Az abortuszellenesek miért hiszik, hogy megmondhatják azt, hogy egy nő hogyan rendelkezhet a teste felett?

Engem ebben a kérdéskörben inkább az zavar, hogy az abortuszelleneseknek kivétel nélkül mind addig érdekes a téma, míg arról van szó, hogy megtartja-e a magzatot az anya, vagy sem, de hogy utána akár az anyával, akár a babával mi lesz, na az már sehol nem érdekeli őket. B@ssza meg, hát nem ez a valódi probléma? Nem pont attól hangos folyton a sajtó, hogy gyermekek tömegei, ezrei élnek nyomorúságos körülmények között, de a kiemelés nem megoldás, minekután hogy hogy nem, nem kellenek senkinek? Főleg nem az abortuszelleneseknek. És akkor ilyenkor lesz az, hogy az igazán gáz helyzetből kiemelik a gyereket, aki aztán csöbörből vödörbe kerül, épp hogy nem mentálisan retardált, aluledukált gyökerekhez kerül, akiknek sokszor az gondot okoz, hogy hány fokos vízben fürdessenek egy csecsemőt (na ennyit is a rendszerről). Majd hogy ha valaki előáll egy észszerű ötlettel arról, hogy mi lesz ezekkel a gyerekkel és ezekkel az anyákkal, akkor majd esetleg el tudom fogadni az abortuszellenességet. De egyelőre a legtöbb, amit egy ilyen hozzá tud tenni az az ,hogy jaj hát hányan várnak babára. Csak az a sok sok ember mind kivétel nélkül fehérbőrű, egészséges, lehetőleg orvos szülők szőke, kék szemű gyerekére vágyik, nem Kolompár Eszmeralda vérfertőzésből született, gondozatlan, többszörösen hátrányos helyzetű barna babájára.

Jelen helyzetben a társadalom konkrétan kiveti azokat a leányokat, nőket, akik olyan helyzetbe kerülnek, aminek végén akár az abortusz is megoldás lehet. Mindegy, hogy az erőszak, egy óvatlan együttlét eredménye, a nő van kivetve, a nő fog kimaradni mondjuk 16 évesként az iskolából, ő viseli az ítélkező pillantásokat magán, neki kell magyarázkodnia a környezetében, először a terhesség miatt, majd ha esetleg örökbe adja, akkor persze azért is, mert milyen anya az ilyen. Majd ha az abortuszellenesek kiállnak ezekért a nőkért, megfelelő hátteret biztosítanak nekik, segítenek nekik a terhesgondozásban, szülést követően abban, hogy visszaálljanak iskolába, munkába, majd akkor esetleg elgondolkodom én is azon a lehetőségen, hogy egészséges embriót ne lehessen abortálni. Esetleg. De jelenleg az ilyen helyzetek 100 %-a olyan, ahol az abortusz a legjobb döntés. Lehet ítélkezni, hogy hányan vannak azok, akik hobbi szinten járnak elvetetni a számos, kontrollálatlan dugásból származó gyerekét, de ha ez a lehetőség nem lenne, senki ne gondolja, hogy ezek az emberek amúgy ne tennének meg mindent, hogy az a baba elmenjen. Csak ennek lehet olyan következménye is, hogy megmarad a baba és lesz belőle egy többszörösen sérült valaki, aki hogy hogy nem, megint csak nem kell senkinek sem, és még jó sok pénzt rá is lehet költeni a mi adónkból, hogy haláláig elvegetáljon valahogy egy helyben fekve, magáról nem tudva.

Lerágott csont

Annyi ilyen vita volt már

Sosem lesz teljes egyetértés

Kedves kérdező!

Feltételezem, általánosságban kérdezed, nem pedig konkrétan Magyarország esetében, mert Magyarországon a törvény az abortuszt alapesetben (nagykorú, egészséges nő egészséges terhessége) csak a 12. terhességi hétig engedélyezi, utána Magyarországon abortusztilalom érvényesül. A magyar jogban ugyanis a magzat élethez való joga alapesetben a terhesség 12. hetétől felülírja a nő önrendelkezési jogát.

A magyar jogszabály: 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről

[link]

Egyébként a társadalom többsége egy kompromisszumos irányzat híve. Ennek a kompromisszumos, vagy gradualista (fokozatosságelvű) irányzatnak a lényege, hogy egyensúlyt kell teremteni a nő önrendelkezési joga és a magzat élethez való joga között, azaz a terhesség korai szakaszában dönthessen szabadon a nő, a későbbi szakaszában viszont a magzat élethez való joga már felülírja a nő önrendelkezési jogát, ezért egy bizonyos ponttól a terhesség során az abortuszt már szigorúan tiltani kell, sőt bűncselekménynek minősül.

