Csak én nem tudom megérteni, hogy miért járnak 18-24 éves lányok 35-50 közötti férfiakkal?

20 50 vagyok,Lehet hogy a párom idősebb nálam,megosztom veled hogy kereken 7 év van köztünk,és nem apám korú,de tisztel szeret,és nem kell azon agyalnom,éjjel mikor esik haza a dizsiből.Sose jötem össze fiatalabbal,sőt,csak idősebbekkel.Nekem férfi kell nem kisfiú.

De milyen jogon is szólsz te bele mások életébe, párválasztásába a 21 éveddel,akkora nagy élettapsztalod van,szerintem magad dolgával kéne törődnöd,vagy nics párod,ha van vele foglalkozz.

Hogy némelyik huszonegy nehány éves kis pi..a mit képzel magárol,az hihetetlen,mint ha ők szarták volna a spanyol vigaszt.

Te szintén nem tudsz semmit rólam, ezért te sem vagy előrébb. Nagyon jól jellemzed magad egyébként az utóbbi megnyilvánulásoddal :)

Én a kérdés, a probléma lényegére tapintottam, és ez neked nem tetszik. Ez a te problémád. Sok ember szemét szúrja az őszinteség.

Nem csak szerintem nem normális az, hogy a társadalom teljesen meg van őrülve, és ez a kérdés is ebbe a diszharmóniába tartozik. Ennyi.

Itt arról van szó, hogy felnőtt emberek kezdenek ki gyakran alig felnőtt emberekkel - és viszont, és 10-ből 9-szer nem jó véget érnek a dolgok! Naponta hány kérdés is kerül ki ide arról csak ebben a kategóriában, aminek taglalásában felmerül ez a probléma, kezdve a gyerekkel együtt való elhagyástól a megcsalásig?

Te, mint szülő, mennyire örülnél annak, ha a gyerekedet egy apja korú illető kerülgetné? Te, mint mondjuk húszonéves mennyire tartod durvának azt, hogy a kortársaid többsége olcsó rongyként viselkedik, és egy kalap alá vesznek velük? Vagy te, mint ettől idősebb, hányszor nem illeted magadban negatív jelzőkkel a dolgot? CSAK ŐSZINTÉN!

Te, mint felhasználó nem tartod furcsának, hogy hol bólogatnak, hogy "igen, ez az, csináld csak!", másszor meg lehordják az aktuális kérdezőt a sárga földig? Ez a képmutatás a zavaró ebbe a témában (is)!

Az utolsóval teljesen egyetértek. A probléma nem az, hogy mondjuk egy 30 éves nő egy 50 éves férfival áll össze, de ettől még az is disszonáns. De el is fogadható.

A probléma tényleg ott kezdődik, hogy alig felnőtt fiatal nők (lányok), illetve még náluk is fiatalabbak apjuk korabeli férfiakkal állnak össze. Ha csak megnézzük, átlagosan az ilyen kapcsolatokban a fiatal lány naivitását, szépségét, ártatlanságát kihasználja egy felnőtt férfi. Az meg ne tévesszen meg senkit, hogy esetleg egy negyvenéves elviszi az ifjú hölgyet egy étterembe, rózsákkal halmozza el, és rásegíti a kabátját. Egy ilyen korú férfi ugyanis már elég dörzsölt ahhoz, hogy tudja, mivel lehet levenni a nőt a lábáról, a fiatalabbak pedig még nem. Ettől függetlenül az összes korosztály ugyanazt akarja: szexelni. Illetve, lássuk reálisan a dolgot: tételezzük fel, egy 18 éves összejön egy negyvenévessel. A lány még tanul, bulizik, szeretné megvalósítani az álmait (ami azért nem mindenkinél merül ki abban, hogy háztartást vezet meg szül 3 gyereket), szeretné, ha szerelemmel szeretnék. A 40 éves férfi mit akar? Az "asszony" mossa ki a sz*ros gatyáját, várja meleg étellel az asztalon, és esetleg minél előbb szüljön pár gyereket. (Félreértés ne legyen, természetesen nem mindenkinél, minden esetben van ez így! De ez az általános.) Meg aztán ott vannak a generációs különbségek: egy most 18 éves csak a történelem órán hallott már a szocializmusról, a 40 éves meg még tanult oroszul is. A 18 éves Lady Gagát meg David Guettát hallgatja, a negyvenéves meg meghatódva hallgatja a '80-as évek slágereit, és azt se tudja, ki az a Guetta. Ezek apróságnak tűnnek, amik nem számítanak, de vannak olyan élethelyzetek, ahol nagyon élesen jönnek elő sokkal nagyobb problémaként.

Fiatal hölgyeim: lehet, hogy egy fiatal fiú nem visz el egy 4 csillagos étterembe, lehet, hogy a haverjaival eljár bulizni, és tökrészegen hülye sms-eket ír, és a szaftos vicceken egy hülyegyerek módjára röhög, de cserébe nem kell rájuk se mosni, se főzni, se takarítani. Márpedig egy idősebb férfi esetében véleményem szerint ez elkerülhetetlen. Én magam is fiatal vagyok, és őszintén szólva nem vágyom még ilyen szintű elköteleződésre.

Korábban is írtam már: elfogadom, hogy vannak ifjú nők, akik esetlegesen komolyabbak, érettebbek a korosztályuknál, és egy hasonló partnert szeretnének maguk mellé. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy a túlzott komolyság koravénné tesz. Igenis: el kell menni bulizni, kell csinálni hülyeségeket, bele kell menni cikis helyzetekbe. Azért, hogy ne negyvenévesen jusson eszébe az embernek, hogy jézusom, még nem is éltem (és bizony nagyon gyakran történik ilyesmi.) Meg aztán, gondolom, sokan szeretnének családot alapítani: ha nincsenek tapasztalataim, mit adok át a gyerekemnek? Rendben van, hogy megveszem neki a Révai lexikont, meg ellátom ismeretekkel, de azért nem csak ebből áll az élet.

Amúgy meg nem egészen értem azt a hozzászólót, aki a hét év korkülönbséget ugyanebbe a kategóriába sorolta. Itt azért 15-30 év különbségről van szó.

Az is furcsa számomra, aki azt írta, hogy mindenki törődjön a maga dolgával, és ne máson csámcsogjon. Na, nem leszek népszerű a kijelentésemmel, de ez aztán beszűkült látásmód úgy tényleg. Amit esetleg igaznak látunk magunkra nézve, az egyből rossz, csúnya, gonosz, irigy, meg egyébként is a hülye magyarok csak másokkal tudnak foglalkozni. értem én, hogy nem mindenki bírja a kritikát, de ezt értelmesebben is fel lehet dolgozni.