Ti meg tartanátok a babát?
ne aggódj ez csak a kezdeti pánik
utána már apuci szeme fénye lesz
csak ehhez neki idő kell:)
sera79!
Ha mégse -mert nem gondolnám, hogy egy valószínűleg 20 év körüli srácnak élete vágya pillanatnyilag az apaság, pláne, hogy épp abortuszra utasítja a barátnőjét- akkor mi van? Egyedülálló anyának lenni nem sétagalopp, nekem elhiheted...
Először is köszönöm,hogy ennyien leírtátok a véleményeteket és kicsit segítetek a döntésben. Én nem tudom,hogy ki anyuka és ki nem az közületek,de aki anyuka az gondlojon bele,hogy lenne-e szíve megöletni a gyerekét?
Aki nem anyuka az nyilván tisztábban lát és logikusabban tudja átgondolni a dolgokat,de nem tudja milyen érzés az,ha gyereked lesz. Az anyagi háttérrel nem lenne gond,nem csak most,hanem még a jövőben sem. Még csak egy érettségim van és tovább tanulni majd szeretnék,amikor a kicsit már otthon lehet hagyni nagyszülőkre vagy esetleg beiratni bölcsibe. A védekezéről annyit szeretnék mondani,hogy tablettát szedtem és nem gondoltuk,hogy még mást is kéne. A párommal már biztos,hogy vége. Én nagyon szeretném ezt a baát,de azok alapján amit mondtatok még alszok ré egyet. 2. kommentelő igen a szüleim tudnak a babáról,örülnek a picinek és teljes mértékben mellettem állnak.Nagyon sok boldogságot nektek és minden kismamának,anyukának. :)
Én írtam, hogy egyedülálló anya vagyok. Az én gyerekem kapcsolatban fogant, apuka teljes egyetértésével, nem véletlenül, tervezett gyerek volt, nem becsúszott. Apuka sosem látta a gyerekét, mert abban a pillanatban meggondolta magát, hogy a kicsi megszületett.
Már a kórházban sem volt egyszerű, ahol egyre másra jöttek a boldog apukák, mi meg ott voltunk ketten. A bölcsiben, oviban, iskolában ünnepségeken nálunk nem volt apuka. A játszótéren nem volt apuka velünk. Az én gyerekem nem tudott mit mondani, amikor a többiek az apjukról meséltek. Annál rosszabb, fájdalmasabb érzés nincs, mint amikor rád néz és megkérdezi: nekem miért nincs apukám? Te mit fogsz neki mondani? "Apa nem akart téged"? Mert hazudni nem szabad, de az igazsággal sem kellene lelkibeteggé tenni egy kicsit.
Ha tudom előre, hogy ketten maradunk, nem vállalok gyereket. Imádom őt, az életem adnám érte, de ha most lennék ott, ahol mindezek tudatában még dönthetnék, nem ezt választanám.
Nekem kell egyedül szembenéznem minden problémával. Anyagi, lelki gondokkal. A szüleim az első pillanatban mellém álltak - mára már időről időre hallgathatom a "felelőtlen voltál, nem kellett volna" hozzászólásokat.
Te döntesz és ez épp egy olyan kérdés, ahol mindegy, ki mit mond, a felelősség a tiéd.
Kedves Kérdező! Ha én lettem volna ilyen helyzetbe, kb kikapartam volna a pasim szemét a helyéről, hogy hogy mer ilyet nekem mondani? Az jó volt amíg megcsinálta a gyereket, de aztán meg képes lenn egyedül hagyni, akit elvileg szeret? Menjen a francba! Ilyen pasit páros lábbal rúgnék ki, nem hogy elgondolkozzak miatta az abortuszon! Egyébként, én mellesleg el is mennék abortuszra ettől függetlenül, de én én vagyok, az én kis anyagi hátteremmel, te meg te vagy a te kis anyagi háttereddel, szóval nem vagyunk egyformák. Minden esetre azt mondom, hogy borzasztóan nehéz lesz visszaállni a tanulunk-vizsgázunk körbe, főleg miután babáztál pár évet. Van egy pár volt osztálytársnőm, akik kb így indultak neki a dolognak, mint te, hogy majd ha bölcsibe megy, akkor nekikezdek az egyetemnek, de az min. három év, ha nem öt, attól függ mit tanulsz, és addig neked is kell enni, a babának is, kell ruha, használati eszköz, ha iskolás lesz mire te diplomázol, akkor neki az iskolaszerek, neked az álláshirdetések. Szóval nem lesz könnyű. De ha bevállalod, akkor le a kalappal előtted és a szüleid előtt is, és nagyon irigyellek, amiért ilyen szüleid vannak! Én 26 éves vagyok, házas, és a szüleim még így is ellenezték a babát eleinte. Most már kezdenek hozzászokni a gondolathoz! :)
Minden esetre küldd el a francba a pasid, mondd meg, hogy egy utolsó alávaló lelkinyomorék, és ti ennél jobbat érdemeltek, úgy hogy kotródjon a szined elől és soha többé ne is lásd, max ha megbánást tanúsít a viselkedésével kapcsolatban.
SOk sikert kívánok és kitartást ehhez az egészhez!
14 h km
Én teljes mértékben meg értem amit mondasz és elhiszem,hogy nagyon nehéz. De,ha most itt lennél ahol én,akkor tedd fel magadnak azt a kérdést,hogy meg öljem a gyerekem,és mi van,ha utána már nem is lehet? Arról meg ne is beszéljünk,hogy ez egy életre trauma lenne egy anyukának,hogy meöleti a saját gyerekét. Engem anyukám 18 évesen szült és én sem ismertem az igazi apukámat,de én nem érzem úgy,hogy bármiben hátrányt szenvedtem volna. De én még mindig úgy látom a dolgot,hogy ő már egy ember,egy magzat és a gyerekem.
Médea13 : értem és tudom,hogy ez egy nagy felelősség meg minden,de most gondolj bele,hogy teherbe esnél a férjed ott gyagyna...te képes lennél megölni a gyereked?
Én nem értem, naponta van legalább egy ilyen kérdés.
Most komolyan, minden 17-19 éves kiscsaj fogamzásgátlás mellett is teherbe esik?
Kedves sera79 és Kérdező...
nekem erről a "ez csak a kezdeti pánik utána már apuci szeme fénye lesz" hozáállásról egy ilyen történetem van:
Első gyerek bevállalása is már erős határeset volt hosszú vacillálással, fiatal szülők, gyér anyagi helyzet, más jellegű tervek...
Ezek után a második gyerek hamar összejött, de pasi egyértelmű álláspontjától tartva nő ezt csak a 3. hónapban közölte... pasi meg is mondta amikor végre megtudta, hogy ő ezt nem szeretné, nem tudja vállalni.
Jött magzatvédők kara az itt is előadott férfi-lekezelő dumával, hogy "csak bepánikolt", "majd meggondolja magát", "majd ha a kezében tartja"... de végülis miután kifutott az idő, terhesség maradt, második gyerek megszületett.
Természetesen nem a "magzatvédő kórus" jövendölése jött be, hanem az, hogy pasi kapcsolata lassan megszünt az első gyerekkel is, a következő 3 évben egymás idegeinek szétcseszése az állandó veszekedésekkel, 4. évben pasi idegosztály, nő a gyerekekkel el... rá egy évre öngyilkos lett.
Na ennyi.
Szóval szerintem, senkit, semmiféle címen nem lehet akarata ellenére szülővé tenni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!