás...

"Isten a matematika szempontjából nem behatárolható, mert nem térbeli, de létező. Tehát neki nem 0 a hosszúsága, szélessége, és magassága, hanem nincs hosszúsága, szélessége, és magassága,!"

Na, hát pontosan ezt mondom én is, hogy a 0 nem a semmi... Érted már? Pont azt mondom, hogy a te istenednek nem nulla a magassága, hanem nincs magasság attribútuma. Semmi másról nem beszéltem. Tegnap végigolvastam a hozzászólásokat és végig konzisztensen írtam le mindent.

"Jani a nevem, de más meg Pistinek hív, attól még a két név ugyanúgy engem jelöl, belőlem meg egy van, névből meg most épp kettő."

Ja, és ha egy szövegben engem 5x említenek, az nem jelenti azt, hogy belőlem 5 van...

"Na, hát pontosan ezt mondom én is, hogy a 0 nem a semmi... Érted már? Pont azt mondom, hogy a te istenednek nem nulla a magassága, hanem nincs magasság attribútuma."

1. "A null-, a null és a nulla általában azt jelenti, nincs érték (semmi). A latin nullus szóból származik, aminek jelentése semmi."

Te: "hogy a 0 nem a semmi"

2. "Pont azt mondom, hogy a te istenednek nem nulla a magassága, hanem nincs magasság attribútuma."

Így van. Mert ő nem térben létező!

- És akkor mi a különbség az 1 darab 0, és az 1 darab 1 között???

- Ha van egy 10 cm-es vonalzód, és ebből folyamatosan levágsz 10x 1 cm-t, akkor mi marad a kezedbe? Az a bizonyos 1 darab 0, ami rajta volt a vonalzón??? Az elméleted szerint igen!

????? Ezzel mi lesz ?????