Honnan eredhetnek az istennek tulajdonított jellemzők?

Jó, nem kell annyit írni, mert fárasztó! Ez a lényeg:

"Ha valaminek nulla a darabszáma, az valóban nincs."

A monoteizmus pedig magába foglalja, hogy 1, azaz EGY db Isten van. Vagyis nem 0.

Na én itt be is fejeztem... a paraszt ember számára is érthető dolgokra nincs kedvem időt pazarolni!

Értem, tehát érvelés az nem lesz... Nem gond. Engem nem fáraszt, mert az érveim tiszták.

Nem kell nekem bemutatni a monoteizmust, hogy egy darab isten van. Te nem érted meg, hogy a semmiből is csak egy darab van és ha akármilyen entitást veszel, aminek nincs attribútuma, akkor az maga a semmi. A te istened ilyen. Nem az definiálja, hogy egy darab van belőle, hanem hogy nincs attribútuma.

Nem hogy parasztemberek, de még általános iskolások is értik, hogy a tetves számegyenesen csak EGY, azaz 1 darab nulla van. Nem kettő, nem három. A nulla pedig egy szám, nem pedig a semmi. A nulla jelölheti valaminek a hiányát, ha épp arra használjuk, de mást is jelenthet. De rá se ránts, mit neked több száz év matematikája és logikája!

A parasztember meg sok mindent rosszul ért. Számtalan példát lehet rá konstruálni és találni.

Te várjál csak! Már rájöttem. Lehet, hogy gyurcsányék is ezt a filozófiát vallják. Mindig amikor beigérnek valamiből egy darabot, utána egy nagy semmit kapunk!

:D

Jut eszembe, régebben volt szó arról is, hogy az isten 100%-ban különbözik minden mástól. Na, hát nem meglepő módon a semmire ez is igaz. Hiszen

1. a semmiből egy darab van csak

2. ha bárminek van legalább egy attribútuma, az nem a semmi

3. a semmi és ez a bármi biztosan 100%-ban különbözik egymástól, hisz az előbbinek nincs attribútuma, az utóbbinak meg van, mást meg nem tudunk mondani róluk.

4. Hovatovább, de ezt már csak poénnak szánom, hogy a semmi még a nem létezésével is 100%-ban különbözik mindentől, ha szerinted a semmi nem létezhet. Tehát körbe értünk és a semmi az egyetlen olyan fogalom, ami mindenféle probléma nélkül beilleszthető abba, amit te mondasz.

"a semmiből egy darab van csak"

ez jó, ezt eltettem azért... :)

De ha a semmiből egy darab van(:D), akkor hogy hívod azt amiből egy darab sincs???

Nem értem, mi a nagyon vicces ebben. A semmi szót te magad is használod, tehát valamilyen fogalmat használsz a szó mögött. Ez a fogalom csak egy féle képpen definiálható. Ezért van belőle egy darab. Ennyi az egész.

Amikor valamiből egy darab sincs, azt úgy hívom, hogy "nincs belőle", "egy darab sincs", "0 a darabszáma".

A semmi meg az, amikor minden lehetséges és elképzelhető dolognak (beleértve a fizikai törvényeket) a darabszáma 0. Itt is látszik, hogy mivel csak egyféleképpen lehet mindenből 0, így a semmiből is csak egy van (ha úgy tetszik fogalmilag).

Tehát, ha nincs egy darab almám sem, akkor az nem azt jelenti, hogy én sem vagyok, meg a világ sincs, tehát a 0 darab alma nem a semmi. Persze köznapi nyelvben mondunk ilyet, hogy "semmi nem maradt belőle", meg "semmi esély", de ez csak annyi, hogy ugyanaz a szókép tartozik több fogalomhoz. Ha úgy tetszik, akkor az összes eddigi mondatomban cseréld ki a "semmi" szót valami másra, pl. "nihil", vagy "gkjéeroig" (rátenyereltem a billentyűzetre) és akkor nem kell állandóan azon dolgoznod, hogy most mit jelent melyik szó épp mikor.

"Amikor valamiből egy darab sincs, azt úgy hívom, hogy "0 a darabszáma"."

Nahát ez érdekes! :D

De ha azt amiből 1 db sincs, úgy hívod, hogy "0 a darabszáma", akkor mivel azt mondtad, hogy 0-ból is egy darab van, azt jelenti, hogy mégis csak 1 db van belőle, az amiből 1 db sincs.

Tehát nem tettél különbséget a között amiből 1 db sincs, és a között amiből 1 db van.

Tehát akkor hogy hívod azt amiből 1 db sincs???

És hogy ne tud kijátszani a szavakat, hozzáteszem, hogy hogy hívod azt, amiből, még 0 darabszám sem létezik???

Érdekesnek bizony érdekes.

Vegyük pl. azt az állítást, hogy "Három almám van."

Mit állítok? Van. Mi van? Almám. Mennyi? Három. Ez három fogalom:

"Van" - itt azt fejezem ki vele, hogy a jelen állapotban mennyi létezik a birtokomban

"alma" - ez egy jól ismert gyümölcs, erre vonatkozik az állítás, ez az alanya

"három" - ez egy szám, ami az almák (alany) számát megadja

amikor azt mondom, hogy a "hármasból csak egy van", az azt jelenti, hogy a 3-as számból csak egy darab van, nem azt, hogy az almákból, mert:

Mit állítok? Van. Mi van? Hármas. Mennyi? Egy.

"Van" - ua. mint az előbb

"Hármas" - az egy szám, ami egy mennyiséget fejez ki, ez az alany

"egy" - egy MÁSIK szám, ami az előbbi alany darabszámára vonatkozik

Na, akkor a hármast kicserélheted a 0-ra is, mivel az is szám, mint a 3.

Az utóbbi eset annyiban különbözik csak az elsőtől, hogy az alany maga a szám, mint fogalom. Ennyi, a többi ugyanaz.

Ha pl. az lenne a feladatod, hogy sorold fel az összes olyan számot, amit ha almák darabszámának kifejezésére használsz, akkor azt adja eredményül, hogy nincs almám. Na? Mik ezek a számok? Sorold föl? Aztán számold meg, hogy hány számot soroltál föl.

De itt van a szövegértési probléma is:

"De ha azt amiből 1 db sincs, úgy hívod, hogy "0 a darabszáma""...

Ez eddig jó.

"...akkor mivel azt mondtad, hogy 0-ból is egy darab van..."

Eddig is jó. A számegyenesen is 1 darab 0 van.

"...azt jelenti, hogy mégis csak 1 db van belőle, az amiből 1 db sincs..."

Na, hát itt tévelyedsz el: mert amiből nincs egy darab sem, abból továbbra is nulla darab van, viszont a 0, mint számból továbbra is egy darab van, különben le se tudnám írni, hogy "0 darab alma". Nincs egy almám sem, de a mennyiségüket mégis meg tudom nevezni. Nem azt írom, hogy "darab alma", hanem hogy "0 darab alma". Ott van a nulla, a szemed majd kiszúrja, pedig almám egy darab sincs. De nullám van, amivel kifejezhetem az almák darabszámát: ott van, leírtam, tehát a fogalom az almáktől függetlenül használható, és ebből a fogalomból egy darab van.

. Tehát nem tettél különbséget a között amiből 1 db sincs, és a között amiből 1 db van."