Jehova tanúi mit gondoltok róluk lehet bennük bízni?

"mert VITATKOZTOK EZERSZÁMRA RÓLA ÉLŐ emberekként FOLYAMATOSAN és mindig egyet nem értve , ézezredek óta! ez a megbizhatatlan tartalmára folyamatos bizonyitéknak már épp elég. Élő szavahihető egymással szemben álló vitatkozó az 100% bizonyiték a biblia megbizhatatlanságára SAJNOS."

Ha követted volna az előző vitát, akkor észrevehetted volna, hogy nem a Biblián folyik a vita, hanem a Biblia eredeti és egy meghamisított fordításán.

A Biblián mindig akkor van vita, amikor valaki saját felfogását akarja beleszuszakolni a Bibliába, és nem a felfogását igazítja ahhoz, amit Isten Igéje mond. Saját felfogást pedig csak úgy lehet belemagyarázni, ha átírjuk és meghamisítjuk. Az eredeti szöveg teljesen egyértelmű, csak az nem mindenkinek tetszik.

"Isten megtestesülése" is ellent mond a Bibliának.

Amennyiben János evangéliumának elejét, és még sok más igét is átírsz. Nem idézem újra őket, már idéztem számtalanszor, de Te csak azokat az igéket veszed figyelembe, amik a Te dogmádnak megfelelnek, és figyelmen kívül hagyod a teljes megváltás logikáját is.

----------

„Itt is csak kiragadtál, hiszen a bibliai szöveg nem csak Isten "örököseit" említi, hanem Jézusét is, mint "társörökösöket", ami szintén jelzi, hogy Jehova és Jézus külön személyek,”

Azért nem folytattam a mondatot, mert azt kérdeztem, hogyan lehet valaki Isten örököse.

Jézus nem külön személy Istentől, hanem Isten emberi megtestesülése. Jézus Isten és ember. Mint Isten, ő az örökhagyó, aki Jézusban meghalt. Mint az ember Jézus, mint ember, ő is örökös, a mi társörökösünk. Máskülönben kinek lenne társörököse Jézus? Értsd meg, hogy az örökhagyó csakis Isten lehet. Az örökösök vagyunk mi, és az ember Jézus. De ahhoz, hogy örököljünk, az örökhagyónak meg kellett halnia.

„Keresztény örökség: Jézus Krisztus Dávid fiaként örökli Dávid trónját (Ézs 9:7; Lk 1:32). Isten Fiaként égi királyságot örököl az által a szövetség által, melyet Jehova kötött vele (Zs 110:4; Lk 22:28–30). Ennélfogva Krisztus nemzeteket örököl, hogy darabokra törje az összes ellenszegülőt, és örökké uralkodjon (Zs 2:6–9).”

Isten nem kötött Jézussal szövetséget, az általad idézett igékben szó sincs ilyenről, ezt csak Te magyarázod bele. A fenti Igék Isten emberi mivoltáról, emberi megtestesüléséről szólnak.

A keresztény örökség pedig nem az, hogy Jézus örökli Dávid trónját. A keresztény örökség ez:

„És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van. A kié a Fiú, azé az élet: a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.” (1Ján 5,11-12)

Hogy lenne örök élet Isten Fiában, ha Isten Fia nem lenne Isten? Emberben nem lehet örök élet, csak ha Istentől kapja.

„A keresztény gyülekezet felkent tagjairól azt olvashatjuk, hogy égi örökséget kapnak, és Jézus „testvérei” lévén részük van Jézus örökségében (Ef 1:14; Kol 1:12; 1Pt 1:4, 5).”

Örökölni nem lehet az örökhagyó halála nélkül.

„Mivel Isten megváltotta Izraelt Egyiptomból, ezért Izrael Isten tulajdona, vagyis ’öröksége’ lett (5Mó 32:9; Zs 33:12; 74:2; Mi 7:14). Előárnyékolta a szellemi Izrael ’nemzetét’, melyet Isten az ’örökségének’ tekint, mivel az az ő tulajdona, ő vásárolta meg egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak a vérén (1Pt 2:9; 5:2, 3; Cs 20:28).”

