Nagyon megbántam az abortuszt, pszichologús nem segít, ti, hogy dolgoztátok fel?

#51, lévén nem létezik 100%-os fogamzásgátlás, csakis annak a hibája, aki önkényesen a terhesség megtartása mellett döntött, pontosan tudva, hogy ezzel fájdalmat és kárt okoz annak, akinek eddig szerelmet hazudott...

Egyébként nem hsizek abban, hogy egy abortusz élethosszig tartó trauma lenne bárki számára is, lévén nincs semmi következménye a folyamatos jelenben... (kivétel persze, ha eszméletlen ritkán valami korrigálhatatlan mellékhatást okozott...) Ugye a John Hopkinsnak volt egy ilyan kutatása (ami manapság a világ No. I.. orvostudományi egyeteme) ahol 500 abortuszon átesett hallgatót vizsgáltak, és pont NULLA pszichés betegséget találtak a körükben... se betegség szintű depresszió, se PTSD, semmi... na erről ennyit.

#52

De létezik 100%-os fogamzásgátlás, szextől való távolmaradásnak hívják. Szerelmet pedig az hazudott, aki önkényesen abortuszra kényszerítené a partnerét, pontosan tudva, hogy ezzel mennyi fájdalmat és kárt okoz neki.

Ha már így említetted, én sem hiszek abban, hogy élethosszig tartó trauma lenne bárkinek egy nem kívánt gyerek megszületése.

"De létezik 100%-os fogamzásgátlás, szextől való távolmaradásnak hívják." - ennél ződebb felvetést már rég olvastam... hogyne, rendelje alá a szexuális életét - mint az élet egyik legfőbb örömforrását - egy "kicsikebabuka, az már kis életke" érdekének, aki nem is akar gyereket... azért ehhez már nem kevés vallási fanatizmus kellene...

"én sem hiszek abban, hogy élethosszig tartó trauma lenne bárkinek egy nem kívánt gyerek megszületése." - pedig az... nézetem szerint a megcsalás legundorítóbb formája, amikor az ember elé nem egy másik hús vér férfit tesznek, hanem egy embriót... egyfelől, mert egy másik férfival azonos esélyek vannak, de egy a nő hormonrendszerét manipulálni képes embrióval szemben a közdelem eleve kis eséllyel bír. Másfelől senki sem várja el, hogy az ember egy klasszikus szeretőt szeressen, eltartson, gondoskodjon róla - bezzeg egy embrió esetén...

Másfelől, ha az élet következő éveiben az embernek bármit is tennie kell - egy másik állást vállalni, túlórázni, nagyobb lakást venni, (stb) mindig ott lesz benne a keserűség és a rossz szájíz, hogy most ezt azért kell megtennem, mert a másik képtelen volt uralkodni az átkozott anyai ösztönén.. ha nem jön össze egy új kapcsolat, ha bíróságra kell rohangásznia, ha az idejét és pénzét akarják beosztani, dettó. Gyakorlatilag nem lesz olyan nap, amikor valami módon ne szembesülne az akaratán kívüli utód mérhetetlenül kártékony hatásával...

"A szex nem az élet legfőbb örömforrása" - hát, lehet, hogy számodra nem, de van kiút, szexuálpszichológus, párterápia, ilyesmi...

"Hát, ki vagy te, hogy a te ösztöneidet a sajátja elé helyezze bárki is?" - ezt inkább én kérdezhetném meg egy a terhességét a férfi akarata ellenére megtartani akaró nőtől... ahogy a jelzőid is rá igazak, meg azon erkölcsi defektesekre akik képesek bármilyen módon is egy még meg nem születettt vagy egy már meghalt érdekeit egy ma élő ember érdekei elé helyezni... nincs annál szánalmasabb, amikor a magukat "életvédőnek" nevezők képesek a lehető leg-életellenesebb álláspontot képviselni, egy embrió úgymond érdekeit a szülei érdekei elé helyezni... ha ez így működne, rég kihaltunk volna...

Drakula, szívesen elmagyarázom... arról gondolom hallottál már, hogy a kenguru, ha üldözi egy ragadozó, és az erszényében lévő kölyök akadályozza a menekülésben, simán kihajítja a ragadozó elé... az élet valójában ÍGY működik... lévén, hogy ha a szülő túlél, neki még lehet kölyke, a kölyök viszont szülő nélkül elpusztul, és lezárul a történetük...

Na most, embernél ez már nem ennyire fekete fehér - hála az ember társadalmi evolúciójának - de attól még az élet alapvető törvényszerűségei nem változnak, embernél egyszerűen az történik, hogy minél több terhet ró a szülőre a gyerek, minél inkább gátolja a szabadságában, annál kevesebben fognak gyereket vállalni... és egyre többen fogják bebiztosítani, hogy még véletlenül se tudják szülővé tenni őket... ugye Amerikában már bizonyos körökben ünneplik a vazektómiát a 30-as férfiak (őket már egyetlen nő sem tudja akaratukon kívül "kicsibabával megajándékozni", bármit is taktikázik mondjuk a fogamzásgátlással... egyre elterjedtebbek a nem bináris kapcsolatok - transzik, homoszexuálisok - ahol szintén kizárt a nem kívánt utód (meg mindenféle utód)... a végeredmény ugyanaz, mint a kenguruknál, a történet lezárul.

