Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?

Mindenben egyetértek,... Bizony az idegtudományi Phd az egyik legkeményebb dió, főleg a SOTE-n elég magas az impakt követelmény...Ezért 5-6 évre teszem kb a fokozatszerzés idejét. Eleve már a kiadások terén is... a havi 43000 Ft kutatási pénz kb egéralomra se lenne elegendő, szóval ha valaki tényleg be szeretné fejezni a disszertéciót akkor egy biztos grantekből finanszírozású kutatócsoport/cég kell mögötte álljon, mert akár több száz M Ft is elgurulhat a végére..., főleg ha netán humán/főemlős vonal is játszik...és akkor nem is biztos, hogy befut a témád. Minden tiszteletem azon biológusoké, akik 140 nettóért dolgoznak évekig (nemrég 100 volt). Mérnökként hálisten van kitörési lehetőség és fejlesztési munka, így megéri.

Ehhez képest tényleg baráti (direkt nem hozok példát), hogy egyes szakokon milyen PhD-t szerezni. Magam sem hittem el, amíg az oda járó ismerőseim mesélték.

Ettől függetlenül nem igazán érdekel és nem veszi el a kedvem, hogy nekik milyen vicclapokba kell írni a kritérium teljesítéséhez. Csinálja mindenki amit szeret és amihez ért. Esetleg az állami támogatás rendszerét kellene kicsit átgondolni, mert az viszont rosszul esik amikor egy 1.5 éves kutatási tapasztalattal költségtérítésesre vettek fel egy tapasztalt biológus ismerősömet.

Miközben más "kamu" témákon éveket elkolbászolnak egyesek állami pénzen, majd otthagyják az egészet. 2 év után szigorú(bb) ellenőrzés kéne, és kirúgni a francba azokat akik egy fűszálat nem raktak arrébb, nem ám még fizuemelés. Akik pedig megérdemlik, duplán támogatni.

Persze saját pénzen felőlem azt csinál mindenki amit akar, és az se érdekel ha a végén valami habi témából ír disszertációt... csak ne az igazi kutatóhelyekre pályázók szívjanak emiatt.

Ezt 110-esre írtam.

111: Nem tartom olyan nagyra a magyar doktori rendszert.

Nem lehet általánosítani az összes témára, hogy mekkora értéket képvisel... Értékben és minőségben is óriási a szórás. Szóval valamilyen szinten a foglalkozásdoktorit színvonalasabb címnek tartom mint a PhD-t, ami gyakorlatilag nem jelent semmi garanciát - a törvényi követelmények ellenére sem - a disszertéció értékére vonatkozóan. Rengeteg összelapátolt PhD-t láttam már (még term. tud területen is) szóval ez is ezt bizonyítja...

Orvos, jogász, gyógyszerész azért valami garancia arra, hogy a szakma képviselői átjutottak egy nehéz vizsgarendszeren és legalább elméletben felkészültek, ha már emberi életekről döntenek.

#111:

„Nem tudom ugyanazon a bolygón élünk-e, de a jogász szak nehéz ugyan (ezt senki nem is vitatta), de hogy doktorival lenne egyenértékű... röhej.”

Nem kell mindig a jogászokat „fikázni”, vannak doktorik (nem kevés szakterüelten és egyetemen), amik a nyomába sem érhetnek egy jogász diploma nehézségének. Na, ez a röhej.

#112:

„Bizony az idegtudományi Phd az egyik legkeményebb dió...”

Meg a többi „kiemelt” szakterület (genetika, molekuláris biológia, sejtbiológia, virológia, stb. ahol szintén 5 impakt a követelmény).

[link]

„főleg a SOTE-n elég magas az impakt követelmény...”

Nem csak a SOTE-n.

PTE-n is pontosan ugyanannyi: [link]

Szegeden „csak” 4 (de szerintem ott is fel fogják emelni 1-2 éven belül 5-re): [link]

Debrecenit nem találom, ott valószínűleg nem annyira az impaktok száma a lényeg.