Nem azért lett Izrael Isten öröksége, mert megváltotta, hanem mert szövetséget kötött Ábrahámmal. E szövetségen belül mindkettő „végrendelkezett”, mert a szövetség szó Testamentumot jelent. Így örökölte Isten Ábrahámot, és vele Izraelt, akit éppen azért váltott meg, mert Izrael az ő öröksége, és nem azért lett az ő öröksége Izrael, mert megváltotta. És igen, ez előárnyékolta a szellemi Izraelt, akire ki fog terjedni az Ábrahámmal kötött szövetség, ahogy azt Isten Ábrahámnak megígérte. De nem egy harmadik személy, pláne egy ember terjesztette ki ezt a szövetséget, hanem maga az Isten. Egyedül Isten a szövetség szerzője az Ószövetségben is, és az újban is. Egy szóval sem mondta Isten, hogy majd valaki más fogja megkötni az új szövetséget helyette, amit majd kiterjeszt a pogányokra is. Ezt is ő kötötte meg az Úrvacsorán Krisztusban, és az Ő emberi mivolta halt meg a kereszten ahhoz, hogy ez a szövetség vagy Testamentum érvénybe léphessen.

Amúgy pedig Te magad is „egyszülött”-nek nevezed Krisztust, ha pedig Krisztus Isten „szülötte, akkor Ő maga is Isten.

„Jézus Krisztus rámutatott, hogy azok, akik az ő nevéért és a jó hírért értékes dolgokról mondanak le, ’örök életet örökölnek’ (Mt 19:29; Mk 10:29, 30)

Így lehetnek a felkent keresztények Isten örökösei és Krisztus "társörökösei"!

Amíg az örökhagyó meg nem hal, a végrendelet nem érvényes. Lásd Zsidó levél. Nem lehetsz Isten örököse, sem senki örököse, amíg Isten meg nem hal. Isten viszont halhatatlan. Mégis érvénybe lépett a végrendelete. Azért, mert emberré lett Krisztusban, és úgy halt meg. Krisztus pedig, mint ember, a mi társörökösünk, és nem mint Isten.

----------

"Márpedig örökös csak akkor lehet valaki, ha az örökhagyó meghal."

Elég szomorú, hogy az Örökkévalóról képes vagy azt terjeszteni, hogy meghalt! Nem, az Ő szeretete abban van, hogy feláldozta egyetlen nemzett Fiát. Erről az áldozatról is torz képed van, most fogok írni róla...

Annál torzabb képet már nem is lehetne állítani Istenről, mint azt, hogy elküldött valakit, és emberáldozatként bemutatta. Éppen Ő, aki az egész Ószövetségben szigorúan tiltotta az emberáldozatot. Könnyű valaki mást feláldozni. A Kir. 3,27-ben azt olvassuk, hogy Moáb királya „vevé az ő elsőszülött fiát, a ki ő helyette uralkodandó volt, és égőáldozatul megáldozá a kőfalon” a harci győzelem érdekében. Ez a tette mélységesen felháborította az izraelitákat és felháborította Istent is. Most Te mégis azt állítod Istenről, hogy egy másik személyt áldozott fel értünk maga helyett. Nem, kedves barátom! Isten maga jött el emberként, és önmagát áldozat fel értünk, nem egy másik személyt! Ebben áll a szeretete, és nem abban, hogy valaki mást feláldozott maga helyett.

Ezért mondta Jézus, hogy az Atya benne van, és mindent, amit tesz és mond, az Atya cselekszi és mondja. És ezért mondta, hogy aki Őt látja, az látja az Atyát. És ezért mondja a Kolossé levél, hogy Ő benne lakozik az Istenség egész teljessége. És ezért mondja Jézus, hogy Ő maga áldozta fel magát, és nem azt, hogy az Atya áldozat fel Őt.

"Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, A ki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében" 1Tim 2,5-6.

Figyeld meg a megfogalmazást: "az ember Krisztus Jézus". A közbenjáró az "ember Krisztus", Isten emberi mivolta, aki önmagát váltságul adta." Isten nem egy másik embert áldozott fel, hanem önmagát adta váltságul, az Ő emberi mivoltát, akiben megtestesült Betlehemben, és mint ember, az ember Krisztus, jár közben értünk most is.

