Ateisták szerint a természet törvényei miért nem bizonyíték a teremtésre?

"Tehát ha az ember nem írja le a természeti törvényeket, akkor azok nincsenek?"

Nincsenek, abban az értelemben ahogy a kérdező vagy te hinni akarod.

Az anyagok a saját tulajdonságaik és a környezeti feltételeik alapján reagálnak másokkal. A működésük kizárólag ezen alapul. Eleve szükség sem lenne semmilyen törvénti szabályozásra, hiszen eleve a körülmények szabják meg hogy mi mivel és hogyan reagál.

A korábban említett hidrolízises példánál sem azért nem válik szét két molekula víz hiányában mert valaki írt egy szabályt, hogy nem szabad így tenniük. Hanem magától értetődik ha nincs víz, nem tud belépni egy nemlétezővízmolekula és elválasztani a makromolekulánkat két részre. Viszont amint van víz, lejátszódik a reakció, mert a környezeti feltételek immár ezt lehetővé teszik.

Sehol semmi nem utal rá hogy erre külön törvényt kellett volna alkotnia bárkinek, hogy mikor és hogy működjön. Ha a feltételek adottak a reakcióhoz, akkor működik, ha nem adottak, akkor nem működik, mert nem tud működni. Ilyen egyszerű.

Évekkel ezelőtt Kirtley F. Mather, a Harvard Egyetem akkori geológiaprofesszora erre a következtetésre jutott: „Nem egy véletlenre bízott vagy szeszélyes világegyetemben élünk, hanem olyanban, amelyben felfedezhetők a Törvények és a Rendezettség. Az Ügyintézője teljesen racionálisan gondolkodik, és megérdemli legmélyebb tiszteletünket. Figyeljük csak meg a természet csodálatos matematikai rendszerét, amely lehetőséget ad arra, hogy egymás után következő atomszámokat adjunk az anyag minden egyes elemének.”

Vizsgáljuk meg röviden „a természet csodálatos matematikai rendszerét”. Az ókorban élt emberek előtt az elemek* közül az arany, ezüst, réz, ón és vas volt ismeretes. Az arzént, bizmutot és antimont a középkorban élt alkimisták azonosították, a későbbiek folyamán, az 1700-as években pedig még sokkal több elemet fedeztek fel. 1863-ban a színképelemző készülékkel azonosították az indiumot, mely a 63. felfedezett elem volt. (A színképelemző készülék az elemek által kibocsátott fényt az elemre jellemző színekre bontja.)

Akkoriban volt, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus arra a következtetésre jutott, hogy az elemek nem véletlenszerűen alakultak ki. Végül 1869. március 18-án „Az elemek rendszerének körvonalai” című tanulmányát felolvasták az Orosz Kémiai Társaságnak. Ebben kijelentette: „Olyan rendszert szeretnék felállítani, amelyet nem a véletlen irányít . . . , hanem valamilyen határozott és pontos alapelv.”

Ebben a híres írásában Mengyelejev megjövendölte: „Még mindig számíthatunk arra, hogy sok ismeretlen elemet fogunk felfedezni, például olyanokat, amelyek hasonlítanak az alumíniumhoz és a szilíciumhoz, és amelyeknek az atomtömege 65—75.” Mengyelejev helyet hagyott 16 új elemnek. Amikor megkérdezték tőle, hogy milyen bizonyítékai vannak a jóslataira, ezt válaszolta: „Nincs szükségem bizonyítékra. A nyelvtan törvényeivel ellentétben a természet törvényében nincs kivétel.” Hozzáfűzte még: „Úgy gondolom, hogy ha az ismeretlen elemeimet felfedezik, akkor nagyobb figyelmet fognak nekünk szentelni.”

És pontosan ez történt! Az Encyclopedia Americana ezt írja: „Az elkövetkező 15 évben a gallium, a szkandium és a germánium felfedezésével, mely elemek tulajdonságai teljesen beleillettek Mengyelejev jóslataiba, beigazolódott a periódusos rendszer pontossága, és ennek szerzője is jó hírnévre tett szert.” A XX. század elejére az összes létező elemet felfedezték.

