Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?

Te kezdted el szidni a kérdésben szereplő tudományágakat, te kezdet el ledegradálni őket szemben a bölcsészképzéssel, ha nem tűnt volna fel.

De igen, a szememben a jövő munaknélkülijei(bölcsészek) kevesebbet tudnak mint bárki az általa szidalmazottak közül. Azért lássuk be, egy bölcsészszakot bárki el tud végezni akinek megvan az átlagos inteligenciája.

De sejtettem hogy egy sértett bölcsész tette fel a kérdést:-D

Mondjuk akinek komoly kutatási témája van, biztos nem ér rá ilyen kérdéseken rágódni, hogy ki mennyi év után érdemli meg a doktori címet :D

(A kognitív pszichológia meg tényleg egy vicc, a megismételhetetlen study-kkal... lényegében bármit publikálhatsz, csak okosan kell feltenni a kérdést)

Én mérnök vagyok, orvos férjjel, és állíthatom hogy de, többet tanulnak, többet várnak el tőlük egy kettesért mint bármelyik más szakon. Barátnőim közül többen is bölcsészkarra mentek tovább, és láttam, hogy ők már akkor végeztek a vizsgaidőszakkal, mikor mi még az elején tartottunk, mert a tárgyaik döntő többségéből kaptak megajánlott jegyet, míg se mi, se a férjemék nem, tehát nekünk mindenből vizsgázni kellett.

Azt meg ne mond nekem kérlek, hogy pár könyv elolvasása és értelmezése ugyanakkora erőbefektetés, mint pl a sobotta anatómiai atlaszban szereplő összes csont, ízület és izom, valamint ezek eredésének és tapadásának megtanulása. és ez mg csak egy tárgy, és annak is csak a beugrója. Ilyenből egy vizsgaidőszakban van 9-10, ha mindenből elsőre átmész. Láttam hogy a férjem két-három éjszakát is fent van, hogy felkészüljön egy vizsgára. Mérnökön se jobb a helyzet.

„Egyébként nem, nem tanul és tud többet egy orvos 10 év alatt, mint egy bölcsész vagy egy mérnök, ezt nem tudom, honnan vettétek. „

De igen, sokkal többet tanul. Nem tudom, honnan vetted, hogy nem tanul és tud többet.

„akkor bolognai rendszerben fogalmazva: 3 év tanulás = baccalaureátus, 5 év tanulás = mesterdiploma, 10 év tanulás = doktori diploma”

Ez butaság:

1. Mindenki tudja, hogy az ún. „bolognai rendszer” (amit ráadásul pl. Bolognában nem is használnak) úgy sz*r, ahogy van. Az egész arról szól, hogy 3 év után újra lehessen felvételiztetni az embereket, így előfordulhat, hogy valakit simán felvettek az alapképzésen államira, de ha mesterdiplomát is akar, akkor mélyen a zsebébe kelljen nyúlnia. Arról nem is beszélve, hogy mind az alap, mind a mesterdiplomához kell szakdolgozat, ez felesleges terhet ró mind a diákokra, mind az oktatókra, akik már alig tudnak témákat kitalálni, így ez a minőség rovására is megy.

2. Valaki 1-2 év alatt PhD-t szerez, miután elvégezte az 5 éves alap- és mesterképzést. Akkor ő se kapjon doktori diplomát, mert nem tanult 10 évet! Ugye?

3. Más lébecol egész nap, 10 év alatt elvégez egy alapképzést. Kapjon doktori diplomát, hiszen tanult 10 évet! Ugye?

4. Észre kellene venni, hogy a képzés hossza és nehézsége között nincs összefüggés.

5. Észre kellene venni, hogy bizonyos képzéseken (az orvosi, állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, jogi is ilyen) 5-6 év alatt jóval többet tanul az ember a mesterdiplomáig, mint amivel más akár már 6 év alatt PhD-t szerez (könnyű alapképzés után könnyű mesterképzés, majd kamu témából PhD). És Dunát lehet rekeszteni az ilyenekkel. Ha az adott szakmák nem kapnának foglalkozásdoktori címet, ez igazságtalan lenne velük szemben, mivel más sokkal kevesebb munkára (amire ráadásul több ideje volt) megkapja a PhD-t. Éppen ez lenne a félrevezető és inkonzekvens.

