Házassági válság! Vígasz kellene. Tanácsok?

Milán lesz a pici neve. Hála a másik kettőnek, ruhákat nem nagyon kellett vennem, csak ami kifogyott. Textil pelus, kis sapka kesztyű, gyógyszertári dolgok. Ezeket kell beszereznem. Hordozótól kezdve,a kenguruig, mindenem megvan. 4500-ért sikerült vennem kiságyat, a netről. Teljesen meglepődtem, mikor az eladó csaj mondta, hogy nincs elírva az ára, tényleg ennyiért adja.

Sajnos, most nagyon megnáthásodott mindenki. A gyerekeknek van gyógyszerük, hála égnek, szóval őket kúrálom, de én, szinte semmit nem vehetek be a házi praktikákon kívül. Nagyon oda vagyok. Valami ötlet, hogy péntekre helyrehozzam magam?

még szeretem is a hagymát, nem csak levesnek :)))

Miért van az, hogy minden közös ismerősünk, aki nem tudott eddig a dologról, most hirtelen megtalál, és kérdezget, hogy valóban válunk-e, meg másik nője van a férjemnek? Komolyan mondom, kiírom a homlokomra, hogy IGEN, TUDOK RÓLA!! Nagyon idegesít!!

november 15-re vagyok kiírva. Mivel a házassági anyakönyvi kivonat a bíróságon van, ezért alá kell íratnom egy apasági nyilatkozatot a férjemmel. Nagyon nem bírom már ezt az utolsó heteket. Tudom, gyakorlottabbnak kellene lennem, de minden porcikám fáj. Egyre többször keményedik a pocim. Biztos a pici is érzi , hogy már alig várom, hogy kibújjon, de annyi minden dolgom van még októberben, hogy fogalmam sincs hogyan egyeztessem össze az időpontokat. A nagycsoportos fiamat sajnos fejlesztésre is kell hordanom heti 2X, logopédus, és mozgás terapeuta, ráadásul orvosokhoz, védőnőhöz futkosni egyszerre, kicsit megterhelő. Bár a doki azt mondta, hogy álljak le a 3X2 magnéziumról, nem merem abba hagyni, nehogy korábban szüljek. Ha hiszitek, ha nem , jobban örülnék, ha túl hordanám, és befektetnének. Akkor legalább biztos időpontot tudnák a szülésre. Tudom, hülyeség, de mégis rossz ez a bizonytalanság, hogy most már bármikor jöhetne a baba.

A gyerekek viszonylag jól viselik, hogy nincs itthon az apjuk, bár a 3 éves, megint többször felkel éjszaka, és nem akarnak külön aludni. Ma rajzolt a nagyobbik fiam eg rajzot a logopédusnál. Minket hármunkat egy kupacba rajzolt, míg az apját külön. Ha látná egy gyerek pszichológus, biztos levonná a következtetéseket.

Anyósomék még mindig rengeteget segítenek. Felajánlották, ha kell, majd ők viszik a foglalkozásokra a gyereket, nagy bevásárlást elintézik helyettem ha kell, a gyerekeket, ha pár órára is, de felviszik, hogy pihenhessek egy kicsit. Szóval egy szavam nem lehet. Össze tehetem a kezemet, mindenkinek ilyen anyósék kellenének.