Kétségbe esett "tini mami" vagyok. Mit tehetnék, ha a szüleim ellenem vannak?

Kezdjük ott, hogy 16 évesen tanköteles vagy.

Átgondoltad, hogy milyen gyárban melózni? Főleg várandósan? Amikor 10 percenként pisilned kell, hányingered van, fáradt vagy nem mehetsz el a szalag mellől és a döglött lőtéri kutyát se érdekli, hogy te gyereket vársz. Később nagy hassal állnál oda?

Miből vennétek babaholmikat? Nem írtad, hogy lenne ismerős, aki tudna adni kiságyat, babakocsit, pelenkát... ez mind pénzbe kerül. A családod nem hiszem, hogy megvenné ezt nektek.

A barátod akihez annyira ragaszkodsz, elment veled a nődokihoz, amikor megállapította a terhességet? Ment veled a családvédelmisekhez? Később elkísérne terhesgondozásra, uh-ra, veled lenne-e szüléskor?

Átgondoltad, hogy egy újszülöttet szoptatni kell, kimosni a kakából, hányásból, minden nyűgét sírással jelzi, és neked menned kell hozzá, akár akarod, akár nem.

Gyereket vállalni felelősséggel kell.

Hú basszus, jó nagy kakiba keverted magad Te lány!

Én 19 éves voltam, mikor abortuszom volt, pedig én is nagyon abortusz ellenes voltam addig. Mi az akkori párom saját lakásában éltünk, párom dolgozott, és nekem is volt már munkahelyem, de a pasi nem akarta. Kerek-perec megmondta, hogy még élni akar. Támogatna anyagilag, de a gyereket nem vállalná. Hát mit mondjak, azt hittem, meghalok a fájdalomtól, de búcsút vettem a babától is és a pasitól is, pedig már az esküvőt terveztük, de a gyerek nem kellett neki.

Hosszú évekig szenvedtem a lelkiismeret furdalástól és az évek alatt a testvéremnek 3 gyermeke született, a barátnőimnek is sorra jöttek a babák, de nekem valahogy nem jött össze. Egészen mostanáig. 29. hetes terhes vagyok, és most tudatosult bennem, hogy mennyire jó lett volna, ha inkább csak most jött volna az első baba, és nincs a lelki törés, amit az első baba elvetetése okozott.

Viszont neked azt mondom, hogy vállald a lelki törést, és vetesd el ezt a gyereket.

16 évesen még valóban tanköteles vagy, nem kapsz munkát 8-10 órára, és ha megtudják bárhol is, hogy terhes vagy, egy munkáltató sem áll szóba veled.

Nekem van érettségim is, és diplomám is, 6 évig egy varrodában dolgoztam szalagmunkásként 3 műszakban, közben érettségiztem és diplomáztam le. Ha megszületett volna akkor a babám, semmit sem tudtam volna kezdeni magammal, és a szalag mellett éltem volna le az életem, mint egy robot. Most egy kényelmes irodából jöttem el táppénzre, és tudod mit?! Szerintem jobb volt ez így. A diplomás válaszoló nem a diplomájával akarta fényezni magát, hanem csak azt ecsetelte, hogy még egy diplomás embernek sem könnyű boldogulnia, nem egy 8 általánossal rendelkező kislánynak.

A VIDEOTON nevű gyárról meg csak annyit, hogy ismerem, mert az anyukám lehúzott ott 22 évet, és az ilyen kis iskolaszökevények miatt veszítette el a munkáját, mert olcsóbb munkaérő vagytok, mint egy felnőtt nő.

Össze-vissza írod a kommenteket, a világ összes fájdalma és terhe a te válladat nyomja szerinted? 17 éves voltam, mikor apukám meghalt, és anyukám egyedül maradt velem és a nővéremmel. 3 műszakban nyomta szegény, csak hogy minket fel tudjon nevelni. Ő felnőtt ember volt, mégis nehezen ment neki.

Elmondanám, hogy most közel 30 évesen, babával a pocakomban is azon gondolkodom, hogy Úr Isten, vajon sikerül mindent megadnom a kislányomnak? Tisztességesen fel tudom majd nevelni?