Te semmit sem értesz, ha nem látod át az Ószövetségben, hogy Isten saját eljövetelét, saját emberi megtestesülését készíti elő az egész Ószövetség során az összes előképpel és próféciával.

Jézus Isten egyszülöttje. Nem teremtmény. Ő Istentől született, azaz, Ő az Isten emberi megtestesülése. Isten Igéje testesült meg benne, Ő az élő Ige. Aki pedig Istentől született, az nem lehet más, csak Isten. De mivel embertől is született, Máriától, Ő az "ember Krisztus is". Egyetlen személy egy isteni és egy emberi természettel.

Amúgy pedig értelmetlen ezen vitáznunk, hiszen Te nem veszed figyelembe azokat az Igéket, amik arról szólnak, hogy az "Ige testté lett", és hogy "Isten megjelent testben", vagy hogy "Jézusban lakozik az Istenség egész teljessége", és az igék, amikkel a két személyt akarod igazolni, csupán Jézus kettős, isteni és emberi természetét bizonyítják. Amúgy ha Te ezt két személynek látod, akkor ugyanazt vallod, amit a szentháromság-hívők, akiknek a tana ellen Te tiltakozol. Akkor a különbség a Te dogmád és az övék közt mindössze annyi, hogy ők az istenség második személyének, azaz Istennek vallják Krisztust, Te pedig egy teremtett embernek. Tehát a Te dogmád még bibliaellenesebb, mint a szentháromság-tan, ami azért mégis csak igyekszik hangoztatni, hogy a kettő valahogy egy.

Én csak azt kérdezem Tőled: szerinted milyen vád alapján ítélték halálra Jézust? Mi volt az a súlyos vád, ami miatt kínhalált kellett halnia kora vallási vezetői szerint?

Biztos hogy nem Jehova tanújával talalkoztál

Mi nem hiszünk sem a tüzes pokol tanításban és nem érünk hozzá senkkihez az utcán

"AMIN NEM SZABADNA SEMMIT SEM HA a benne levők igazak és korrektek lennenek!"

Mivel a Biblia Isten Igéje, természetes, hogy támadások érik. A keresztény tanokat már az apostolok idejében is támadták, ők is kénytelen voltak megvédeni, éppen azért, mert igazak és korrektek voltak.

"Nem, nem igaz. A Biblia szerint egyetlen ember sem támasztott fel más embereket"

Ahogy mondtad, Illés és Elizeus próféta is támasztott fel embereket, sőt egy ember Elizeus csontjaitól kelt életre (1Ki 17:17–24; 2Ki 4:32–37; 13:20, 21). Senki sem állította azt, hogy az erre való erőt és képességet nem Jehovától kapták, de ettől még ezen három váltságáldozat előtti esetben emberi közreműködéssel történtek a feltámasztások. Még Jézus esetében is ugyanez a helyzet, hiszen Ő maga ismerte el szerényen, hogy mindent Jehovától kapott, MINDENT.

Lázár feltámasztása esetében ez meg is mutatkozott, hiszen Illéshez hasonlóan Jézus is Jehovához fordult imában és MEGKÖSZÖNTE NEKI, hogy meghallgatta, majd utána támasztotta fel Lázárt!

A Biblia összesen kilenc feltámasztásról számol be: 1Királyok 17:21–23; 2Királyok 4:32–37; 13:21; Márk 5:35, 41–43; Lukács 7:11–17; 24:34; János 11:43–45; Cselekedetek 9:36–42; Cselekedetek 20:7–12.

Végső soron minden esetben Jehova akaratával és szent szellemének erejével történtek meg, még akkor is, ha nincs feljegyezve, hogy imádkozott volna az illető, aki által ez végbement. Pl. az utolsó feljegyzett esetben sincs, amikor Pál Eutikuszt támasztotta fel.

"Sőt,olyasmit állított magáról, amit előtte soha senki: „Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él” (Ján 11,25)."

