Hogyan értethetném meg a barátommal, hogy képtelen lennék most anyuka lenni? Ennyit érek neki?

", meg tudom érteni, hogy az eddigi érvelésedből nem tudtad levezetni ezt a végkövetkeztetést, " - nyilván nem, ugyanis a "szerintem milyen a jó párkapcsolat"illetve a "mely esetben támogatom az abortuszt" két tök különböző, egymással csak halvány és részleges kapcsolódást mutató kérdés. Erre tetszettél már gondolni?

Igen, szerintem az a jó párkapcsolat, ahol az embernek a párja a legfontosabb Ezt jelen kérdésnél a FÉRFI rúgta fel, tévedés ne essék, a Kérdező már csak erre adott teljesen adekvát választ, egy olyan féllel szemben, aki elém helyez egy embriót, nyilván az ember saját magát fogja a legfontosabbnak tartani)

És igen, én abban az esetben támogatom az abortuszt, ha valamelyik (akármelyik a kettő közül) egyértelműen nem akar gyereket az adott időben.

És bizony, ez az eset bármilyen kapcsolatban megeshet.

#143, ne személyeskedj, és főleg ne csinálj ekkora ordas csúsztatást. A közlekedési baleset tényleg nem az ember döntése, na de az, hogy megtart-e egy terhességet vagy nem, az 99,9%-ig az. (adjunk 0,1% esélyt annak, hogy valaki tényleg nem veszi észre a 10. hétig, hogy terhes, - menstruál, nincs semmi terhességi tünete stb - és kifut az időből önhibáján kívül)

A te gondolatmeneted eleve az abortusz tagadására épül, az meg bocsi, de egyéni hepp, szocprobléma, amihez a másiknak a világon semmi köze.

A többi része szimplán nem érdekel... tudod, attól még, hogy szerintetek csak egyféle (az általatok helyesnek gondolt) értékrend alapján lehetne véleményt megfogalmazni, attól ez még szerencsére nem így van.

Persze megértem az alapállást, kellemetlen lehet abszolút felelőtlenül arról magyarázni, hogy "majd, ha a karjában tartja, majd..." és aztán szembesülni azzal, hogy (többnyire) mégsem ez történik, netalán még kérdőre is vonják a jóslatáért.... Ilyenkor a drága magzatvédő nyilván nem a saját alapállását fogja megkérdőjelezni, hanem a másikra fog mutogatni, hogy "a szemét (beteg, erkölcstelen, gazember, érzéketlen, embertelen, ... stb), hogy mer nem úgy működni, ahogy kellene neki!".

Az valószínűleg a világvége eljövetelének biztos jele lesz már, ha egyszer egy magzatvédő ilyenkor nem hárít, hanem kijelenti, hogy "felelőtlen voltam, alap nélkül jósolgattam, jogtalanul fogalmaztam meg elvárásokat egy harmadik ember felé" - vagy valami ilyesmit.

Nem, még senki se csinált statisztikát az akaratuk ellenére szülővé váló emberek reakcióiról. Van viszont tapasztalat, válási statisztika, vannak tapasztalatok, statisztikák apasági ügyekről, gyermekelhelyezési, tartási, kapcsolattartási ügyekről, bíróságoktól, gyámügytől, végrehajtóktól, stb. Tipikus "big data" áll rendelkezésre a témában.

És hát igen, én egy segítőkész, magas EQ-val bíró emberi lény vagyok:))) Egyébként a kérdésed megint csúsztatás, a két helyzet semmi módon nem hasonlítható össze egymással... ha válaszolok, tanácsot, véleményt mondok, segítek azt önként teszem, olyan mértékben, ahogy nekem jól esik. Nem önmagamat, a saját életemet feladva azért hajtok, hogy ettől csak még rosszabbul érezzem magam, csak a veszteségem nőjön folyamatosan és örök vesztessé, megkeseredetté váljak, hanem pont ellenkezőleg, azért teszek valamicskét, hogy a világ számomra is egy jobb, igazabb, élhetőbb hely legyen.)