#113:

„Szóval valamilyen szinten a foglalkozásdoktorit színvonalasabb címnek tartom mint a PhD-t, ami gyakorlatilag nem jelent semmi garanciát - a törvényi követelmények ellenére sem - a disszertéció értékére vonatkozóan.”

Nagyon igaz.

#115-115:

"(1) Németországban, ahol ráadásul egyes helyeken jóval magasabbak a követelmények, miért nem használhatnak jogászok stb. foglalkozásdoktori címet? Ott ezek szerint igazságtalan a rendszer?”

Igen, az. Méghozzá nagyon. Eleve vegyük pl. az orvosok helyzetét, akik a világ minden táján doktori címet kapnak, Németországban meg törvényt sértenek, ha használni merik?

Azért azt megnézném, hogy hol és miben „jóval” magasabbak a követelmények. Amíg nem írsz konkrétumot, addig ez semmitmondó.

Meg azt is, hogy hol kérnek legalább 5 impaktfaktort egy PhD-hoz a disszertáció témájából kacpcsolódó publikációkból. Hogy van ez akkor a követleményekkel?

„A másik oldalról, az, hogy egyes doktori iskolák milyen magas szintet követelnek meg: nos, a színvonal még egyetlen egyetemnek se ártott meg soha.”

Pont az alacsony színvonalúakkal van gondunk, de mindegy... Hab a tortán, hogy más szakokon meg irreálisan magasak a követlemények mind a nemzetközi mércéhez képest, mind más magyar PhD-khoz képest is. Ha az elvárt színvonal nem egységes, az igazságtalanná és inkonzekvenssé teszi a rendszert. Miért várunk el egyesektől 5 impaktot rangos nemzetközi folyóiratokban, míg másoknál meg a helyi iskolaújságba írt magyar nyelvű „publikáció” is elég?

„1) Nem “fikáztam” a jogászokat!!!”

De, nagyjából annyira, mint a szerinted „bölcsészfikázó 57%-os fórumozó” a bölcsészeket.

A 3 felkiáltójel nem emeli az érvek súlyát, inkább agresszívnek hat (!!!).

„Helyiértékén kezelem az egyetemi diplomát.”

„A negatív felhang csak onnan származhat, hogy adott egy helyzet, amelyben úgy tűnik, mintha “elvenni” akarnék valamit, pedig nem.”

Nem „úgy tűnik”, hanem ki is mondtad konkrétan többször is, hogy te bizony elvennéd.

„Hanem rendszert vinni a rendszertelenségbe.”

A mostaniban is van rendszer, csak neked nem tetszik. Természetesen mindig lehet mindene javítani, de számos, a te javaslatodnál jobb megoldás is lenne (ld. előbb).

„Vitán felül áll, hogy vannak egyetemi diplomák, amelyeket nehezebb; és vannak, amelyeket könnyebb megszerezni. Doktori fokozatokból ugyanez.”

Ebben egyetértünk.

„Ez azonban még nem ok arra, hogy egyes, nehezebben megszerezhető egyetemi diplomák mellé doktori titulust adjunk!!”

De igen (!!).

„Ha ez lenne a rendszer, akkor adjunk a TTK-s, BME-s diplomák mellé is doktori titulust.”

Csak a BME-s vagy általában a mérnöki diplomák?

„Aligha hiszem, hogy egy vegyész diplomát könnyebb lenne megszerezni mint egy jogász diplomát.”

Én sem hiszem.

„Nehezebb ELTE-s szakokon pl. indológia szintén nagyon nehéz diplomát szerezni.”

A nehézségen kívül voltak itt más szempontok is. Mint pl. felelősség, gyors döntéshozatal fontossága, stb... (ld. előbb)

„(Főleg, hogy jogászból van levelező is stb.)”

(Nem az a lényeg, miből van levelező. A gyakorlatorientált képzéseken érthető okból nem lehet, de az elméletorientált képzés is lehet nehéz (emlékezz, mi a véleményed a pszichológusokról és a bölcsészekről).