Most ne a statisztikák szerint a magyarországi abortuszok mindössze 3%-át kitevő exrtrém esetekről beszéljünk (nemi erőszak, magzat súlyos rendellenessége, anya életveszélye), hanem az alapesetről azaz egészséges nő egészséges terhességéről, amely esetben az abortuszok 97%-a történik nálunk.

nézzük az érveket és irányzatokat:

ABORTUSZELLENESEK:

A közhiedelemmel ellentétben nem csupán vallásosak lehetnek, hiszen több neves materialista, ateista morálfilozófus is abortuszellenes, a morálfilozófiában mindig is jelen volt a vallástól független abortuszellenes irányzat. Például egyes ateista kommunista országokban időnként tiltották az abortuszt, és nyilvánvalóan nem vallási okokból.

Egyébként az európai és magyarországi felsőoktatásban, egyetemeken, főiskolákon filozófia és etika tanulmányok során tanítják az abortuszellenes érveket is, mert azokat megalapozott érvek támasztják alá. Ez is azt bizonyítja, hogy nem csak vallási alapon lehet ellenezni az abortuszt, hanem szekuláris morálfilozófiai alapon is.

Az abortuszellenzők fő érve, hogy az embrió és a magzat ember, azaz a Homo Sapiens Sapiens faj egyede, csak fejlődése korai szakaszában. Egyébként ez tudományos szempontból igaz.

Az abortuszellenzők másik érve, a jogok hierarchiáján alapul, azaz az embrió, vagy magzat élethez való joga magasabb rendű, fundamentálisabb jog, mint a nő önrendelkezési joga (amennyiben az anya élete és egészsége nincs súlyos veszélyben).

Tehát az abortuszt lehet valláserkölcsi alapon ellenezni (az életet Isten adja, így az embrió, magzat életével az anya sem rendelkezhet), de lehet a vallástól teljesen függetlenül, szekuláris alapon is ellenezni, erre vannak megalapozott filozófiai érvek.

DÖNTÉSPÁRTI ÉRVEK:

A döntéspártiak elsősorban az anya teste feletti önrendelkezési jogával érvelnek.

A másik fő döntéspárti érv, hogy bár az embrió és a magzat kétségtelenül emberi élet, de nem személy. Ezzel szemben ellenérvként felvethető, hogy a jogban személyről csak a születés után beszélhetünk, tehát az abortuszt akkor legalább a születésig meg kellene engedni, bármilyen indokkal. Egyébként a jogban is vannak kivételek, mert a holland jog alapján az emberi élet kezdete a méhen kívüli életképesség (a 22-24. terhességi hét), a német jogban pedig a szülési fájdalmak kezdete, tehát két európai állam sem a születéstől tekinti személynek a magzatot, hanem már előtte. Azaz lehet többféleképpen szabályozni, hogy mikortól lesz valaki jogi személy.

A döntéspártiak egyébként erősen megoszlanak, hogy meddig kell engedélyezni az abortuszt.

1.) MÉRSÉKELT DÖNTÉSPÁRTIAK: ez az európai sztenderd, a mérsékelt döntéspárti nézet szerint az abortuszt a terhesség első trimeszterében (a 12-14. hétig) szabad csak alapesetben engedélyezni, ha mind a magzat, mind a nő egészséges. Az első trimeszter után viszont a magzat élethez való joga felülírja a nő önrendelkezési jogát, ezért az abortuszt onnantól már tiltani kell.

2.) LIBERÁLISABB DÖNTÉSPÁRTIAK: szerintük a magzat csak a méhen kívüli önálló életképesség elérésétől (22-24. terhességi hét) ér el olyan morális státuszt, hogy az abortuszt be lehessen tiltani, mert a méhen kívül életképes magzat élethez való joga már kétségtelenül felülírja szerintük a nő önrendelkezési jogát. A méhen kívüli életképességtől alapesetben az abortuszt az államnak és a törvényeinek már tényleg szigorúan tiltani kell. Európában Hollandia és Nagy-Britannia abortuszszabályozása, amely a kontinensen a legliberálisabb követi ezt az irányzatot.

3.) RADIKÁLIS DÖNTÉSPÁRTIAK: szerintük az abortusz a nő döntése alapján bármilyen indokkal, vagy indok nélkül elvégezhető a születésig. Erre Európában nincs példa, viszont ez érvényesül az USA hat szövetségi állama és Washington DC esetében, amelyek a születésig engedélyezik az abortuszt, bármilyen indokkal.

