Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Nagyon kiborultam! 7hetes...

Nagyon kiborultam! 7hetes terhes vagyok, és elmegy a babám! Hogy lehet ezt, feldolgozni?

Figyelt kérdés
8évet vártam erre a picurra,sajnos előtte nem tudtam teherbe esni!Tegnap voltam a nőgyógyászomnál,aki a vizsgálat után közölte velem,a rossz hírt,hogy nem él a baba!És több mint valószínű elvetélek!És ha vérezni kezdenék,menjek be a kórházba azonnal!Amint hazaértem tőle,elkezdtem cseppekben vérezni,ami ma is tart!Tegnap voltunk is a kórházba,ahol megvizsgáltak,azt mondták,látják a terhességet,petezsákot,szikhólyagot!De azt nem tudják megmondani,hogy éle-e vagy sem,a baba!Ha darabosan kezdenék vérezni menjek vissza hozzájuk azonnal!Holnapra vagyok a nőgyógyászomhoz visszarendelve!Mit csinálnak ilyenkor?Ha nem él a baba,akkor miért kell megvárjam míg elmegy,miért kell még nagyobb szenvedést okozni?Annyira örültünk neki,annyira vártuk!Babonából se szóltunk,csak a szülök tudták,nehogy baj legyen,nem is dolgozom,mert kímélnem kellett vele magam!És semmi olyat nem tettem,amivel ezt történhetett volna!Se megerőltetés,se házasélet már azóta,amióta megtudtuk,hogy ő van!
2009. ápr. 9. 09:55
1 2 3 4 5 6
 41/59 anonim ***** válasza:
100%

Drága Anikó! Megint a 12:18-as vagyok. És teljesen átélem, átérzem, amit most érzel, én pont tavalyelőtt novemberben éltem át ugyanezt! 34 évesen. És olyan érzésem volt, hogy soha többé nem lesz babám... Hála Istennek, a 4. hónapban (a 3 hónap pihi után rögtön) megfogant, most itt alszik mellettem, 4 hónapos gyönyörű kiscsaj.


Most szomorkodj, gyászold meg, de a 3 hó letelte után sikerülni fog, mert a méh még fogékonyabb a terhességre. Én nem hittem ebben ,de tényleg igaz! :) Puszillak!

2009. ápr. 15. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/59 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Anikó!

Sajnálom, hogy így alakult.Sok erőt és kitartást kívánok a későbbiekben!!!Legközelebb biztos sikerrel fogtok járni,én nagyon drukkolok nektek!!!Most pihenj amennyit csak tudsz és ne rágódj semmin.Tudom nehéz,én is veszítettem már el picit.De tovább kell lépni egy új élet miatt.És az nagyon nagy öröm,hogy 8 év után sikerült teherbe esned.Ezt mindenféleképpen pozitívan kell felfognod.A következő terhességeddel nem lesz semmi baj és az orvosod is mindent megfog tenni azért,hogy a baba megmaradjon.

Én vagyok az a 22 hetes kismama aki a csodát átélte és bízott benne,hogy neked is sikerülni fog.De a reményt nem szabad feladni.Minden jót kívánok nektek!!!!

2009. ápr. 15. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/59 A kérdező kommentje:

Nagyon,nagyon szépen köszönöm nektek!!!

A 12.18nak jó egészséget,boldog babázást kívánok!

A 22.hetes kis maminak boldog babavárást,jó egészséget,és majd babázást kívánok!

Szerintem a fórumra,azért befogok még kukkantani,hátha én is tudok valakinek segíteni!És,ha sikerül megint teherbe essek,akkor írok újra!Vigyázzatok magatokra!Puszi nektek!

