Megtartsam? Ne tartsam?

28.

Legalább ne etesd már itt a kérdezőt, a gyes és a családi épphogy elég lesz tápszerre és pelenkára. Van rendes otthona, nem nincs, az édesanyja sem akarja. A párja sem ült le vele, csak, hogy ok tartsuk meg, de semmi tervezés, hogy hova is gondolják a gyereket szülni, a pasi is odaköltözika kérdező anyjára? Ha véletlenűl mégis lelépne a pasi, akkor a kérdező ottmarad, havi 40 ezer forint plusz gyerektartás, gondolom 20-30 ezer forint bevétellel és az anyja jóindulatán múlik, hogy.mi lesz velük. Konkrétan az anyja nyakára szülné.

A kérdezőnek nincs külön, saját otthona, az anyjánál él, márpedig felelősségteljes gyerekvállalásnál a minimum, hogy a pároddal együtt éltek saját lakásban/albérletben, nem pedig anyád nyakán. Senkitől nem várható el, főleg nem egy idősebb szülőtől, aki mar felnevelt egy (több?) gyereket, hogy megint gyerekbőgésre ébredjen éjszakánként, adja fel a nyugalmát, mert a lánya annyira felelőtlen, hogy az ő nyakára szül.

Gyesből és családiból pedig nem lehet gyereket nevelni, ugyanis az élet nem rózsaszín cukorfelhő, hogy mindig, minden úgy van, ahogy elterveztük. Soha nem lehet tudni, lehet lesz valamilyen betegsége a babának, ami miatt speciális kezelést igényel, lehet hasfajos, ami miatt csak speckós, drága tápszerrel lehet csak etetni stb stb. Ezeket nem fogod te finanszírozni havi 40 ezerből.

Aztán ha a pasija mégis csak lelép, amire nagyon nagy az esély? Egyedülállóként, munkanélküli, GYES+családiból meg a pár tízezer Gyt-vél biztos lehet am gyereket nevelni.... Akkor már nem csak az anyja lakása, hanem pénze is kelleni fog, hogy el tudja tartani a gyerekét, akit ilyen felelőtlen körülmények közé vállalt.

Az anyja egyértelműen NEM támogatja, márpedig ha hozzá tervezel szülni, az azért nem árt + a párja is csak rámondta masodik nekifutásra, hogy oké tartsuk meg, de elég gyanús, hogy ez nem egy alaposan átgondolt döntés volt, csak mondott valamit, amiről aztán azóta se beszéltek.. Nagyon biztató.

Én nem vetetném el, de ez én vagyok, és nem hiszem, hogy ez így igazán segítene téged a döntésben. Amit viszont mindenképp meg kéne tenned: mindenkivel ülj le beszélni, akiről úgy érzed, hogy a döntésed (akár megtartod akár elveteted) következményei kihatnának rá. Tehát elsősorban a párod és kettőtök szülei. És nem csak egyszer, hanem minden nap beszélj valakivel, aztán kezd előről a kört, vagy sokszor üljetek össze mindannyian és tényleg részletesen beszéljétek át. Én úgy látom, hogy egyikőtök véleménye sem végleges még. Vegyétek át, hogy ha megtartod, akkor ki és milyen szerepet szeretne játszani a baba életében, szükség esetén kinek a támogatására számíthatsz akár egy bébiszittelés erejéig, és ha valaki eü vagy bármi más ok miatt nem tud vagy akar segíteni, azzal is kerüljetek tisztába.

Amit én gondolok a körülményekről: Az "egzisztencia" nem minden. Bármilyen életkorban is vállalsz babát, kerülhetsz olyan gáz helyzetbe, amit a korábbi válaszolók már felvázoltak. Most is és később is. Ha most vállalod a babát, akkor igaz, hogy a fiatalkori bulizások kimaradnak, cserébe viszont még akkor is fiatal leszel, mikor a gyereked középiskolába/egyetemre megy majd. És ahogy a 34-es írja: az örökbeadás is egy megfontolható lehetőség, ezt se hagyjátok majd ki a beszélgetésekből.

