Miért nem annyi gyereket szülnek az emberek, amennyit teljes értékűen el tudnak tartani?

Szerintem igen-igen relatív, hogy ki mit tart "teljes értékűnek".

Mindemellett ahány család, annyiféle szituáció. Van, aki kezdetben is szegényebb, van aki elszegényedik útközben, és azért szorul segítségre.

Manapság "anyagi biztonság" szerintem nem igazán létezik. Bárkit kitehetnek a "biztos állásából".

Szerintem az a lényeg, hogy Te tudod, hányat akartál, annyit szültél, és eltartod őket. Ne foglalkozz másokkal, gondolom támogatni nem fogod őket...

Mert nem gondolkodnak, azt hiszik, hoyg ahol elfér 2, ott 3, ahol 3 ott 4....

Arra metg főle nem godolnak, hogy ahoögy nő a gyerek, úgy nő akiadás is

Fontos a szeretet, meg miegymás, de boltban akkor is pénnzel kell fizetni

Az első válaszolóval értek egyet.

de ugye nem azt akartad írni, hogy kettőnél több gyermeket nem kell vállalni.

Nem hiszem, hogy gyermeket vállalni és felnevelni csak akkor lehet, ha aztán mindent megkap. NEM arra van szüksége, amit a mai társadalom sugall.

Bármikor kerülhet az ember szorult helyzetbe. Pl mi három gyereket vállaltunk.Volt hitelünk meg minden, de szépen tudtuk törleszteni, egész jól elvoltunk. Viszont mára több mint a duplája lett ugyanaz a hitel, kétszer annyiba kerül a benzin meg még sorolhatnám és bizony sokszor sírok magamban, hogy hogyan is lesz ez a hónap. De persze egy pillanatig nem bántam meg őket hisz ebben a nyomorult világban ők adják a boldogságot. De az ember sajnos le tud süllyedni és az elmúlt pár évben nem hiszem, hogy egyedi eset vagyunk.

Persze van a másik véglet, ismerősöm úgy akart harmadikat, hogy eleve nem tudott akkor már miből szinte enni, mindent kölcsönpénzből fizettek az egész család felé el vannak adósódva és mégis bevállaltak még egy gyereket. Nem kell részleteznem mi van velük, de nem önellátók az bizonyos. Van ilyen is.

Nem ismered a körülményeket akkor nem tudhatod ki honnan került oda ahol most van. És az elmúlt 1-2 évben hatalmas változások voltak :(

Én a kérdést fordítva is értelmezem. Miért nem szülnek legalább annyit, amennyit amennyit teljes értékűen el tudnak tartani. Egyik másik családba még simán beférhetne egy-két gyerek.

A gyerek kérdést nem az anyagiak határozzák meg. Vagy ha igen akkor ott már kevesebb gyerek lesz, mint lehetne. Szerintem.

De az tény, hogy ha ma jól is élünk nem biztos hogy 2-3 év múlva is legalább ilyen jól fogunk. De ki tudja, lehet még jobb lesz. Úgy legyen.

Nem értem miért pontoztátok le a másodikat.

Az odáig rendben van, hogy nem kell luxus körülmények között nevelni a gyereket, elkényeztetni, 4 évesen már mobilt adni neki stb. de akkor sem két forintba kerül havonta. Nekem is van gyerekem, lassan születik a második, tudom jól mennyi kiadás, és nem élünk nagy lábon. A gyerek nem szenved hiányt, de nem kap minden nap nasit, nem járunk gyorsétteremben csak max fél évente egyszer stb.

Viszont pl minimálbérre nem vállaltam volna még egyet sem, nem hogy a példában említett 3-5 gyereket.

Én sem értem ezeket az embereket, nem látják át a helyzetüket?

És a kérdezőt sem kell leszólni, nem azt írta, hogy nem szabad kettőnél többet vállalni, csak hogy miért nem tudnak mérlegelni az emberek. Persze ez költői kérdés. Illetékes úgyis kikéri magának, illetve nem is fog rá válaszolni.