2009. ápr. 15. 11:59
 44/59 ketteske ***** válasza:
100%

Szia Anikó, 20:25-ös vagyok. Örülök, hogy jó kezekbe kerültél, én is a I.sz. Klinikára járok, és tudom, hogy milyen jó orvosok vannak ott. Amikor 26 hetesen meghalt a picike, úgy bántak velem, mint a himes tojással, és az ellátás is profi volt. Nagyon át tudom érezni, hogy milyen most Neked, de remélem, hogy 3-4 hónap múlva már újra egy terhességről fogunk levelezni! Nagyon sok erőt kivánok Neked ezekre a napokra/hetekre/hónapokra és mielőbbi testi-lelki felépülést!

Puszi

2009. ápr. 15. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/59 A kérdező kommentje:

Szia!Köszönöm szépen!Neked is sok erőt,és minden jót kívánok!Remélem,hogy legközelebb,már nem ilyen szomorú esemény miatt levelezünk!Vigyázz magadra!

Puszi!

2009. ápr. 15. 20:28
 46/59 anonim ***** válasza:
100%

Nagyon sajnálom, ami veled történt. Velem 34 évesen, 10 hetes terhesen történt meg. Én meggyászoltam a babám és úgy gondoltam, hogy küldetése volt, figyelmeztetni akart. Munkamániás voltam, nem figyeltem magamra. A történtek után változtattam.

Nem tudom mennyire hiszel a természetes gyógymódokban, de azért leírom, hogy én miket ettem/ittam: Cickafark teát ittam már a műtét után pár nappal, aztán 1 hónapra rá palástfű-cickafark tea keverékét ittam. Szedtem a fehér fagyöngy kapszulát és ittam az aaole vera berry nektárját. Persze folsav, elevit.2007.aug.5-én volt a műtétem, dec.3-án volt az utolsó mensim. 2008.szep.01-én szültem a kisfiam. Amikor terhes lettem, megkértem az angyalkám, hogy vigyázzon a tesóra és azóta is sokat gondolok rá, néha beszélek hozzá. Hiszem, hogy vigyáz ránk! Kitartást, sok erőt és mielőbbi, csodaszép várandósságot kívánok neked! Tényleg igaz, a test emlékszik!

2009. ápr. 16. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/59 A kérdező kommentje:

Szia!

Köszönöm szépen!A vitaminoknál továbbra is megmaradok!Most erősödnie kell a szervezetemnek,hogy tudjon,majd új babát fogadni!A cickafarkfű teáról,már én is hallottam,csak sajnos én nem iszom teákat,csak a vizet tudom meginni!De azért köszönöm,hogy leírtad!

Minden jót kívánok én is neked!

Üdv:Anikó

2009. ápr. 16. 09:40
 48/59 anonim ***** válasza:
100%

Nagyon sajnálom, ami veled történt! :( Átérzem a helyzetedet, én 2 hónapja veszítettem el a babámat, ő 10 hetes volt. Az uh mutatta, hogy nem él, de mivel néha volt csak mensim, nem tudtuk, hogy mennyi idős terhes lehetek, hol állt meg a fejlődésben, stb, és az uh gép sem volt a helyzet magaslatán, így a biztonság kedvéért várt a doki 1 hetet a műtéttel. De az én picim nem várt annyit, a műtét előtt egy nappal otthon ment el tőlem, majd rá fél órára a kórházban éjszaka meg is műtöttek, bár sok dolguk már nem volt, de így biztos a tisztulás.

Azóta a mensimet várom, de úgy látszik, minden olyan, mint "régen", nem jön, pedig már 9 hete volt a műtét...

Én 2 hét elteltével úgy éreztem, a könnyeim elfogytak fizikailag, és megnyugodtam, és alig várom a mensit, hogy újra próbálkozhassunk. Aztán 1,5 hónap elteltével újra ott vagyok, hogy napi szinten sírok... Ez egy olyan dolog, ami mindenkinek egyénileg más-más, meg kell élni a gyászt, ebben biztos vagyok. Nem szabad sajnálni rá az időt. De nekem pl. az angyalokszülei oldal nem segített. Belenéztem, és még depisebb lettem, mint ahogy írta is egy válaszoló már neked...

