34 eves vagyok a ferjem 55. Bevallalható egy gyerek?

De most ha te ezt így gondolod, ilyen biztos vagy benne, miért anonim emberek megerősítese kell? Akkor mitől félsz, hogy az kérdezed, be mernénk-e vállalni, miközben belekalkulálod, hogy ja, siman meghal a ferjed, mire felnő a gyerek.

Nem értem ezesetben a kérdést.

"Olyan sok szegeny nelkulozo csaladba szuletnek sorra a gyerekek, erdekes az mar termeszetessé vàlt."

Azzal se értünk egyet, csak az ilyen családokban a szülők nem kérdezik meg gyakorin, vállaljanak-e gyereket, hanem csinálják.

"Mindennek megvan a maga ideje. 55 évesen az unokáknak, nem a gyerekeknek."

Hát ja, csak ebben az esetben nem az unoka vagy a gyerek a kérdés, hanem a gyerek vagy a semmi.

Ha elfogadod, hogy ő bizony inkább a te gyereked lesz, és neked kell majd mindent megtenni érte, akkor vágj bele.

Amit írtak: előre biztosítsátok az anyagiakat, mert nem biztos, hogy később is töretlenül meglesz minden.

"30 éves apukát is elütheti a villamos, ennyi erővel senki se vállaljon gyereket."

Ez ritka ostoba hozzászólás. Egy 30 éves jóval kisebb eséllyel patkol el, mint egy közel 60 éves.

Persze, lehet úgy is felfogni, hogy másnak is meghal a szülöje hamar, akár mindkettő is, aztán ettöl még lehet boldog élete. Mert lehet.

De azért egy apakomplexusos anya és nyugdijaskorú apa gyerekeként felnőni baromi sok traumát is hozzádob a gyerek életéhez. Kérdes, akarod-e tudatosan ebben nevelni. Hogy felnőttként úgy gondoljon rátok, fúj, anyámnak egy 21 évvel idősebb öreg faszi kellett (nehogy azt hidd, hogy a gyereked nem fog ezen elgondolkodni, nem lesznek olyan gondolatai, hogy a pénzért voltál idősebb pasival, ezt nem lehet megúszni), apám meg itt haldoklik mellettem 15 éves korom óta és rám van terhelve, hogy gondozzam meg foglalkozzak vele, mert csakazapám.