Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?

#178, 183:

„Mutass valakit, aki egy-két év alatt szerzett PhD-t. Ugyan miből?”

„Mondanál példákat mondjuk orvoslásból és jogtudományból erre?”

Konkrét neveket nem szeretnék írni, de legalább 3-4 embert konkrétan meg tudnék nevezni, akik az orvosin (konkrétabban: idegtudomány) már TDK-hallgatóként első szerzős publikációkat írt (így mondhatjuk, hogy az osztatlannal együtt végezte már a PhD-hoz is kapcsolódó kutatásait), és 1 éven belül védte is a PhD-t. És nyilván nem fél év munka van benne, hanem legalább 4 év, de ezeket az illető még graduális hallgatóként végezte el. Jogon nem ismerek, de gyanítom, hogy ott is megvan ennek az elméleti lehetősége.

A PhD követelménye pedig az orvosin minimum 1 db első szerzős, impaktos publikáció (még az sem feltétel, hogy idegen nyelvű legyen, bár kevés magyar nyelvű impaktos folyóirat van), illetve a disszertáció témájához kapcsolódó, tudományterülettől függő számú impaktfaktor (5, ha kiemelt területről, pl. idegtudományról van szó, más területen kevesebb). Nem lehetetlen ezt már TDK-hallgatóként sem telejsíteni. Meg kellenek bizonyos (nálunk egy angol középfokú komplex + egy alapfokú komplex más nyelvből) nyelvvizsgák, amit 14 éves kor felett bármikor megsezrezhet az ember, továbbá adott számú kredit PhD-kurzusokból, ahol szintén nem tilos részt venni akár graduális hallgatóként sem. A kutatásért járó kreditek meg csak az állami ösztöndíjas képzésben érdekesek.

„Eleve négy év (korábban három volt) a doktori képzés, és az én tudományterületemen sokaknak 1-2 év még a doktori megírása pluszban.”

Miután valaki lediplomázik, és már megvannak a fokozatszerzési eljárás elindításának előfeltételei (első szerzős publikáció, impakt, kreditek, nyelvvizsgák), az illető szeptembertől jelentkezeik valemelyik doktori iskolába egyéni felkészülőként. A fokozatszerzési eljárás megindítását a doktori és habilitációs tanácsnak kell engedélyeznie (és a szabályzat bizony lehetőséget ad arra, hogy valaki valaki az állami ösztöndíjas képzésnél (régebben 3, ma 4) rövidebb idő altt (minimum nincs megadva) abszolutóriumot szerezhessen, ha az indokolt, mert egyébként már teljesítette annak követleményeit). És ha valaki megkapta az abszolutóriumot, a 3 éves rendszerben gyakorlatilag abban a pillanatban el is indíthatta a fokozatszerzési eljárást az előbírálati anyag (ami akár már a kész disszertáció is lehet) beadásával (ha meg nem fogadták el a korábban elvégzett PhD-kurzusokat, akkor fél évig még PhD-kurzusokra járt az illető), aztán jöhetett a szigorlat és a védés. Az új (4 éves) rendszerben az egyéni felkészülő jogviszony kapásból az ún. „komplex vizsga” letételétől is indul (ami az állami ösztöndíjas képzésben már eleve 2 év lett volna), aztán jöhet a disszertáció, ami akár már szintén kész lehet előre, és a védés (és itt sem kell végigjárni még azt a 2 évet sem)...

„Nálunk nem nagyon van felmentés a doktori iskola alól ilyen-olyan gyakorlati tapasztalatokra hivatkozással.”

A doktori iskola nem kerülhető meg sehol (mert jelentkezni kell oda a fokozatszerzés elindításához), de nem az ott töltött idő számít (ott a 3 éves rendszerben sem volt minimumkövetelmény, de az újban sincsen), hanem bizonyos kritériumok (ld. előbb) teljesítéséhez van kötve, amik akár már a jelentkezéskor meglehetnek. Hogy ezt elismeri-e, arról a doktori és habilitációs tanács dönt, de a törvény erre lehetőséget adna nálatok is.

#179:

„Ne mesélj már, ki és hol publikál graduális képzésen?”