Világosan látható hát, milyen igaz, amit Elmer W. Maurer kutatóvegyész mondott: „Ez a gyönyörű elrendezés aligha a véletlen műve.” Annak valószínűségéről, hogy az elemek ilyen harmonikus rendje véletlenül jött létre, John Cleveland Cothran kémiaprofesszor ezt mondta: „Az, hogy felfedezték mindazokat az elemeket, amelyeknek létezését [Mengyelejev] megjövendölte, valamint az, hogy ezek az elemek szinte pontosan olyan tulajdonságúak, mint amit előre megmondott, egyértelműen kizárja annak valószínűségét, hogy az elemek rendje a véletlen folytán keletkezett. Nagyszerű általános törvényeit nem »A periódusos véletlennek«, hanem »A periódusos törvénynek« nevezik.”

A véletlen és az időfaktor pedig mindannyian tudjuk, hogy nagyságrendileg lehetetlen számokat eredményez. Ehhez nagyon rossz példáik vannak az ateistáknak, hiszen az évszázadokig vaktában gépelő majmok ötlete igencsak primitív, hiszen ez csupán egy "egyszerű" művelet, a betűkből a hosszú idők alatt talán esélyes egy értelmes szöveg létrejötte. Csakhogy az élet - akárcsak egyetlen sejt is . nem csak bonyolult, hanem komplex alkotás is! Olyan mint egy város, nem csupán egyfajta anyag vagy művelet ismétlődése, hanem rengetegféle anyag és működési mechanizmus TÖKÉLETES összjátéka! Olyan szinten TERVEZETT, hogy semmilyen fokozatokban kialakuló szisztéma nem hozhatta létre.

És az ateisták éppen ezekkel a komplex rendszerek "kialakulásával" adósak, de miért is? Mert még nem tart ott az a bizonyos "természettudomány" (amire ők úgy hivatkoznak, pedig valójában tudományos köntösbe bújtatott áltudomány), hogy megmagyarázza, leírja és a kísérletek sok-sok megismétlésével BIZONYÍTSA hogyan történt? Nem azért, hanem mert teljesen hamis úton kutatnak, ROSSZ AZ IRÁNY! Ideológiai és NEM BIZONYÍTOTT TUDOMÁNYOS alapon született meg a materialista eredetmagyarázat és ezen a holtvágányon okoskodnak tovább. És csak azoknak esik le, hogy mekkora zsákutca ez az egész, akik mélyebben is beleássák magukat a témába - ja és akik kellően ŐSZINTÉK - legalább saját magukhoz!

"Az anyagok a saját tulajdonságaik és a környezeti feltételeik alapján reagálnak másokkal. A működésük kizárólag ezen alapul. Eleve szükség sem lenne semmilyen törvénti szabályozásra, hiszen eleve a körülmények szabják meg hogy mi mivel és hogyan reagál."

Fogalmad nincs, hogy mit támadsz! És még ti beszéltek "szalmabáb érvelésről"? Ki állította ennek, amit leírtál, az ellenkezőjét? Senki!

De ezzel nem válaszoltad meg, hogy a periódusos rendszerben értelmes elrendezésben szereplő anyag MIÉRT RENDELKEZIK pontosan azokkal a specifikus és rájuk jellemző sajátos tulajdonságokkal, amivel rendelkeznek? Nagyon sok tudós éppen ezek alapján mondja azt, hogy pl. a Mengyelejev-táblázatban szereplő anyagok nem lehetnek véletlen műve.

"Te tényleg ennyire ostoba vagy? Szerinted ki határozta meg hogy adott feltételeknél mi hogyan működjön?"

Onnantól, hogy valami létezik, vannak tulajdonságai, amik alapján reagálhat más dolgokkal. Mire alapozod hogy ezen bárkinek bármit is meg kellett szabnia?

Rögeszmésen ragaszkodsz ehhez az elképzelésedhez, hogy valakinek alkotnia kellett, de ezt sem bizonyítja semmi.

"Vegyük például a földön megtalálható összes hidrogén atomot. Mennyi a valószínűsége hogy kivétel nélkül az össze hidrogén atom véletlenül ugyanúgy viselkedik"

Ugyanazon körülmények között 100%, eltérő körülmények között 0. Ez szimpla logika.

Viszont azt kellene bizonyítanod, hogy egy szabályos működés nem jöhet létre magától. Szóval?

"De ezzel nem válaszoltad meg, hogy a periódusos rendszerben értelmes elrendezésben szereplő anyag MIÉRT RENDELKEZIK pontosan azokkal a specifikus és rájuk jellemző sajátos tulajdonságokkal, amivel rendelkeznek?"

Mert az őket alkotó elemi részecskék számából következik, hogy mivel és hogyan képesek reakcióba lépni.