„De a doktori titulus nem azt kellene, hogy jelentse, hogy húdenehéz volt az egyetem.”

Nem is azt jelenti, mivel eddigi nagyjából arra jutottunk, hogy azok a szakok kapnak doktori címet, amelyek „húdenehezek” és nagy felelősséggel járnak, továbbá relatíve gyorsan kell döntéseket hozni, amik döntően befolyásolják más emberek életét, valósíznűleg ez lehet az oka, hogy éppen azok a szakok adnak foglalkozásdoktori címet, amelyikek. Ráadásul a hagyományok és a nemzetközi gyakorlat alapján is így van.

„Erre a reward az maga a diploma.”

Ilyen alapon a PhD-soknak sem kell doltori cím, mert ők is kapnak egy PhD-diplomát.

„ “A SOTE-n végeztem.” Ennyi – ez már kiváltja az elismerést, a bizalmat.”

Milyen téren? Pl. az SE-ETK-n és EKK-n azért nem minden szakon kell megszakadni.

„És nem kell mellé egy tudományos munkát feltételező doktori cím.”

A doktori CÍM nem feltételez tudományos munkát. A tudományos fokozat feltételez tudományos munkát, de számos szakon ez meg is marad a feltételezés szintjén, mivel lehet PhD-t szerezni mindenféle komolyabb tudományos munka nélkül (gyakran semmilyen tudományos munka nélkül is). Érdekes, hogy ezzel nincs bajod, de bezzeg a foglalkozásdoktori címeket elvennéd... Ellenben bizonyos foglalkozásdoktori címeknél már a szakdolgozat is önálló kutatási eredményen alapul (még ha a mesterdiploma önmagában nem is „feltételezné” ezt), így tulajdonképpen (ha jól értem a logikádat) akkor ezek mellé szerinted is jogosan jár a doktori cím (hiszen az az önálló kutatómunkáért jár, ami megvolt, ellentétben egyes PhD-kkal, amik jogosságát viszont nem vonod kétségbe). Ez így inkonzekvens.

„Persze, a SOTE pont rossz példa, mivel az orvosoknak SZAKVIZSGA UTÁN én is megadnám a címet. Nem szakvizsgázott orvos kése alá amúgy se feküdnék be.”

Mivel a műtéten jelen kell lennie szakvizsgázott orvosnak is, így nem is tudnál. De megsúgom, miközben alszol, simán megeshet, hogy a rezidens kése alatt fekszel, aki a műtétet egy szakvizsgázott sebész felügyelete mellett végzi. Vagy szerinted hogy teljesíti a sebész rezidens a műtéti követelményeket? Ha meg nem engednéd műteni a szakvizsgáig, akkor tulajdonképpen úgy lehetne sebész szakvizsgát szerezni, hogy az illető egyetlenegy műtétet nem végzett még el? De az ő kése alá nyugodtan befeküdnél... Inkább gondold át ezt még egyszer.

„Egy adalék a témához (most találtam)”

Ez egy ember magánvéleménye, semmi több. Ráadásul a cikk tele van súlyos tárgyi tévedésekkel. Látszik, hogy az írójának fogalma sincs arról a témáról, amiről ír.... De akkor miért ír?

1. Rögtön az első mondatban azzal indít, hogy összekeveri a foglalkozásdoktori címet a „kisdoktori” címmel. A kisdkotori cím (amiről a cikk szerzője még sosem hallott, annak ellenére, hogy Scmitt Pál kapcsán a csapból is ez folyt) ma már nem szerezhető meg, régen ez volt az egyetmek által (a mai PhD-hoz hasonlóan) ún. „egyetemi doktori” cím (dr. univ). Schmitt Pálnak is ilyen volt, ettől foszották meg a plágiumügy kapcsán. A címet nem azért szünették meg, mert inkonzekvencia lett volna benne, vagy a viselői nem érdemelték volna meg, csupán a PhD bevezetésekor okafogyottá vált, ugyanúgy, mint az MTA-n szerezhető kandidátusi (CSc) cím. Ezek helyett ma PhD van, amely az egyetemen szerezhető a régi „kisdoktorihoz” hasonlóan, de a követelményei inkább a régi kandidátusihoz (amely a kisdoktorinál magasabb címnek számított) hasonlóak (már ahol...). Az MTA által régen is adományozott „MTA doktora „ cím (konyhanyelven: „nagydoktori”) megmaradt a régi formájában.

