A finn és az észt nyelv a hasonlóság miatt segíti vagy épp ellenkezőleg, nehezíti egymás tanulását (mert összekeverhető esetleg)?

Ez egyéni beállítottság kérdése. Van, akit összezavar, ha két közeli rokon nyelvet párhuzamosan tanul, és van, akinek ez segít a tanulásban. Ki kell próbálnod ahhoz, hogy megtudd, te melyik típus vagy. Én a skandináv nyelveket (norvég, dán, svéd) tanultam párhuzamosan, és nekem ez jól működött, inspiráló volt. A megértésben és a nyelvtanban semmilyen nehézséget nem okozott a párhuzamos tanulás, sőt, segített, hogy össze tudom hasonlítani a jellegzetes különbségeket és hasonlóságokat, így könnyebben meg tudtam jegyezni azokat. Olyan nehézsége viszont tényleg van, hogy néha egy-egy szó vagy kifejezésmód csak az egyik nyelven jut eszembe (vagy eleve nem is ismerem a másik két nyelven az adott szót), így az aktív nyelvhasználat során előfordulhatnak keveredések. De ugye azt szokták mondani, hogy használjuk bátran a nyelvet, akkor is ha hibázunk, mert csak így tudunk fejlődni. Úgyhogy ennyi még simán belefér. A skandináv nyelvek között amúgy is nagy fokú az érthetőség, tehát nagy eséllyel érteni fogják, ha mondjuk egy svéd szót használ az ember a norvégban. Nem tudom pontosan, hogy a finn és észt között milyen fokú a kölcsönös érthetőség, de úgy tudom, hogy elég alapszinten azért meg tudják érteni egymást.

Szóval, lényeg a lényeg, vágj bele nyugodtan a párhuzamos tanulásba, szerintem még akár hamarabb is, minthogy eljutnál középfokig észtből. Legfeljebb, ha nem jön be, abbahagyod.