Elítélendő, hogy 16 évesen gyereket vállaltam?

Nevelt becsületben, tisztességgel, nagy-nagy szeretettel. Ennyi az egész. Én nem ítéllek el!! Tudod ismerek 30 éves nőt, akinek az élete semmit nem ér, hozzáállása a dolgokhoz mint egy 10évesé, felelőtlen, iszákos.....na....őt már elítélném ha gyereket vállalna.

Nem kor függő ez szerintem,hanem felfogás kérdése, és egy 16 éves is lehet éppúgy jó anya, mint egy 35 éves. Igaz hogy nehéz lesz, de gondolj bele. Sok sok olyan család van, ahol az anyuka csak GYES-t kap, mert vagy nem volt munkaviszonya, vagy munkanélküli volt, és csak az apuka keresi a pénzt, ennyi erőből ők is lehetnének felelőtlenek.

Ha lesz segítség (nagymama), akkor akár a pici születése után is elkezdhetsz egy tanfolyamot, vagy szakmát, vagy akár most is. Soha soha nem késő tanulni. Fiam 6 hetes volt mikor szigorlatoztam, 1éves mikor államvizsgáztam. És hopp: hiába van diplomám, munkám az nincs.

Még addig próbáld meg megszerezni a szakmát, vagy amit elképzeltél, mert minnél nagyobb lesz a gyerkőc annál inkább nem tudsz majd mellette tanulni.

Én minden jót kívánok neked!!!!

Nem ítélem el az olyan felelőség teljes tini anyákat, mint amilyen te is vagy!

Van aki még 30 évesen sem tudnak így gondolkodni

Semmiképpen nem elítélendő, mert söprögessen mindenki csak a saját háza előtt, bizonyára mindenkinek van mit... Én gyerekkorom óta anya akartam lenni, aztán 24 éves voltam, amikor az első gyerekünk megszületett, nagyon akartuk, vártuk, és imádjuk, de a mai eszemmel azt mondom, pár évet várhattam volna még. Persze egyáltalán nem bánom, hogy megszületett, nagyon szeretem, de onnantól azért 180 fokot fordult az életem, felelősséggel tartozom egy kis életért. Persze ahogy sok mindenre az életben, erre sincsen konkrét, bevált recept, hiába 30 éves valaki, az nem biztos, hogy jó anya is lesz...

Kívánok neked, nektek nagyon sok boldogságot, egészséget!