Sokat beszélek hozzá, és hidd el, ők olyan helyen vannak, ahonnan minden nap csodákat tudnak véghezvinni értünk! Csak kérni kell őket, beszélni hozzájuk. Én a kistesót most már minden nap kérem, és tegnap pedig az egyik államvizsgámnál segített, pedig amilyen lelkiállapotban készültem... egy óra tanulás... fél óra emlékezés..., nem számítottam sok jóra..., de sikerült...

Hiszek abban is, hogy ha egyszer már ő megfogant, eljön egy szép nap, amikor a tesvérével is megtörténik ugyanez, hiszen képesek vagyunk rá, mi ketten, azzal az emberrel, aki a 2 hónapos várandósságom alatt bizonyította, hogy a világ legjobb apukája...

Sok erőt kívánok neked, és kitartást. Ez a kettő sikert hoz majd, meglátod, meg az Angyalkád közbenjárása az égben!

J.

2009. ápr. 16. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/59 A kérdező kommentje:

Szia!

Nagyon sajnálom,hogy veled is ez történt!El nem tudom képzelni,hogy ez,miért lett ennyire gyakori,az elmúlt időszakban!Azt hittem,így műtét után egy picit megnyugodtam,de tévedtem,mert ma megint rám törtek a síró görcsök!Pedig azt hittem,már a műtét óta nem tudok sírni,mert elfogyott a könnyem,de van még,és lesz is még!Mert a fájdalomnak valahogy ki kell jönnie!Egy baj van csak,hogy így meglesz az esély arra,hogy megint belázasodjak,ami viszont nem lenne jó!Nagyon nehéz!A párom előtt meg erősnek kell mutatkozzak,nagyon összezuhant,hisz annyira várta már ő is a picit!Olyan boldog volt!Tökéletes apuka lesz!És tökéletes pár,az életemben!!!A műtétem napján egész nap velem volt,bent a kórházban,mikor a műtőből kitoltak,ott volt,a kórteremben végig fogta a kezemet,aggódott,nem engedett el!Ha kiparancsolták volna,akkor sem ment volna sehova!Erre szokták azt mondani,hogy a bajban derül ki,hogy ki van melletted,kire számíthatsz!Hálás vagyok neki,a szerelméért!Próbálom magam összeszedni,tényleg erősödnöm kell,a páromért,a leendő babáért,és magamért is!De a könnyeknek nem akarok gátat építeni,ha jönni szeretnének,akkor sírok!Az idő,majd csendesíti a dolgokat!Igen,belenéztem én is,arra az oldalra,és iszonyatosan elkezdtem sírni!Hirtelen a világ,minden fájdalmát megéreztem!

Én tényleg csak azt tudom mondani,hogy mindenki aki,ilyen helyzetbe kerül,gyászoljon a maga módján,kívánom,hogy erősödjön meg lelkileg-testileg!És élhessük meg újra azt a csodát,hogy megfogan egy pici élet,a kilenc hónap szépségeit,és a baba megszületésének boldog pillanatait!

Puszi nektek!

Anikó

2009. ápr. 16. 12:17
 50/59 anonim ***** válasza:
100%

Szia Anikó! Mostmár elnevezem magam 12:18-asnak, így be lehet azonosítani. (Olyan rossz, hogy nem tudjuk, ki szól hozzá többször is). Sírógörcsökre akartam reagálni: Nekem 3 hónapig tartott. Aztán a 4. elején mondtam, h így nem mehet tovább, nem nézek hátra mostmár. De az a 3 hónap kellett. Az angyalokszülei oldal nekem se jött be, én is még depisebb lettem, ahogy ezt valaki írta előttem.


Én nem ittam semmilyen teát (én se szeretem), csak Elevitet kétnaponta, és folsavat kétnaponta (váltásban az Elevittel). :) De megérte, mert a kislányom szép, egészséges baba lett! Hamarosan e témában fogunk levelezni, ebben biztos vagyok. :) Puszillak. Ildikó

2009. ápr. 16. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!