Le lehet pontozni.

Ez azert nem altalanos, amit te irsz.

ERdekes ez, mert en pont arra latok tobb peldat, hogy kevesebb gyermeket vallalnak, mint amennyit el tudnanak tartani.

Nincs ezzel gond csaladszinten, az addig rendben van, hogy 1-2 gyermeket felnevelni sokkal kenyelmesebb es biztonsagosabb, mint 3-4 gyermeket.

De most oszinten: ha ez igy megy tovabb, akkor szerinted nekunk lesz nyugdijunk? Ketlem.

30-40 ev mulva nagyon-nagyon kicsi lesz a normalisan dolgozo/adozo reteg szama (azaz jo esetben a mi gyermekeink), viszont itt leszunk mi, majdani nyugdijasok szep szammal, plusz az a reteg, aki a szocialis segelyekre var, sok gyermeket vallal, viszont nem dolgozo embernek neveli oket.

Ha a dolgozot nevelo reteg hosszu tavon kizarolag 1-2 gyermeket vallal, akkor mar egy generacio mulva osszeomolhat az egesz gazdasag (meg jobban). Ez azert ciki lesz, nem?

3 gyerekem van. Nem vagyunk gazdagok. Kicsi a lakás, de az is hitelből van, kicsi a kocsi, de az is hitelből van. Férjem 4 év alatt kétszer lett munkanélküli, napi minimum 12 órát dolgozik és annyit keres, mint amennyi a GYED-em és a családi pótlék összesen. Nevetséges... Nehezen jövünk ki anyagilag. Hosszútávon annyi segítségünk lesz, hogy ha szegény nagymamám meghal, akkor az ő lakásából tudjuk kifizetni a mi lakásunkat, így nem lesz hitelünk. Miért lett mégis három gyerekünk? Mert kettőt szerettünk volna. Lett is. Aztán egyszer nem védekeztünk. Lett harmadik. Miért nem vetettem el? Mert a gyerek áldás, nem átok. Én nem gyilkolok. Inkább még óvatosabbnak kell lenni ezentúl. Megbántam? NEM!!!! Imádom a harmadikat is ugyan úgy, mint az elsőt. Azt tudom, hogy amíg van két kezünk és lábunk, addig az utolsó csepp vérünkig küzdeni fogunk értük.

Amúgy én nem is értem az olyan embereket, akik megkérdőjelezik egy élet jogosultságát? Mégis kinek gondolják magukat? Lehet, hogy ő az igazságosztó, de kérdem én, ő hogy érezne, ha megkérdeznénk őt, hogy minek szülte a gyermekét, hisz csak ilyen vagy olyan gondot okoz?

Szerintem nwm jó sem a kérdés, sem a gondolat. Előre senki nem tudja, hogy jön a baj. Ennyi erővel nemhogy gyereked ne legyen, magadat is öld meg, mert ki tudja, nem kényszerülsz-e éhezésre.

Rengetegen jó körülmények közé vállalták/vállalják a gyerekeket, de jött a válság, és bizony a kiadások nőnek, a fizetés meg jobb esetben marad.

Nem tudom, van-e gyereked, de ha most kirúgnának téged és a férjed/párod is, és nem találnátok munkát, mert bizony 8 diplomával és 6 nyelvvel sem könnyű, akkor meddig húznátok?

Nem alapozhatja az ember arra az életét, hogy valamikor rossz történik, akár vállalkozás csődje, akár betegség, halál, munkanélküliség, vagy a gyerek súlyos és költséges betegsége, mert akkor értelme sincs élni.

A második gyermekünket várjuk viszonylag jó anyagi körülmények mellett, de nem tudhatom előre, hogy örökké így lesz.

Egyébként sokan ok nélkül sírnak. Nem annyira szegény a mai társadalom, mint hiszi, mert az átlag (nyilván van kivétel!) szépen kijön a pénzéből, csak nyaralni nem futja, meg babaúszásra, zenebölcsire, zumbára, stb., de attól még nincs az életszínvonala a szegénynél.