Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?
... a sima mesterszakos diplomájuk mellé?
Teljesen méltatlan a jelenlegi rendszer
- a többi mesterszakos mérnökkel, közgazdásszal, pszichológussal szemben
- az orvosokkal szemben, akik 6+3 évig tanulnak az orvosi szakvizsgáért
- a valódi azaz doktorált doktorokkal szemben.
A helyes rendszer, ami Németországban is van:
BA/BSc szak: 3-4 év tanulás
MA/MSc azaz mesterszak: 5-6 év tanulás
PhD: 8-10 év tanulás
... az orvos az egyetlen kivétel, akinek nagyon komoly 6+3 éve van.
Még mindig telefonról, csak a jogászok “hatalmas felelősségéről” pár dolog.
1) A jogászok elenyésző kisebbsége bír valódi felelősséggel, konkrétan a bírók. De még az ő felelősségük is megosztott. Vannak feljebbviteli fórumok stb. NEM egyetlen ember dönt életröl és halálról még a bíróság esetében sem.
2) Az ügyvédek nagy része ingatlanos stb. A gyakorlott, jó ügyvédeket pedig megfizeti a piac. Nem küldenek börtönbe “egyetlen szóval”. Ez még kislányos túlzásnak is rossz.
3) Ha már a felelősséget firtatjuk: közgazdászok? Befektetési tanácsadók? Hiteltanácsadók? Rossz tanácsot adnak, életeket döntenek romokba... ez az igazi felelősség! (Elég ha annyit mondok: devizahitelesek?!) — a befektetési- és hiteltanácsadók iszonyú nagy károkat tudnak okozni és valóban egy-két mondattal, és ott nincs feljebbviteli fórum! Családokat tehetnek földönfutóvá... nekik miért nem jár akkor doktori cím? Tudásuk is van, felelősségük is óriási...
Magyarul, a jogászok közvetlen felelőssége nem bizonyítható.
válasza:Egy fiatal frissen végzett ügyvédnő már egy ideje a lakótársam.
Pontosan tudom milyen ügyeket tárgyal, semmi "komoly" büntetőper, viszont ahogy látom elég nagy a nyomás és a stressz rajta. Pont a hitelesek és adóhátralékosok ügyeit tárgyalják. Egyrészt mire átrágja magát a többszáz oldalnyi bürokratikus sz.rságokon, már attól a falra másznál... + pont a kisemberek banki és adóa ügyeiért felel. Jó nem mindenki vesz rész tárgyalásokon, de azért az ügyvédi munka nem csak szerződések írásáról szól (bár emiatt is nagyot lehet szívni, ha elcseszij)... Nekem biztosan nem lenne gyomrom hozzá.
Nagyon is jó szó a jogorvoslat kifejezés. A legutóbbi tárgyalásán tényleg csak egy szóhasználat értelmezésén múlott az ítélet. Amit a bíró hoz, ugyan akkor a jogászok képességeit rendkívül nagyban befolyásolja a felkészültségük.
Itt a hatalmas különbség. Itt jogorvoslatról van szó, egy olyan probléma, megoldhatatlan helyzet, "betegség" kezeléséről, ami jogi útra terelődött.
Ezzel szemben hol áll a devizatanácsadó? Sehol! Senki nem került olyan helyzetbe, hogy luxus devizahitelből vásároljon házat. A gazdasági/banki tanácsadás sohasem egy orvoslat... ez egy szolgáltatásra nyújtott tanács. Minden ilyen felelősség a hitelt felvevőé, ezt ne feledjük.
Érzed a különbséget?
Egy bármiféle pénzügyi probléma megoldása mindig az ügyfél felelőssége. Természetesen van félretájékoztatás, de ezt a törvény ismeri és bünteti is.
Viszont ha jogi útra terelődne bármi ügyed, az közvetlenül az ügyvéd felelőssége, hogyan értelmezi a tényeket, és elítélnek-e vagy sem. Ez a jogorvoslat.
válasza:Másrészt arra hivatkozni, hogy nincs mindenkinek felelős pozíciója, badarság.
Az orvosok egy része nem is praktizál, kutatóorvos lesz pl,vagy minimális felelősségű munkát végez.
Akkor nekik sem járna Dr. mert nem mindenki dönt élet/halálról?
Itt megint csak a jogkör a lényeg. A lehetőség a jogköröd és felelősséged gyakorlására.
Újfent megkérdezem...
Lehet bárki ügyvéd, jogi f.doktori cím nélkül? Nem.
Lehet bárki gyógyszerész (kezelhet igen komoly gyógyszereket pl, ópiátokat?) ennek elvégzése nélkül? Nem.