Linkek az amerikai szövetségi államok abortuszszabályozásáról:

[link]

[link]

4.) EXTRÉM DÖNTÉSPÁRTIAK: szerintük nemhogy az embrió, vagy a magzat, de még az újszülött sem tekinthető személynek, egészen az emberi öntudat kialakulásáig, azaz másfél, kétéves korig. Tehát a már megszületett gyerekeket is szabadon megölheti az anyjuk, bármilyen indokkal, vagy indok nélkül. Ezt nevezik "születés utáni abortusznak" (after birth abortion).

Ezen radikális „döntéspárti” nézet képviselői szerint a születés teljesen irreleváns dolog, a nőnek még a születés után is joga kell legyen legalább néhány napig, hétig, esetleg hónapig, vagy akár évig döntenie az újszülött életéről, még akkor is, ha az újszülött teljesen egészséges. A születés utáni abortusz támogatói közül két morálfilozófus, Alberto Giubilini és Francesca Minerva egy nagy botrányt kiváltó tanulmányban fejtették ki a nézeteiket a Journal of Medical Ethics vezető tudományos szakfolyóiratban. Tanulmányuk címe: „After-birth abortion: Why should the baby live?” Később az őket írt kritikára újabb tanulmánnyal válaszoltak, amelyben megvédték nézeteiket: „Defending after-birth abortion: Responses to some critics”

A tanulmányok angolul itt olvashatók:

[link]

[link]

Mellesleg nem Alberto Giubilini és Francesca Minerva az egyetlen „döntéspráti” morálfilozófusok, akik támogatják az újszülöttek, nem csupán a nagyon beteg, vagy súlyosan fogyatékos, de hangsúlyozottan a teljesen egészséges újszülöttek meggyilkolását is. Hiszen Michael Tooley (1941-) amerikai filozófus már 1972-es, nagy botrányt kiváltó „Abortion and Infanticide” című tanulmányában támogatta az újszülöttek meggyilkolásának legalizálását a nő döntése alapján.

Tooley „Abortion and Infanticide” című tanulmánya itt olvasható teljes terjedelmében: [link]

Szélsőségesek a közvélekedéssel ellentétben tehát nem csupán az abortuszellenzők között vannak, hanem a döntéspártiak között is, hiszen a döntéspártiak egy része a születésig tartó abortuszt is támogatja, bármilyen indokkal, vagy indok nélkül (hat amerikai szövetségi államban és Washington DC-ben ezt el is érték, ott ez lett törvényes), illetve az extrém döntéspártiak a már megszületett, akár egészséges gyerekek anyjuk általi megölését is engedélyeznék, szintén bármilyen indokkal.

# 37

IDÉZLEK: "Kürasszír több soron el lett magyarázva neked, hogy a késői abortuszt pártolók a döntéspártiak nagyon kis csoportja.."

Hogyne, olyan kis csoportja, hogy eddig az USA hat szövetségi államában és a fővárosban, Washington DC-ben érték el, hogy a törvény egészen a születésig engedélyezze az abortuszt, bármilyen indokkal. Vagyis az USA esetében a születésig tartó abortusz hívei rendkívül erősek és befolyásosak.

Nagy-Britanniában pedig az egyik nagy párt a kettő közül, a Munkáspárt vette fel hivatalosan a programjába az abortusz korlátlan, egészen a születésig tartó engedélyezését. Ez sem azt bizonyítja, hogy jelentéktelenek lennének az extrém döntéspártiak.

Nagy-Britanniában a 22-24. hét közötti abortuszok közel 50%-a sima nem kívánt terhesség miatt történik a hivatalos statisztikák szerint. Ott alapesetben a 24. hétig legális az abortusz.

Az sem igaz, hogy ahol a születésig legális az abortusz, ott "szinte kizárólag az anya életveszélye miatt, vagy addig a magzatnak nem látott rendellenesség miatt" történne. Hiszen a késői abortuszokra szakosodott amerikai klinikák kifejezetten hirdetik, hogy a harmadik trimeszterben is végeznek abortuszt egészséges nők egészséges terhességei esetében is.

LÁSD: "If you are 26 weeks or later into your pregnancy, we can still see you, regardless of your medical history, background, or fetal indications. We do not require any particular “reason” to be seen here – if you would like to terminate your pregnancy, we support you in that decision."

[link]

[link]

Ez tipikusan olyan kérdés, ami örök vitát generál, és nagyrészben csak a férfiak puffognak, mert NEM NEKIK kell kihordani és megszülni egy gyereket.

Bezzeg, ha az ő testük menne tönkre, nekik lenne aranyér, sérv, toxaemia, terhességi DM, ők szakadnának szét, vagy VÉREZNÉNEK EL a szülés során, rögtön kssolnáank :D

# 39

Általában ugyanolyan arányban ellenzik a nők az abortuszt, mint a férfiak.

Sőt, számos európai uniós tagállamban is konzervatívabbak a nők az abortusz kérdésében, mint a férfiak.