Csak én nem tudom megérteni, hogy miért járnak 18-24 éves lányok 35-50 közötti férfiakkal?

Nem vagy egyedül!

Ha nekem kerülgetné egy ilyen korú f*szi a gyerekem, nem tenné zsebre, amit kapna, de a lány se úszná meg!

Egyébként hányinger módon viselkedik sok kortársam, jogos, hogy megszólják őket.

21/L

Nem vagy egyedül!

Ha nekem kerülgetné egy ilyen korú f*szi a gyerekem, nem tenné zsebre, amit kapna, de a lány se úszná meg!

Egyébként hányinger módon viselkedik sok kortársam, jogos, hogy megszólják őket.

21/L

De ha te kis szerelmi életedbe a szüleid belszólnának nagy lenne a szád,hogy felnőtt vagy a te dolgod ugye.

nekem az egyik legérettebb gondolkodású fiúismerősöm 22 éves. negyvenesben is ismerek olyat, akinek poén, ha s*ggrészegre issza magát. abszolút nem a kortól függ.

ja és nekem nem kéne az armani öltönyös mercis csávó se, mert nem szeretem, ha meg akarnak venni. a külsőségekkel is sokan az önbizalomhiányukat próbálják kompenzálni, ami megint csak nem férfias.

Ez sem igaz, hogy a fiatal, huszonéves korosztály éretlen, a harmincas negyvenes meg maga a tökély. Ez megint általánosítás meg túlzás. Vannak fiatalok közt is normálisak, érett gondolkodásúak, de ismerek olyan negyvenéves kétgyerekes apukát, aki képtelen felnőni, és még mindig azt hiszi, hogy húszéves. Azt is erős túlzásnak tartom, hogy egy idősebb férfinak van egzisztenciája már, ugyanis jó sokat ismerek, akinek nincs (főleg ebben a jó kis gazdasági helyzetben, de ezt most hagyjuk.) Másfelől meg számomra elég szomorú, hogy itt tartunk, hogy nem az embert nézzük, hanem azt, hogy mekkora kocsija meg hány villája van. Tárgyakat lehet magunk körül halmozni, csak épp egy kocsi sem fogja majd a kezed, ha beteg vagy, és egyetlen plazmatévé sem törli le a könnyeidet.

Egyébként a fiatalságban ez a szép: a hülyeségek, az éretlenség, a sok stikli. Ha ez kimarad az ember életéből, mire emlékszik vissza? Arra, hogy ő milyen komoly, érett, meg felelősségteljes volt? Nagy buli. Azért kell egy kis komolytalanság az életben, kellenek az ökörködések.

Én meg azt nem értem, hogy másokat ez miért zavar. Szabad világban hadd szeressek már azt akit nem szégyellek. mások meg miért nem tudnak saját magukkal foglalkozni, mit kell itt indulatokat generálni a szerelemről. Ki a tökömet érdekel egy évszám, amikor egy ember személyiségét szeretem meg, nem a születési dátumát, és nem, nem a tajkártyája számát (uyganis az sem érdekel). És mindenki tehet egy szívességet, aki megpróbálja meghatározni, hogy mi a NORMÁLIS két ember születési idejének eltelte között.

(egyébként nem, nem vagyok érintet a dologban, csak felháborít, hogy az érzelmekre is sablonokat akarnak húzni egyes emberek, pedig a szerelem köztudottan nem a realitásról szól. az érdekkapcsolatokat én is elítélem, kortól függetlenül)

Utolsónál a pont!

Inkább az a szégyen, és a szánalmas, hog másokat lesnek az ilyem eberek és irigykednek. Foglalkozzon már mindenki a kis maga életével, még azzal sem tudnak normálisan.

Ne játszuk már a Magdi anyust... =D

23/N

Nekem volt 17 évesen kalandom, egy 35 évessel. Nem volt semmi, csak udvarlás és egy mozi, vacsival.

Tudott bókolni, udvarolni, lehetett vele beszélgetni. Ami akkoriban egy korombeliről nem nagyon volt elmondható.

Nőnek éreztem magam mellette, nem egy darab dugnivaló húscafatnak.

Aztán lebukott hogy felesége van.

Most egy 10 évvel idősebb férjem van. 22 vagyok ő 32.

20:50-nek: Lehet, hogy neked van guszusod apád korú emberekre. Nekem nincs.

Naiv, pedig szintén nem vagyok.

21/L