Kezelhetsz mentális betegeket pszichológusként a tudomány által elismert hatásos terápiával? Nem.
Lehetsz-e orvos más diplomával? Nem.
Közgazdász bárki lehet, banki tanácsadó egy szutykos PSzAF-el is megvan, mehetsz melózni az OVB-be, rájuktukmálni a csatolt biztosításokat, még csak érettségi se kell, ha jól tudom.
Mentős, nővér, szakápoló nem jár akkora elmélyült tudással mint az orvos.
Itt az f Dr. továbbra is egy szimbolikus jelentése a kialakult betegség, jogi helyzet, orvoslásnak méghozzá az teljes eszköztárral és felelősséggel, nagytudású elmélyült szakemberként.
Az építész, gépész, közgazdász stb nem egy közvetlen kialakult emberi problémát orvosol, hanem valami extra igényt elégít ki.mm új épüketet, autópedált, repülőgépcsavart stb. tervez, alkot. Nem orvosol egy kellemetlen helyzetet.
A PhD-t ne keverjük ide, mert teljesen más, független ettől.
Nem állunk túl messze egymástól. Azt mondod, hogy a foglalkozásdoktorok az emberek problémáit orvosolják – az én olvasatomban a bizalmat, reményt fejezi ki az emberek felé. Innen magyarázom a gyógyszerészek doktori címét (hiszen a háziorvosok már nagyrészt Svájcban, Németországban vagy egy barátom Amerikában dolgozik – lassan a gyógyszerészek veszik át a terhet).
A rendszer akkor is teljesen rossz, mert azonos alakúan jelöl két teljesen eltérő természetű dolgot, azaz, megtévesztő. Adott esetben fordítva is megtévesztő, mert esetleg meglátja valaki a gender szakos szabad bölcsész doktori címet valaki neve előtt, és még azt hihetné, hogy orvos.
Viszont nem látom indokoltnak az alábbi érveket:
Azért doktorok mert “megérdemlik” (nem, nem azért. Ha érdemet jelölne a cím, akkor nagyon ki kellene tágítani az összes nehéz szakra a kört) — ugyanilyenek azok a megalapozatlan feltételezések, amelyek szerint egy jog vagy egy gyógyszerész kar nehezebb lenne mint egy gépészmérnök vagy assziriológus. Nem, nem nehezebb.
Azért doktorok mert pl. egy gyógyszerész szak “felér egy PhD-val” vagy “egyes szakdolgozatok olyanok mint egy disszertáció” — az első érv tárgyilagosan nem igaz, a második meg: kivétellel nem bizonyítjuk az általánost
“A pszichológusok nem érdemlik meg, mert ...” — mindegy, ide milyen eufemizmust illesztünk, ez az érv nem állja meg a helyét. Az meg röhej, hogy a pszichológus olyan lenne mint egy barát. Akkor az ügyvéd helyett is jó az asztronet. — Nem. A klinikai szakpszichológusoknak foglalkozásdoktori címet kellene adományozni méghozzá azonnal. És mivel a jogászoknál se teszünk különbséget pl. vállalati jogászok és ügyvédek között, ezért az összes pszichológusnak járna a f.doktori cím. Azonnal, feltételek nélkül.
“Újfent megkérdezem...
Lehet bárki ügyvéd, jogi f.doktori cím nélkül? Nem.
Lehet bárki gyógyszerész (kezelhet igen komoly gyógyszereket pl, ópiátokat?) ennek elvégzése nélkül? Nem.“
> Itt a bizonyítandóval bizonyítasz.
válasza:A szakok nehézségével kapcsolatban csak egy dolgot mondanék...
Vajon bármennyire is korrelál a diploma kézhézvételé az adott szakmabeli valós tudásával?
Megsúgom nem. A frissen végzett mérnökök, programozók, stb szinte semmiféle gyakorlatban is hasznosítható tudással nem rendelkeznek, amiket a "tanulós" tárgyakon szereztek meg.
Szinte kizárólag a munkatapasztalat alatt lehet megtanulni a valódi szaktudást.
Az egyetem, főleg a term. tud és mérnöki egy szemléletet ad, és absztrahációs képességet.
Ezzel szemben egy 'nehéz' asszírológia, (filozófia), vagy arab filológia ahol 12000 oldalt be kell magolni... hiába nehéz, de vajon mennyire ad hasznosítható lexikális tudást? Vajon a 21. század és az internet korában van bármi értelme is bemagoltatni 12000 oldalt?
Itt jön be a kérdés, ha csak olvasgatni kéne, akkor mit kérnének számon? Másrészt egy arab filológus vajon arab filológusként szerzi meg a szakmai tudását, vagy abból a bemagolt 12000 oldalból él?