6. Talán vannak más területek is, akik felelősségük vagy az anyag mennyisége miatt megérdemelnék a foglalkozásdoktori címet, de akkor arról kellene inkább beszélgetni, hogy ők is kaphatnának-e, nem pedig arról, hogy a többiektől vegyük el.

7. Ha azt mondod, hogy doktor Kotászt várják a földszinten, általában mindenki az orvosokra gondol (ráadásul hiába jössz azzal, hogy angol nyelvterüelten formálisan utótagot használnak, mert informális formában még ott is orvost jelent a doktor Kotász, nézz meg valamilyen orvosos filmet angolul). Akkor a PhD-soktól is vegyük el a dr. cím előtagként való használatának jogát, mert megtévesztő és inkonzekvens?

8. A bölcsészeket magasztalod, az orvosokat eltűröd, a jogászokat, állatorvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket meg lenézed (bár ezt tagadni fogod, szóval akkor mondjuk úgy, hogy szerinted nem tanulnak annyit, és a felelősségük sem akkora, hogy megérdemeljék a címet)

9. A hozzád intézett kérdések elől rendre kitérsz. Ez így nem vita.

10.Ráadásul nincsenek érveid, csak hajtogatod a magadét. Ez így főleg nem vita.

11. Veled és a többi hozzászólóval kapcsolatban: Ha mindenki szembejön az autópályán a te sávodban, akkor az a legvalószínűbb, hogy te mész a rossz irányba.

12. A kérdésedre választ kaptál, senki nem ért veled egyet, törődj bele. Mert innentől a kérdésed nem kérdés, hanem a saját vélt igazad másokra erőltetésének szándéka.

Maximálisan egyetértek a 77-es válaszolóval!

A gyógyszerészek azon túl, hogy amúgy nem keveset tanulnak (engem kérdezel még többet is szívnak, mint pl az általános orvosok), óriási felelősség is van a vállukon. Ha túl megyek a patikai munkákon, azért a gyógyszerfejlesztésnek nem kis céljai vannak és olyan kutatások vannak jelenleg gyógyíthatatlan betegségek terápiájára, amelyeket te el sem tudsz képzelni. Bocs, de az az ember, aki direkt részt vesz például az Alzheimer terápiájának a kutatásában, attól ne sajnáljuk már azt a nyomorult dr-t. Egyébként bemutatkozásnál valóban nem derül ki, hogy miféle dr az illető, de a diplomában benne van, hogy pl doctor medicinae dentalis, vagy doctor juris, tehát hivatalosan igenis van megkülönböztetés a foglalkozás doktori címek között is.

Azt meg hadd ne vitassuk már, hogy hol kell kevesebbet, vagy többet tanulni. Soha nem néztem le egy egyetemi szakot sem, de mikor jön sápítozni esztétika szakos barátnőm, hogy 5 vizsgája lesz, de ebből 4 beadandó, ő 2 hét alatt végez, én meg akkor megyek az első vizsgámra, na bocs, de ha vki szerint nincs a kettő között szignifikáns különbség, akkor az ritka imbecill és semmi keresnivalója egyáltalán az oktatási rendszerben, nemhogy egy egyetemi szakon. Ilyenkor egyedül az vigasztal, hogy míg te egész életedben nem fogsz többet keresni 200k-nál, addig nekem a kezdő fizetésem is jobb lesz, mint neked 30 év munkaviszonnyal. Vitatkozhatunk kinek rosszabb, kinek nehezebb. Tudod mit? Legyen a bölcsész nehezebb, tökre nem érdemlik meg még az általános orvosok sem a doktori címet, nemhogy gyógyszerészek, jogászok, most már fogorvosok sem. Akkor is ők fognak jobban keresni, egyáltalán könnyedén elhelyezkedni a diplomájukkal, nem az esztétika szakos bölcsész.