Na, ezek mennek... és ezek a tények, az euro-atlanti kulturkörben egyre ritkább a gyerekvállalás, ahogy a kevert népességű országokban sem az európai származásuak szaporodnak.... meg a párok sem maradnak együtt, mindenhol növekszik a válás... ami szintén a gyerekszám ellen hat. Aki egyszer megégette magát egy nem kívánt gyerekkel, az a továbbiakban el fog zárkózni mindenféle gyerek-témától, hiába lesz akár új kapcsolata...

"Az, hogy neked a b.szás az élet egyetlen öröme, semmit nem jelent, azon kívül, hogy egy lélektelen ösztönállat vagy." - dehogy, valójában annyit jelent, hogy te nem tudsz olvasni, ellenben gátlástalanul hazudozol... az én állításom (#54) ugye így hangzott: "a szexuális életét - mint az élet egyik legfőbb örömforrását - egy", amiből te rögvest leHAZUDTAD az "egyik" szót, csak hogy a szokásos gátlástalan személyeskedő férgeskedésedhez tudd használni...

Egyébként meg kár törnöd magad, a sánta lótetüt sem érdekli a személyemről alkotott véleményed, a kérdésre - meg az azzal kapcsolatos problémára - kellene fókuszálnod...

Egyébként visszatérve az alapkérdésre, a Kérdező ebben a helyzetben a lehető leghelyesebb döntést hozta, a fennáló lehetőségek közül a lehető legkisebb rosszat választotta... nem szabad olyen terhességet megtartani, ahol az egyik szülő eleve elutasítja a gyerekvállalást, és nem szabad olyan gyerekként megszületni, akit az egyik szülője eleve elutasít - egyébként sem fáklyásmenet az élet, önsorsrontás még megelőzhető hendikepekkel terhelni... mint az egy szülős család, a csecsemővel egyedül maradás vagy a folyamatos családi balhék...

És hogy hogyan lehet ezt tudatosítani? Az ember tudatából eleve ki kell zárni a magzatvédők minden realítást nélkülöző ostobaságait, a különböző valláserkölcsök beteges mazochizmusát, és arra koncentrálni, hogy majd a megfelelő időben, megfelelő körülmények közé, közös akarattal vállalt gyerek szülessen meg, mert annak lesz a legjobb esélye az életben.

#60! Ha valaki kiforgatja a szavakat, az pont te voltál, amikor szexuálpszichológushoz küldtél, mert a szexuális ösztönt ösztönnek mertem nevezni, miközben az. Az örömforrás is abból adódik, hogy eleget teszel az ÖSZTÖNNEK, pont, mint a nő, aki az anyai ösztönének engedelmeskedve megszüli a gyerekét. Nem várom el, hogy összefüggésekben tudj gondolkodni, ahhoz 2 agysejtnél több kéne.

Kéresednek megfelelően a kérdésről írok, bár a kérdezőnek már mindent leírtam. A szexuális ösztön minden emberben benne van, az anyai ösztön minden nőben benne van. Ez tény. Ez az alaphelyzet. Amikor valamelyik hiányzik, az minden esetben egy sérülés következménye. (Erről nyugodtan megkérdezheted a szexuálpszichológusodat is.) Ez az ok lehet hormonális, vagy lelki trauma, de minden esetben rendellenes működés, mert az alap az, hogy benne van. Természetesen egy nő, aki valaminek a következményeként nem rendelkezik anyai ösztönnel, dönthet úgy, hogy ő ezen nem kíván változtatni, teljes életet él, lehet, még jó is, mert a párja se akar. Ezzel nincs probléma. A probléma az, hogy te, mint hím (mert férfira nyomokban se hasonlítasz), kizárólag sérült nővel tudsz kapcsolatot elképzelni, az egészséges ösztönökkel rendelkezőt kizárod. Ez mindenképpen pszichés probléma. Olyan, minthogy minden autó alap felszereltségéhez tartozik visszapillantó tükör. Lehet olyan autó, amin sérült, hiányzik, de téged maga az a tény zavar, hogy "az autókat visszapillantó tükörrel gyártják." A kérdéshez pedig úgy kapcsolódik, ha a kérdező párja úgy "gondolkodik", mint te, ő is egy súlyos pszichés beteg. Akivel épp összekötni készül az életét. Bár, nem hiszem, hogy létezik még egy olyan felkegyelmű, mint te. Nem véletlen mész minden kérdésnél az autópályán mindenkivel szembe, és pontozgatod fel magad, mint valami idióta.