Terhes vagyok, de nem merem elmondani anyumnak. Rettegek majd mit szól a családom, rokonaim. Hogyan fognak ezek után viszonyulni hozzám? Nem terveztük a babót, becsúszott.19 éves vagyok, érettségi előtt állok.5 és fél hetes a magzat.

Ha tényleg megtartod, akkor a sulidtól kérd, hogy az utolsó évben had lehess magán tanuló.

Nekem az egyik osztálytársam lett terhes 4-ben, megtartotta és magán tanulói státuszt kér a sulitól. Leérettségizett velünk együtt. Ha anyukád támogat és a párod is, akkor biztos segítenek, vigyáznak majd a babára még te leérettségizel. Meg lehet csinálni. Sok sikert és kitartást nektek.

Ha megtartod, akkor beszélj az igazgatóval, ő meg tudja mondani hogy fogsz tudni érettségizni.

Azt is találjátok ki, mi lesz az anyagiakkal. Párod dolgozik? Hol fogtok élni?

Az abortusz lenne a legjobb döntés, ezt te is tudod.

Annak szinte esélye sincs, hogy a barátod veled marad, hiába írnak erről páran. Ilyen sajnos ebben a korban csak a tündérmesékben létezik. A valóság inkább az, hogy elkezd dolgozni, otthon várja a stressz, pénztelenség, tanulás, üvöltő csecsemő, kedvetlen fiatalasszony...és beleun 1-2 év alatt, lelép és éli az életét. Jobb esetben foglalkozik ezután a gyerekkel, rosszabb esetben csak a gyerektartást kapod majd utána :(

Az abortusz természetesen nem megoldás, ahogyan Te is érzed. Tudod, minden bepótolható, halasztható az Előtted álló dolgok közül, de a gyermeked nem. Ő egy teljesen egyedi, megismételhetetlen, egyszeri, eleven hús-vér csoda, aki ezekben a pillanatokban is a világra készülődik. Mindenképp beszélj szüleiddel, miként lehet babázni, majd a baba mellett tanulni. Ez nem lejtmenet, de nem is lehetetlen vállalkozás.

Off: Hála Istennek, hogy vannak még felelősen gondolkodó fiatalok, akik szentnek tartják az emberi életet, akármikor kopogtat is az ajtón. :) Egyszóval: ne azon gondolkodjatok, miért ne, hanem hogy miként IGEN. Sok erőt, kitartást és boldogságot kívánok Nektek.