Kezdj el utána számolni, hogy csak a havi pelus és babaápoló szerek mennyibe fognak kerülni?! Nem beszélve az érzelmi megterhelésről. Ha tényleg olyan baromi nehéz gyerek korod volt, akkor miért akarsz a gyerekednek egy még nehezebbet? Mert akár mennyire is összeszorul a szíved egy totyogó kisember láttán, abból a tiédnek még nem lesz cipő a lábán!

Nem hiszem, hogy elég érett vagy az anyaságra.

Minden kommentedből süt a zavarodottság, fogalmad sincs, hogy mi fán terem az élet, és hisztizel, ha valaki meg meri írni neked a véleményét.

Nem tudom, nekem zavarossá vált a történeted. Egyik szavad üti a másikat. Most csak kamuzol itt, vagy tényleg ennyire nem tudod, hogy mi van veled mostanában? Ha hazudsz, legalább legyél következetes.

"a párom 19 éves, érettségije van, most szakmát tanul.higgyétek el, nem a vakvilágba beszélek. " "A párommal 6 hónapja vagyunk együtt, és azt mondta, ha megtartom a babánkat, feleségül vesz és dolgozni fog." "ez egy VIDETON nevű gyár, ahol a dolgozók 50 %-a 16 és 18 év között van. a páromat már fel is vették, és énis goldoltam rá, hogy jelentkezek. "

Most akkor mi is a helyzet a pároddal? Először dolgozni fog, aztán tanul, aztán már fel is vették, pedig egyenlőre egyáltalán nem úgy áll a helyzet, hogy megtartjátok a babát.

"azért bízok meg benne 100%ra megrt 4 hónapja együtt élünk, mindenhova együtt járunk..." " itthon a család csicskása vagyok".

Most otthon élsz, vagy a barátoddal? Vagy a barátodat odavitted szüleidhez "ingyenélni"? Mert hogy még nem dolgozik...

"de az utcán akárhányszor meglátok egy kis totyogót, elszorul a szívem" "egyébként nem az bánt, hogy el kell vetetnem, hanem az, hogy meg sem kérdeztek, "

Te se tudod mit akarsz. Először nem akarod elvetetni, aztán már inkább csak a dac szól belőled, mert a szüleid maguk döntöttek, nem kérdeztek meg téged, és akkor már csakazértis márt akarok mint amit ők mondanak...Tényleg ilyen elvekkel szeretnéd megtartani? Te nem a babát akarod, csak ellenszegülni a szüleidnek, mert neked csak az fáj, hogy nem kérdezték a véleményed, és a mandulagyuszi miatt is leszidtak. Nem az, hogy most tényleg egy kis élet sorsáról van szó.

"képzeld édesanyám baba koromba bölcsibe adott, szinte sose láttam," ". lemerem fogadni gogy jobb szülő lennék legalább náluk!" "BÖLCSŐDE, 6hónapos kortól fogadja a babát. sok anyuka dolgozik baba mellet..."

Mért gondolod, hogy jobb szülő lennél náluk? Pont ugyanarra készülsz, mint amit anyukád is tett. 6 hós korától bedugnád a bölcsibe..

"Apukám nyugodtan elbeszélgetett velem erről, hogy nekem milyen nehéz is..." "ha ezek után meg azt mondanát, hogy apai észhez térítő pofon, hát már megvolt: egy szál cigiért végíghúzott az állomáson a hajamnál fogva és rugdosott. "

Csak nekem tűnik ez fel, hogy milyen ellentmondásos? Én nem tudom elhinni, hogy egy olyan vadállat, aki egy szál cigiért hajánál fogva vonszolja a lányát és megrugdossa, az nyugodtan leül beszélgetni, miután a 16 éves lánya bejelenti, hogy terhes...

Először nem gondoltam, de ezek után erősen hajlok affel, hogy ez megint csak egy kitalált történet. Főleg, hogy már egy jó ideje nem kommenteztél.

Ha meg mégsem az, jó lenne ha tisztáznád ezeket a gubancos dolgokat.