Hülye kérdések vs. Frappáns válaszok? Kismamák, meséljetek!

Utolsó vagyok,van még egy...egy férfi kollega a cégtől ahol dolgozom.

- Olyan ritkán látlak nem dolgozol?

- Hát már nem, mert terhes vagyok.

- Akkor jobbulást neked.

pffff:SSS

Sajnos terhességem alatt ért egy kisebb háztartási baleset, össze kellett varrni a kezemen egy vágást. Párom és egy 50 év körüli férfi ismerős kísért el a balesetibe. Várakozunk... várakozunk, épp kijött valamiért az orvos, és mondta, hogy a kismama a következő, csak annyit várjak, amíg végeznek az aktuális esettel.

Rá egy-két percre odalép Hozzánk egy öregedő hölgy, és nekünk szegezte a kérdést:

Melyikük a kismama?

Reflexből rámutattam a Páromra... a Hölgy pedig még tovább fokozta, hogy ok ok csak nem látszott... :))))))))

Pedig a Szerelmem aznap még borotválkozni sem borotválkozott.

A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy később megtudtuk, hogy a Néni, ahogy sejtettük is, szellemileg nem teljesen ép, de azért jót mosolyogtunk az egészen.

Kisfiam 3.8 kg-mal született és mindeki teljesen elhűlve mondja, hogy jééééézusatyaaaaaaúúúúúúúúúúúúúúúúúúristeeen- mekkkkoorra ez a gyerek?????

Hát én úgy tudom, hogy a 3.8 kicsit nagyobb az átlagnál, de nem ÓRIÁSBÉBIT jelent, nem? vagy rosszul tudom??

Mondjuk a másik gyerekem meg 2.5kg-mal született, akkor meg azt hallgattam, hogy jééééézusatyaúúúúúúúúúúúúristen- hogy lett ez ilyen kicsike?

Itt olyan szinten kiakadtam szülés után - ezen a kérdésen, hogy majdnem depresszióba is estem- sajnos. EZ már mondjuk nem olyan vicces- illetve akkor nem volt az.

Szóval ezek a de kicsi, de nagy kérdések engem kiakasztottak.

:)

Egyébként az emberi hülyeség határtalan, tőlem is többször megkérdezték, h hát te meg terhes vagy?

Amikor megszületett, és tologattam, sokan jöttek oda, h jaj, megszületett? :)))Szerintem egyértelmű volt:))

Volt olyan ismerősöm, aki nem látott terhesen, látott babakocsit tologatni, és halál komolyan megkérdezte, h a tied?

Volt egy másik sztori is, barátnőmnek négy évvel idősebb a kisebb fia, együtt voltunk, az ő törpéje oviban, én pedig az üzlet előtt kint hagytam a gyerekemet a barátnőmmel. Egy ismerőse odament hozzá, benézett a babakocsiba, és felkiáltott, már ekkor a fiad???

Mondta, h nem, ő már oviban van, ez a hat hónapos kissrác a barátnőmé:)))

Egyszer nekem is eldurrant az agyam az aznapi sokadik ugyanolyan kérdéstől, miszerint: - És mi lesz? (mármint arra gondoltak imígyen rákérdezni, hogy fiú-e, vagy lány)

- Egyenlőre úgy néz ki, hogy gyerek. De ha mégis kutyus, akkor is megtartjuk...

Azóta nem köszön és pláne nem áll le beszélgetni velem ez az illető.

Egy másik alkalommal a férjemnek szegezték neki a kérdést: - És akartátok, vagy csak úgy becsúszott? - Igen.

(és ő meg ossza be magának, hogy mi igen) :-)

Az első babánál amúgy sokkal jobban fel tudtam húzni magamat azon, hogy pl ha megmondtuk mi lesz a neve (Anna), akkor jöttek a hasonló beszólások, hogy "aha, hát az se rossz", vagy hogy elmondták h szerintük miért nem ezt kéne, vagy hogy szerintük mit is kéne inkább... a másodiknál már nem izgattam magamat az ilyesmiken, de nem is vártam meg az okfejtést :-)

Azt kifejezetten utáltam, hogy idegenek is fogdosni meg simizni akarták a pocakomat (aztán meg néztek rám csúnyán, ha a megfoghatom kérdésre azt kapták, hogy nem), és aztán a szoptatsz még kérdésre gy idő után automatikusan azt válaszoltam, hogy hát hogyne... különben jöttek a félórás kiselőadások meg a sanda nézések, mintha legalábbis gyerekgyilkos lennék.

Na igen, azon én is kiakadtam, hogy amikor megszületett a lányom (2210 grammal hoztuk haza a kh-ból), akkor mindenki elhűlt, hogy "Úúúúristen de picíííí! Nem lesz ebből baj? "

Aztán a fiam átlaggal született ugyan (3400 gr), de nagyon gyorsan hatalmasra nőtt, akkor meg azt hallgattam, hogy "Úúúúristen de naaagy! nem lesz ebből baj? "

Eltelt egy év, és aztán meg mindenki azt kérdezte: - ikrek? - nem, csak a kicsi óriás. :-)

Az én fiam 4250 g-mal született. Egy ismerősöm mikor meghallotta, elszörnyülködött aztán megkérdezte: És te szülted meg??? (hát nem tudom ki más lehetett volna, végül is az én gyerekem)

Vagy mikor a szomszéd néni megkérdezte: Mi lesz ember vagy lány? Mondtam: Fiú.

Ezt megnyugvással fogadta. Így utólag kíváncsi lennék vajon mit mondott volna ha lány.

Vagy mikor a 2. baba érkezését bejelentettem a nagyimnak. Azt mondta: Óóóóóóóóó, lyányom, minek már az neked???