2. Aztán azt írja, hogy „valódi tudományos fokozatok az egyetem után LEGALÁBB HÁROM ÉVES doktori iskolában megszerezhető PhD (a filozófia doktora) és DLA (a művészetek doktora) titulusok”. Ez is súlyos tévedés, a doktori iskolába való beiratkozás után gyakorlatilag azonnal elindítható a fokozatszerzési eljárás, ha az illető előzőleg már (tehát akár már a graduális képzése alatt) teljesítette a követelményeket. Így akár FÉL ÉVen belül meg is védheti a PhD-ját. A cikk írója erről sem hallott.

3. Az sem stimmel, hogy „ilyen valóban tudományos címmel kell rendelkeznie mindenkinek, aki például főiskolán, egyetemen tanít”. Nem kötelező, mind tanársegédként, mint tudományos segédmunkatársként, mind PhD-hallgatóként lehet egyetmen tanítani (az óraadókról, mérnöktanárokról már nem is szólva).

4. Aztán: „Érdekesség, hogy az egyetemi tanárok túlnyomó többsége, ha teheti, inkább nem használja a Dr. címet, mert hivalkodónak érzi, miután az összes kollégájának van olyan. Ugyanakkor az orvosi és a jogász kamara is előírja a dr. címek használatát, vagyis Magyarországon furcsa módon inkább azok használják a hétköznapokban a doktori címet, akiknek nincs tudományos fokozatuk...” Egyrészt az egyetemi tanárok szinte mindegyike használja a címet (meg lehet nézni bármelyik egyetem honlapján). Másrészt az orvosi kamara (a jogival ellentétben) nem írja elő a doktori cím használatát. A pecsétre automatikusan rákerül, de a személyi igazolványba nem kötelező bevezettetni. Harmadszor, a doktori cím használatára nem csak a tudományos fokozat jogosít, és negyedszer: az egyetemi klinikán dolgozó orvosok nagy részének van tudományos fokozata is. És végül: ha így is lenne, akkor sem „furcsa módon” lenne így, mivel aki megszerezte, annak jogában áll használnia.

5. „A PhD-nél, DLA-nál magasabb tudományos rang a habilitált doktori cím (általában tanszékvezető egyetemi docensek, tanárok megszerzett tudományos fokozata).” Ilyen nem létezik. Habilitáció létezik, ami már eleve doktori címet (PhD-t) feltételez, de nincs külön „habilitált doktori cím”. Még az is véleményes, hogy a habilitáció „tudományos rang”-e, mivel ott már komoly oktatási követlemények is vannak.

6. „Példaként álljon itt néhány olyan egyetemi szak, amelyre hasonló, vagy még magasabb pontszámmal lehet bekerülni...”

A bekerülési pontszám SEMMILYEN kapcsolatban nincs a szak nehéségével.

7. „Ki kell mondani a fentiek tükrében, hogy méltánytalan előnyt jelenthet a választások során az orvos és a jogász képviselő-jelöltek által jogszerűen használt dr. cím...”

Miért „kell”? A választók nem a doktori cím alapján döntik el, hogy kire szavaznak. A képviselőjelöltek többsége nem is használja (ld. a 6-osban linkelt kérdést: Orbán Viktor és Áder János sem használja, de azért megválasztották már őket párszor).

Ha az emberek ilyen cikkekből "tájékozódnak", akkor nem csodálom, hogy nagy a zavar a fejekben.