Abortusz vagy kisbaba egyedülálló anyaként? Nagyon félek!
Én vagyok,aki már elég sok kérdést feltett mostanában.
A párom nem akarja a becsúszott bébinket.Már túl vagyunk ezer beszélgetésen, szülőkkel családvédelmisekkel, már időpontot is kérhetnék abortuszra.
Ma döntenem kell!21 vagyok, párom 22.
Következő lehet: elvetetem a babát és megpróbáljuk a kapcsolatunkat folytatni, amiben én nem vagyok biztos, mert azután, hogy belekényszerít ebbe, amit nem akarok, és azt mondja, lelép, ha megtartom a babát, hogy bízzak meg benne?
Vagy elvetetem a babát és meg se próbálom vele a jövőt, hanem onnantól kezdve soha többé látni se akarom és egy lelki nyomorék leszek baba és pár nélkül, életcél nélkül.
A harmadik megoldás: megtartom a babát és a párom valószínűleg elhagy.A saját kis lakásomat,ahol most élünk kiadom, visszaköltözöm anyuékhoz, 2 év még hátra van a suliból addig ott élek a babával.Kb olyan 120 ezer lenne a jövedelmem innen onnan összeszámoltam.Aztán ha diplomám van önállósulok.Negyedik eshetőség, amire kevés esélyt látok,de ezt szeretném a legjobban, hogy a párom miután megtartom a babát, gondolkodik és pár hónap múlva rájön, hogy mégis akar engem a babával együtt.
Most azt mondja, hogy szeret engem nagyon, és mindenben támogatna az abortusz után, lelkileg testileg mindenhogy.De nem érett az apaságra és képtelen vállani.
Mit gondoltok?
Egyetértek teljesen az előttem válaszolóval.
És imádkozom érted, hogy legyél majd túl azon a fájdalmon, amit akkor érzel, ha az élet visszaköszön, és bebizonyítja, hogy rosszul döntöttél.
Én nem adtam elő öntudatos jogászhallgatót meg semmi mást. Én most egy kétségbeesett 21 éves lány vagyok, akinek senki nem segít.
Én sem értem anyukámat. Ha hagyná, hogy hozzá költözzek kiadnám a lakásomat, és fizetnék neki, amíg ott vagyok.
De azt mondja rámenne a kapcsolatunk, mert egy hisztis elkényeztetett lány vagyok, ami igaz is.Önállótlan és nem alkalmas ekkora feladatra.Ezért nem vállalja, hogy egy fedél alatt éljünk, mert ez mindhármunknak(baba, anyum én) rossz lenne.
És akármennyire jó dolog, hogy van egy saját lakásom, mondd már meg nekem miből fizetem ki a számlákat teljesen egyedül?Miből veszek a gyerekemnek ruhát, ha még tanulnom kell mellette?
Szia!
Köszönöm, és örülök, hogy nektek jól alakultak a dolgok!De az, hogy nektek összejött, nem jelenti azt, hogy nekem is sikerülhet, nekem nincs egy nagy család mellettem, aki támogatni tud és nem biztos, hogy a párom visszajönne hozzám.
Nem tudom mi lesz, nagyon rossz most:(
Szia!
Hát most igy döntöttél,de nagyon-nagyon megbánod,mert nem tudod mi vár rád!Sajnálom,hogy a sok történet nem birt más döntést kihozni belőled!És mi van a fiúd szüleivel?Ők nem segitenének?Még megondolhatod magad az utolsó pillanatban is!Bizom benne,hogy még változtatsz a döntéseden!Vigyázz magadra!
Nem, a fiú szülei kerek perec kijelentették, ha megtartom és a fiuk nem marad velem, tőlük ne várjak anyago segítséget, mert onnantól kezdve az már csak az én "problémám".
Meghatott a sok történet és nagyon szeretném megtartani,de senki nem segít rajtatok kívül.De az itt leírt szép szavakból nem tudom felnevelni a gyerekemet.
Senki nem segít, mindenki magamra hagyott.ŐK kényszerítettek bele ebbe, ez az ő döntésük, nem az enyém.Gyűlölöm őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!