Ezzel olyant állítasz, ami evidencia, hiszen Jézus sok mindenben volt egyedülálló, hiszen a megváltó volt, felhatalmazást KAPOTT Atyjától a bűnök megbocsájtására (bár szintén néhány apostol is kapott erre felhatalmazást ideiglenesen az evangéliumok szerint), sőt e világrendszer végén, az ítéletre is hatalmat kapott -vagyis e földön és égen minden hatalmat a kezébe ADOTT Isten, természetesen Önmagán kívül, tökéletes ember volt, aki bűntelen is maradt haláláig és utána is, stb. Nem véletlenül Ő a "feltámadás és az élet" azoknak, akik hisznek benne.

Abból viszont, hogy az első sz-i csodaadományok miféle nagyságrendű dolgokra hatalmaztak fel egyes tanítványokat jól látszik, hogy Jehova bármelyik, arra érdemes embert is felhatalmazhat isteni képességekkel!

"Jézus maga az élet! Ha pedig Ő maga a élet, ahogy mondta, akkor Ő nem csak kapta az életét, ahogy mi, hanem Ő maga az élet forrása."

A fentiek és még sok más bizonyítja, hogy ez a Szentírásból kiragadott, hamis következtetés!

---------

"Jézus nem az Istenség egyik tagja volt, hanem maga az Isten emberi testben. Mivel "Isten volt az Ige..." és az "Ige testté lett". Ján 1,1-14. és mert "Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg" Kol 2,9."

Ezek pedig az újabb bizonyítékai a félrefordított és vitatott verseknek! A János 1:1-2 talán a legtöbbet kutatott és legvitatottabb az összes közül.

[link]

"A görög nyelvtan és a vers szövegkörnyezete erőteljesen arra mutat, hogy az Új világ fordítás pontos, és hogy ’a Szót’ nem szabad ’Istennel’ azonosítani, akire a vers előző része utal. Ám az, hogy az első századi görög nyelvben nem volt határozatlan névelő („egy”), néhányakban kérdéseket vet fel ezzel a verssel kapcsolatban. Ezért rendkívül érdekes egy bibliafordítás, melyet az időszámításunk szerinti első néhány évszázadban beszélt nyelvek egyikén írtak.

A kopt nyelv szaidi nyelvjárásáról van szó. A kopt nyelvet Egyiptomban beszélték közvetlenül a Jézus földi szolgálata utáni évszázadokban, a szaidi nyelvjárás pedig a kopt nyelv egy korai irodalmi formája volt. A Biblia legkorábbi kopt fordításairól egy szótár a következőket mondja: „Mivel [a Septuagintát] és [a Keresztény Görög Iratokat] az időszámításunk szerinti harmadik században fordították kopt nyelvre, a kopt fordítás olyan [görög kéziratokon] alapul, melyek a ma létező bizonyítékok túlnyomó többségénél sokkal régebbiek” (The Anchor Bible Dictionary).

A szaidi kopt szöveg két okból is különösen érdekes. Először is azért, mert ahogy az előbb említettekből látszik, tükrözi, hogyan értették az Írásokat a IV. század előtt, vagyis azelőtt, hogy a háromság hivatalos tantétel lett. Másodszor pedig azért, mert a kopt nyelvtan egy fontos szempontból viszonylag közel áll az angol nyelvtanhoz. A Keresztény Görög Iratokat először szír, latin és kopt nyelvre fordították le. A szír és a latin nyelvben nincsen határozatlan névelő, miként az akkori görögben sem volt. Ám a kopt nyelvben van. Továbbá több tudós is egyetért azzal, hogy az, ahogy a kopt nyelv a névelőket használja – mind a határozottat, mind a határozatlant –, majdhogynem megfelel annak, ahogy néhány mai nyelv, például az angol és a magyar használja őket.

Tehát a kopt fordítás érdekes bizonyítékot tár elénk arról, hogy akkoriban hogyan értették a János 1:1-et. Mi ez a bizonyíték? A szaidi kopt fordítás határozatlan névelőt használ az „isten” szó előtt a János 1:1 utolsó részében. Ezért ha ezt a részt lefordítjuk mai magyar nyelvre, az szó szerint így hangzik: „és egy isten volt a Szó.” Nyilvánvaló hát, hogy a hajdani fordítók felismerték, hogy Jánosnak a János 1:1-ben feljegyzett szavai nem azt jelentették, hogy Jézus azonos a mindenható Istennel.* A Szó egy isten volt, nem pedig a mindenható Isten."