Pl. ugyanaz a 3-4 ember, akikről szó van. Q1-es nemzetközi folyóiratban. Erre a lehetőség megvan, az adott intézet és kutatócsoport vezetőjén múlik, hogy engedi-e, hogy a TDK-hallgató legyen az első szerző egy olyan publikációban, amihez (nyilván felügyelettel, de nem is mondta senki, hogy egyedül ő lenne a szerzője, egyébként sem szokás) ő végezte a kapcsolódó kutatások nagy részét. Ha meg a kézirat olyan színvonalú, a folyóirat el fogja fogadni.

„Fogalmad nincs a PhD publikációs követelményekről.”

Kissé nyers vagy, és még igazad sincs. Mivel magam is szereztem PhD-t, meg most is olyan kutatócsoportban dolgozom, ahol vannak PhD-hallgatók, így azért erre ne fogadj túl nagy összegben...

De hadd idézzelek téged:

„Kicsit vissza lehetne venni az arcból, és inkább jobban megismerni egymást, a különféle tudományokat.”

#180:

„Ez a topika jól mutatja, hogy mit érnek egyes értelmiségiek (vagy inkább ugye itt max. jelöltek vannak).”

Érdekes, pont te magad írtad, hogy neked foglalkozásdoktori címed és PhD doktori tudományos fokozatod is van. Én is így vagyok ezzel, és én is leírtam ezt. Tehát úgy tűnik, hogy nem csak jelöltek vannak. A hozzászólás többi gondolatával egyetértek.

#181: Tényleg van, de a címet senki sem így szerzi meg, mivel ahhoz, hogy habilitálhasson, már rendelkeznie kell PhD-val. De nálunk senki nem használja így, csupán az egyetemi rangnál („habilitált adjunktus”, „habilitált docens”, bár újabban habilitáció nélkül nem is nagyon lehet már docens az ember).

#182: Nem. A foglalkozásdoktori terepjáró, a PhD meg Porsche. A Porsche-val nem sokra mész a hegyi földutakon (de a síneken sem, hogy a te példádnál maradjunk), a terepjáróval meg a gyorsulási versenyeken. Másra valók.

#186: „Akinek van, érti.” Nekem van, de én sem értem.

Pedig teljesen igaza van ezzel a terepjárós hasonlattal.

Teljesen mindegy milyen belül, a lényeg, hogy tudsz vele sárban menni és nem szakad le az alváz.

Szgk-val nem tudsz, de Porsche-val sem.

Azért mert mérnökhöz nem kell diploma. Van egy barátom, fél évet járt BME-re, megunta inkább elment dolgozni. Ma postdokok még PhD-sek dolgoznak alatta. Egy érettségije van.

Még autója sincs :D

Azért terepjáró, mert a saras szakmákat csak azzal lehet űzni. Még Porschéval sem megy.

Ezt azzal hasonlítanám össze, hogy testnevelés órán te a 100-at 10,99 alatt futod, míg én 13,54 alatt és mindkettő 5 lenne. Te teljesítetted a szintet, míg én nem, de igyekeztem ezért ugyanaz a jutalmunk. Igazságtalan nem? Nos ez nem jó példa,de hasonló. A 7. oldalig jutottam el a kérdéseknek, nem tudom írták-e már pl. az Agymenőket. Ott csak 1 valakinek nincs dr-i címe, mert nem doktorált le, míg a többiek igen, vagy a szakma eleve "adott volna" (magyar fordításban doktor a titulusok). És már ha titulus: egy hercegi titulus még nem lehet egyenlő egy grófi, vagy bárói titulussal.

Ha el tudnád magyarázni, hogy egy bölcsész a te általad megítélt doktori diplomával hol tudna a gazdaságot, társadalmat segítve elhelyezkedni szívesen elolvasnám. Eddig nekem egy bölcsész diplomával rendelkező ismerősöm sem tudott elhelyezkednie a szakmájában, míg egy orvos, gyógyszerész elég hamar.

Nem akarok személyeskedni, de szerintem bölcsészetin vagy, mesterit végzel és zavar, hogy nem kapsz doktori címet, pedig erre vártál kisgyermekded korod óta.

Ja és egy ismerősöm politikatudományok (vagy politológia már nem tudom úgy megcserélődött) msc-t idén kezdte és neki nem hiányzik a doktori cím, nem ezért csinálja-pedig gyógyszerészetin kezdett, és úgy gondolja jobban megérdemlik, mert nem csak egyenleteket tanulnak. És ha jól tudom 2009től kapnak doktori címet a gyógyszerészek. És meg tudnád mondani, hogy egy állatorvos mégis mitől ne kapjon doktori címet, mikor (akár)megmenti a kisállatod életét?