Elítélendő, hogy 17 évesen gyereket szeretnék?

Én is 17 vagyok.A magyar lehet jobb is h kihangsúlyoztad,mert sokan azt a szót írták volna...

Én is nagyon nagyon várom h gyerekem legyen.Szerencsére a barátomnak is azaz álma(lassan 3 éve együtt vagyunk).Ezen nincs semmi elitélendő,ilyenek vagyunk.Úton útfélen megnézem a gyerekeket,neten is sok babás cuccot nézek + a boltokban is.Van a barátom családjába gyerek,születése óta szinte minden nap látom,mára már 16 hónapos és imááádom.Keresztfiam lesz :)

Az nők életében hullámokban jön elő ez az érzés, és teljesen természetes. Ezek szerint éretten gondolkodsz, és remélem, addig leküzdőd a gyerek utáni vágyadat, amíg legalább az alapokat megteremtitek.

Szerintem egyszer majd jó anyuka leszel, ha már ennyi idősen el tudod képzelni magadat anyaként.

Nem elítélendő, természetes, és a természetes dolgok sohasem elítélendők.

Azt jelenti, tudatod. Lelked, vágyaid harmóniában vannak a testeddel.

Mert egy lány 17-18 évesen testében is kívánja ezt, kialakult az erre megfelelő testi fejlettség..

Jó helye lenne az új életnek, és az kell, hogy jó helye legyen, egy kis védett bölcső, mert különben nem tudna megszületni senki.

Tehát ez jó. De vannak még egyéb feltételek is:

Hogy megszületés után boldogan, harmonikusan fejlődjön, nevelkedjen, kell egy gondos, családját, feleségét és gyerekét szertő apa is. Hogy ne kelljen nélkülözni, kell, hogy az alapvető életlehetőségek meglegyenek, ami általában sokkal kevesebb, mint egyesek önző módon gondolják..

Ehhez – egyéni módon - még több-kevesebb tanulás is kell és munkalehetőség.

Ezért nehéz ez, mert ezért ennek a vágynak még izzania kell egy pár évig. És őrizd is, mert veszélyben van, néhány év alatt sokan elvesztik ezt az érzést, és odatolakszik egy „így jobban élek, nem hiányzik” stb. érzés. És mire rájön, hogy ez természetellenes volt – hiszen a teste már 10-15 éve „szólt” addig sokszor már késő. Valami csorbát szenved, valami összetörik, valami nem úgy alakul – és ott találja magát a 30-40 éves: ez az ifjúkori egészséges természetes vágy nem valósult meg.

Őrizd szíved vágyát!

Hasonló cipőben járok mint te, igaz, 21 éves vagyok... És 17 éves korom óta tart!

Mióta van egy stabil párkapcsolatom (jövőre esküvő), azóta meg végképp nem bírok magammal. Annyira kívánom azt a kis lényt a szívem alá, hogy ilyen a világon nincs.

Állandóan babaholmikat nézegetek. A párom ugyan ez...

Jelenleg egyetemen vagyok, ha tudnám, hogy minden rendben lenne anyagilag, kilyukasztanám az összes kotont...

De erre a sz*r magyar valóságra nem merek babát vállalni... :( Rohadtul kell az a bizonyos "anyagi" háttér, mert amíg én elvagyok lightos kaján a koliban, a gyereknek kell a pelenka, szükség esetén tápszer, gyógyszer, popsikrém, ruha, minőségi kaja... Meg a dolgok beszerzése... Rémálom :(

Jah... És én félig roma származású vagyok!

Ekkora korban még nem vagy érett semmilyen szinten ellátni egy gyereket.

Amíg csak szeretnél azzal semmi gond nincs, normális.

Megcsinálni viszont már más. Ebben a korban nem érti még meg a fiatal éretlen, tapasztalatlan (én is az voltam, mindenki az), hogy ez csak egy álom, hogy a barátommal örökre az nem biztos, hogy úgy lesz. Legtöbb esetben a srácok lelépnek, a lány ott marad a gyerekkel és éldegélnek szegényen, segélyből kinlódva. Ne tedd ezt. Maradjon meg az álmod, de akkor érd el mikor kész leszel rá, felnőtt leszel nem csak az éveid száma alapján. Hidd el sokkal boldogabb leszel az életedben úgy.