Negyes vagyok.

Koszonom hogy gusztustalan embernek tartasz, es azt kivanod soha ne lehessen gyerekem. :)

A velemenyemhez tartom magam, a jovom, a parome es a jovendobeli gyermeikeimnek a sorsa (akiket akarni fogok!) fontosabb egy olyan magzatenal, amelyik meg nem eletkepes, öntudatlan, es nem szeretem, valamint megszulni sem szeretnem, es a jovoje fenyessege (az enyemmel karoltve) halovany. Nekem ez CSAK egy magzat lenne, egy olyan dolog amirol kepes vagyok barmi csunyat mondani, mert nem szeretem. Nyilvan ha ugy esnek teherbe, hogy közel biztos a jovonk, meg van az anyagi fedezet, akkor a mar 8 hetes babahoz is folyamatosan beszelnek a hasamban, mert meg lenne vele az erzelmi kapcsolat. Neked viszont ilyen mentalitassal, ilyen hatterrel nem szabadna szulnod, es mivel nem vagyok akkora seg*fej mint te, nem kívánom neked hogy legyen pusztulat rossz sorsod a gyerekkel egyutt...bar valoszinuleg az lesz. :)

Vállald. Soha semmilyen körülmény nem lesz ideális. Mindig lesznek élethelyzetek amivel ez akadályba ütközik. Nem lesz lakásod még 30 évesen sem, mint ahogy másoknak sem. Max albérlet. Vagy ha lesz, akkor apa nem lesz hozzá, vagy ha minden szuper akkor vagy nem fog összejönni, vagy jajj kifutok az időből mert már 40 vagyok. Ez van mindenütt.

Kérdező! Te látod jól a dolgokat, jóérzésű vagy, már most jó gondolataid vannak a babával kapcsolatban. Ne hallgass itt senkire a sok magzatgyilkosra akik szerint nem jó az időzítés. Gondold végig, ezt nem 3 évre szülöd, hanem egy életre. Mire 35 éves leszel, egy értelmes majdnem felnőtt gyereked lesz, akire mindig számíthatsz. Sokan akkor kezdenek észbe kapni hogy kéne egy gyerek, de persze akkor se lesz hova, meg kitől. Azt mondanám ha tini lennél hogy oké, gyerek vagy, vetesd el, vagy ha 40 évesen a negyedikkel lennél terhes és nem tudsz többet eltartani, oké.

De most? Nem mondom hogy ideális, de nem is vesztesz vele semmit. Azokra a barmokra meg vékkép ne hallgass aki azt mondja, hogy gyerekkel nem fogsz munkát találni. Nem a fszt nem. Menekülnek a 30 as nőktől a munkaadók, mert nem akarják hogy egyből gyedre menj évekig. Én akiket ismerek és ez történt velük, megtartották, és semmi olyan probléma nem volt velük hogy ne tudták volna felnevelni a gyereket. Esetleg hátrányként annyi, hogy kimarad az igazán fiatalkori bulizások időszaka, de bőven lesz idő bepótolni ezt is.

Ne gyilkosozzunk már egy abortusz kapcsán, mert nem az! Az, hogy némelyek minimális biológiai alapismerettel sem rendelkezik, egyéni szoc.probléma.

A kérdező véleményt kérdezett, hogy ki mit tenne, van aki felelősségteljesen gondolkodik és 0 Ft-tal, munka nélkül, anyuci nyakára nem szülne, van aki meg lazán, mondván “soha nem ideális a körülmény”, mindekinek szíve-joga, de nehogy már az legyen még minősítgetve, aki szerint baromira nagy felelőtlenség a semmibe szülni!

Nem gyilkosozok, de Itt mindenki úgy beszél mint egy leendő anya akar-e kisbabát ilyen körülmények közé. Mindenkinek igazat adok aki azt mondja ne.

DE itt nem fontolgatja az anya, itt a baba már úton van. Az abortusz nem fogamzásgátlás.

Az anya és a baba már egy test. Itt nem arról van szó hogy mi lenne ha babát akarna...