Ha a testvér azt jelenti hogy "ugyanazok a szüleik" akkor mindenkinek van testvére. Ki?
Én tudom, arra vagyok kíváncsi rájöttök-e. A válaszokat megnézni nem ér! Kérem megadni azt is milyen érdeklődésű vagy: humán, reál, mindkettő, egyik se. Ez nyelvtani és matematikai feladat: igen, van átfedés köztük! Ha megkérdezik valakitől hogy mit jelent hogy testvér, azt mondja hogy "ugyanazok a szüleik". Ha tényleg ezt jelentené, akkor mindenkinek lenne testvére.
Testvér(x, y) := [(Anya(x) = Anya(y)) és/vagy (Apa(x) = Apa(y))]
Édestestvérnél és, féltestvérnél vagy van.
Van egy másik példa is, ami mutatja hogy a természetes nyelvek nem precízek:
Mindenki szereti a babámat, de a babám csak engem szeret.
Ebből következik valami. Ki a babám? Aki megoldja, az gondolom a testvéreset is kapásból meg tudja majd oldani. Formulával:
Szereti(x, y) := "x szereti y-t"
Minden x: Szereti(x, babám)
Minden y: (Szereti(babám, y) => (y = én))
Az "A => B" (A akkor B) formulával "(nem A) vagy B".
A "Mari" azért segítség, mert arra kellene rájönni hogy "saját maga". Van "a vele azonosak a szülei" halmaza: a testvérei + önmaga. Ez a halmazképzés jó hozzá hogy rájöjjünk hogy önmaga. Ugyanígy kell megoldani a Mari apjának 5 lánya van-t is: Mari apjának lányai: a 4 felsorolt + Mari. Halmazelméleti feladatként ugyanaz.
Na és ki a babám?
Ez nemcsak afféle utólagos skolasztikus okoskodás, hanem mély dolgok vannak emögött. Kb. ugyanez a felismerés adja a magát borotváló borbély paradoxonát, amelyből már következnek az önidéző állítások léte, abból meg olyan, gyakorlati köntösben is elmondható felismerések következtek, hogy elvileg lehetséges önreprodukáló robotok építése.
A dolog persze a XX. század elején nem közvetlen technológiai alkalmazása miatt volt érdekes, hanem részben matematikai paradoxonokat oldottak fel vele, részben meg a biológiai önreprodukció megértése, és egyes számítástechnikai lehetőségek terén volt érdekessége.
Talán hogy egy aforizma példáján egy szeletét ábrázolhassam a dolognak, következzék a *sikeres* akasztási paradoxon (amelyben a haláraítélt rab *megmenekül* és rászedi a királyt, aki fogcsikorgatva bár, de kénytelen szabadon engedni):
A király maga elé vezetteti a halálraítélt foglyot:
- Ki fogunk végezni! Csak annyi választási lehetőséged van, hogy mondhatsz egy mondatot! Ha az a mondatod hazugság lesz, akkor felakasztanak, de ha meg igaz, akkor is főbelövést kapsz. Én mindentudó vagyok, legalábbis ezt hiszem magamról, a mondatodat mindenképp el fogom dönteni, ebben engem semmi nem korlátoz, a közvetlen önellentmondást leszámítva. Most mond a mondatodat!
- Én most fel leszek akasztva.
- Hát akkor .. akkor tényleg .. nem, ez nem jó, pont fordítva, főbelövés ... nem, ez sem jó .. öööö... na takarodj a szemem elől!
A testvéres megoldása az volt, hogy én is a mindenki között vagyok. A babámos megoldása az hogy a babám is mindenki között van: ha mindenki szereti a babámat, akkor a babám is szereti saját magát. De a babám csak engem szeret: ez a 2 egyszerre hogy lehet? Nem ellentmondásos egyébként. Formálisan elírtam, helyesen:
Minden y-ra: [ Ha (babám szereti y) akkor (y = én) ]
Viszont a feladatban a definíciók formálisan voltak megadva, mint egy társasjáték játékszabályai, és korrektül le volt írva, hogy a szavak szemantikai jelentéseit nem szabad használni, minden nyelvi körülírás csak a formális definiciók megjegyezhetőségét szolgálja, de magukat az előre korrektül megadott szabályokat kell alapul venni. Mint a sakk bábui, kártya lapjai: nincs jelentősége, hogy a ,,paraszt'' szónak mik a konnotációi, legfeljebb csak annyi, hogy a paraszt tényleg a leggyengébb figura, és ez némi tanulástechnikai fogodzkodót adhat a részletek memorizálásában, de attól még a sakk formálisan rögzített játék marad, és a bíró a korrektül előre rögzített szabályok alapján fog vita esetén is dönteni.
És igen, ha a megadott szabályokkal felépítek egy Prolog tudásbázist, akkor a gép bizony az alábbi következtetéseket fogja levonni. Neki a testvér szó csak egy cimke a szabályok egy halmazának összefogására. Ebben nincs csalás, inkább ahhoz hasonló, mint amikor egy kormány vagy bizottság felépít egy jogszabályi környezetet, és kiderül később, hogy az adott szabályokból előre nem várt hatások is következnek. A feladat fontos, mert rávilágít az emberi agy erősségeire is és gyengeségeire is: az emberi agy nem jön rá előre ezekre a váratlan követezményekre, viszont az agy képes tanulni és újabb és újabb szabályokat, modelleket is alkotni, és kutatni, és akár vadonatúj tudományterületek szűzföldjeit is feltörni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!