Vállaljam a babát, vagy vetessem el?

Nem tudom hol, merre laktok. Szerintem olyan nincs, hogy nincs segítség, valahol biztos van. Kérdezz rá a védőnőnél, egyháznál stb, hogy van-e baba-mama kör, vagy valami ahol babás anyukák ismerkedhetnek. Nálunk pl. az evangélikus egyháznak van ilyen csoportja, 2 éve laktam itt a lányommal, mikor először hallottam róluk. De megérte csatlakozni hozzájuk.

Ki kell mozdulni! itt nem csak a második babáról van szó, így az első mellett is be fogsz "dilizni". Tudom miről beszélek, nekem is a nagylányom született betegen, ő most 4,5 éves, a második 2,5 és most várom a harmadikat. Mostmár teljesen nyugodtan, mert már tudom, hogy nem csak a rokonokra lehet számítani ( nekem is messze élnek), hanem vannak nyugdíjas nénik is, akik szívesen babáznak.

Hidd el nem vagy egyedül, csak keresd az alagút végén a fényt!

Én a meglévő gyerekem, a férjem és saját magam érdekében elvetetném. Várnék egy kicsit a következő gyerekkel, amíg a nagyobb önállósodik kicsit, amikor már nem lesz annyira rád utalva.

Tudom, h az abortuszt nehéz feldolgozni, de ebben az esetben még mindig járhatóbb út ez, mint, hogy te idegileg kikészülj. A gyereked csak rád számíthat, szüksége van egy beszámítható, kiegyensúlyozott anyára.

Mivel még a kicsi is elég kicsi így nem lenne könnyű dolgod,de ha mindenképp testvért szeretnétek neki,hogy ne legyen egyke,akkor tartsd meg mindenképp!

Belejössz idővel és együtt cseperednek.

A nagy lányaim között 2,5 év a különbség és most nagyon soknak tűnik mivel a kicsi nem tudja elfogadni,hogy ő csak 12 és 14,5,mint a nagyobb.

Én megtartanám a helyedbe!

4 gyerkőc anyukája

Mi 2 meglévő mellé kis korkülönbséggel vállaltuk a becsúszott harmadikat (védekezés mellett sikerült).

Nekem sincs segítségem, a férjem nagyon sokat dolgozik, már a második gyereknél alig vártam hogy mehessek vissza dolgozni, emberek közé. Elköltöztünk az első babám születése után elég messzire így a barátok, ismerősök minden iszonyú messze került.

Alig van kihez szólnom, a gyerekek minden időmet kitöltik, a férjemmel a kapcsolatunk halódik kb. mert ő dolgozik fáradtan hazajön, én fáradtan vagyok itthon szóval mindketten a másiktól várjuk a kölcsönös segítést.

Még egyszer kezdeném, nem tartanám meg, csúnyán hangzik, de a gyerek mindig gyerek marad, és 3-4-5-10 év múlva is kicsi lesz köztük a különbség, más szempontból jobb lesz de másból meg rosszabb.

Nem beszélve ezekről a kedves véleményekről hogy kis gyerek kis gond nagy gyerek nagy gond. Mindenki azt mondja majd visszasírom a mostani problémáimat mert ezek kicsinek tűnnek majd. Hát én nem tudom, ha ezek a kicsik akkor én feladom de tényleg.

Beteg gyerek az felér szerintem másfél-2 gyerekkel.

Örülj hogy a férjed legalább támogat bárhogy is döntesz.

Az enyém azt mondta mikor terhes voltam a harmadikkal hogy ő vallásos és ne vetessük el mert az bűn stb.

Hát annyira nagyon nem vallásos amúgy meg.

Azt mondta neki mindig eszébe jutna akit elvetettünk, mikor az élő gyerekekre néz.

Én is lobbanékony típus vagyok amúgy, és egyáltalán nem az az ősanya típus akinek csak és kizárólag a gyerekek terelgetése okozza a boldogságot az életben.

Szia

Második vagyok. Tudom milyen beteg gyerekkel terhesen, idegen helyen. Én is akkor találtam igaz segítőkre. Egyszer szó szerint bőgőroham tört rám egy kisbolt előtt a padon, mikor 8 hetes terhesen hányingerrel küzdve próbáltam bevásárolni a lányommal. Akkor jött ki belőlem az ideg. Lassan rájöttem, hogy nem vagyok egyedül. Sajna, nekünk kell nyitni a külvilág felé, nekünk kell a segítséget kérni.

Szerintem a baj az, hogy már most be vagy szorulva a négy fal közé. Próbáljátok a férjeddel átbeszélni, hisz a férjed ismerősei között (hisz kollégái csak vannak - akiknek van felségük, barátnőjük stb) akadna olyan akivel összejárhatnál egy kicsit.

Hisz nem csak a te gyereke(i)d, hanem közös(ek). Ezt nektek a férjeddel kell kitalálnotok. Nem úgy működik, hogy a te döntésed, és ő belenyugszik. Kérj legalább tőle segítséget. Ha ő eljár otthonról, hátha hall valakitől olyat, ami segíthetne rajtad.

Nálunk pont a férjem kereste az anya csoportot, mert az egyik kollégájának a felesége is oda járt.

A döntés csak a tiétek.