Egyszerűen nem is értem hogyan lehet szakokat ilyen könnyelműen összehasonlítani, mint a gyógyszerész vs. asszírológus...
Miközben brutális különbség van a két tudásminőség között, már csak jellegében is. Azért meg semmiképp ne járjon kiváltság, mert valaki képes leülni és megtanulni több ezer oldalt majd visszamondani, úgy hogy a munkája és felelőssége nem kívánja meg az ismeretanyag pontos, vagy ismeretét a keresés információját. (Jogász, orvos sem tudja fejből a könyveket, de a munkája során élesben használja a közetkeztetéseket, amitől életek függnek)
válasza:*ismeretanyag pontos ismeretét, vagy a kereshetőséget.
Nekem az összes lexikális tárgy úgy maradt meg, hogy tudom miről van szó, hol keressem / kit kérdezzek meg ahhoz, hogy használni tudjam.
Szóval ebből kiindulva nagyon nem mindegy, és nagyon nehezen kategorizálható a szakmai tudás. Főleg egy lexikális tudásra épülő asszírológia és egy gyakorlati - természettudományos szak között, mint a gyógyszerészet.
Írok majd, csak most foglalkozásdoktori címet nem érdemlő szakmámat kamatoztatom a munkaerőpiacon.
Az assziriológussal kapcsolatban el vagy tájolva. Ezeknek a bölcsész szakoknak a gerincét az auktorolvasás, azaz nyelvtanulás adja. Az assziriológusok sumerül, akkádul, óhéberül meg egyéb sémi nyelveken tanulnak, de mellékesen ógörögül és latinul is tudniuk kell. Ezek közül már az akkád is akkora kihívás, mint egy orvosin az anatómia tárgy (hoppá, egy lexikális tárgy az orvosin — mifene); a sumeren meg valószínűleg elvérezne a jogi, gyógyszerész karok 95%-a. Ezek a szakok (egyiptológia, indológia, assziriológia stb.) elit szakok, amelyek nehézségéhez nem mérhető az átlag tömegképzés. Láttam már ilyesmi szakot belülről, iszonyúan sokat kell tanulni.
A hasznossága egy másik kérdés. Ezek a mini szakok specialistái egy korszaknak és irodalmának. Értelemszerűen az egyiptológusok tanítják
- történelem szakon az egyiptomi történelmet
- irodalom szakon az egyiptomi irodalmat
- gazdaságtörténeten, etikatörténeten, filozófiatörténeten, társadalomtörténeten, kulturális antropológián stb stb — nem folytatom. A történelem- és társadalomtudományok egy szegmensének a szakértői
- jogtörténeten az egyiptomi jogtőrténetet (Hamurapi, Ekhnaton stb. törvényeit szerinted kik fordították magyarra?! — igen ők, a “lexikális tudású” bölcsészek)
- hadtörténet
- görög színdarabokat vajon kik fordították magyarra? Klasszika filológusok bizony...
- zenetörténet? stb. stb.
Szóval válaszom röviden a vulgáris technokultúra csodálóinak: lehet, hogy felesleges a történelem, az irodalom, a klasszikus műveltség. Szerencsére azonban nem mindenki szerint. Ha másért nem, szórakozásnak, hogy legyen miből megírni egy Csillagkapu sorozat forgatókönyvét. Hogy legyenek helytörténeti könyvek, ha a nem lexikális alapú diplomáddal szerzett pénzből Egyiptomba mész nyaralni...
Amúgy az szerintem nem állja meg a helyét, hogy a gyógyszerészet úgymond ne lenne lexikális alapú. Az összes ilyen tudomány lexikális alapú, ld. pl. anatómia tantárgy meg az összes többi. 95% lexikális tudás.
válasza:Tesó, ezt ne erőltesd..
Hidd el, nem ugyanannyi az anyag a különböző egyetemeken. Ez tényszerűen igaz.
Gyere, végezz el az állatovosin egy félévet. Ha sikerül, akkor megengedem,hogy feltedd ezt a kérdést.
Habár utána már te is belátod, hogy hülyeséget kérdezel.
Sok egyetemen vannak barátaim ,sokat beszélek velük, és hidd el, ha nem is élem át, amit ők, nagyjából látom, hogy mennyit tanulnak. Egy orvos, jogász, állatorvos MESSZE többet tanul, mint egy másik egyetemi hallgató. Honnan tudom? Hogy nem vagyok egy rossz képességű ember, mégis 10ből 9 meghívást lekellet mondanom.
Ezek tények, nem érdemes vele vitatkozni. Ha megnézed a válaszolók arányát látod, hogy szinte egyedül vagy ebben a vitában (nem véletlen).
És csak hogy válaszoljak: nem értek egyek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!