Babát várok, de magamra maradtam sok dologgal. Lelki támaszt várok, csak néhány jó szót. Másnak van ilyesmi tapasztalata? (Tudom, hogy nem egy sztenderd a mi ügyünk. Részletek lent)

15:22-es vagyok! És még mielőtt valaki azt mondaná nekem, hogy csak azért vetem meg a kérdezőt mert az én álomvilágom összetört és csalódtam és boldogtalan vagyok, hát nem. Egy több mint 3 éve tartó párkapcsolatban élek, nagyon szeretem a párom és a lehető leghálásabb vagyok Istennek, hogy nem hagyta, időben felnyitotta a szemem anno, a másik férfival kapcsolatban. Különben még mindig csak második (rosszabb esetben harmadik, negyedik) lennék egy sunyi férfi életében. Az első babánkat várjuk és bízom benne, hogy boldog leszek! Én az elején csak jót akartam a kérdezőnek, hogy lássa, hogy szeretőnek lenni egyáltalán nem kedvező dolog és nem értettem miért kínozza magát amikor Ő is nagyon jól tudja, hogy teljes élete így sosem lesz csak úgymond egy "fél" családja ... De rá nem lehetett hatni, aki megírta Neki az igazat, vagy esetleg elmondta a véleményét ami nem egyezett meg azzal amit hallani akart, az már rossz ember volt és gonosz és csak irigy!! Nem, egyáltalán nem vagyok irigy, sem gonosz, sem rosszindulatú. Tapasztalatból beszéltem, hogy ez minden csak nem tündérmese! De majd idővel látni fogod. De, inkább ne nekem legyen igazam és legyél boldog! Én senkinek nem kívánok boldogtalanságot!

Ne legyen boldogtalan, de ne mások boldogságának az árán találjon rá ő a boldogságra, mert ha Ő az lesz, ebben az esetben többen is lesznek, akik viszont nem lesznek azok...

KAMU az egész!

Nem lepődtem meg, hogy már megint le lettem pontozva az IGAZSÁGÉRT!!! :D De már csak nevetni tudok rajta, ugyanis ide a legtöbb ember szemellenzővel jár. Olvassatok már utána, hogy melyik nagykönyvben írják le, hogy az egy teljesen normális és helyénvaló, de mindenekelőtt erkölcsös dolog ha az ember lánya házas férfival kezd ki, illetve lesz Tőle terhes és ha ezt megtaláljátok kérlek szóljatok már nekem is, mert tudomásom szerint az erkölcsi normák nem változnak, azok állandók de ezek szerint mégis formálódnak, ha manapság már ez számít jónak és támogatandónak ... azok a nők akik engem lepontoznak, nem tudom, hogy akkor is lepontoznának -e ha például közülük lenne valaki a szóban forgó férfinak a felesége?:) Na ezen tessék elgondolkodni!

Nem hisztériázok és légyszíves amíg én megadom más válaszolóknak a tiszteletet (köztük valószínűleg Neked is), addig add meg Te is légyszíves. Egyszerűen csak zavar az, hogy miért kell folyton lepontozni olyanért aminek van némi igazság és valóság alapja is egyben ill. hogy miért gondolja a kérdező, hogy az az ember aki elmondja, hogy mi is a valódi tényállás ezzel a helyzettel kapcsolatban az már rögtön gonosz és rosszindulatú ember. Én nem vagyok sem gonosz, sem rosszindulatú, sosem voltam az, tehát köszönöm szépen ilyen jelzőkkel engem nem kell illetni. Na és ahogyan Te vagy bárki más elmondhatja itt a véleményét úgy nekem is jogom van hozzá, vagy talán nem? Akkor most én is kérdezzek vissza, hogy Téged miért érdekel az, hogy én mit írok ide véleményként? Nem, nem fogok, mert Neked is jogod van BÁRMIT leírnod ide, amiről azt gondolod, hogy leakarod írni, ennyi. Én nem bántottalak Téged, Neked sem kell engem.

De a kérdésedre válaszolva, nevezzük akkor hisztériának. Azért "hisztériázok" még mindig, mert dühít az igazságtalanság, illetve amikor egy ember nem látja a fától az erdőt ... Nem kívántam soha, hogy a kérdezőnek rossz élete legyen, azt sem, hogy boldogtalan legyen, csak jóindulatból írtam Neki amiket írtam, hogy lásson, ne csak nézzen. Ha már ez is bűn akkor én kérek elnézést!

nem unjatok meg?? Mindkettotoknek igaza van valamilyen szinten. Ez is es az is egy velemeny. Utolso valaszolo te is "hisztizel" vmilyen szinten a masik valaszoloval. Szerintem nem erdemes. Mindenki kezelje ott ezt a holgyet ahol o gondolja. El van mar latva jo es rossz tanacsokkal tapasztalatokkal. Nem erdemes huzni tovabb a dolgot. Tovabbi szep napot nektek!:)

még egy hisztis...:)