Megtartsam? Ne tartsam?

Szánalmas és egyben undorító ez a “öreg korodra egyedül leszel, bezzeg aki szült” meg a “majd úgyis elhagyta a férjed, bezzeg a gyereked” duma. Itt mutatkozik meg erősen az intelligencia hiánya meg úgy alapvetően mindené, ami normális, kulturált emberben alapból megvan.

Iszonyatosan rosszindulatú vagy és ez majd egyszer vissza fog ám ütni, ahhoz neked is sok sikert. :)

Nehogy majd koppanj venasszonykent, mikor a hőn imádott gyereked esetlegesen rad sem bagózik vagy a világ túlfelén él és jó ha évente 2-3x látod.

Tudod te hány gyerekes no, férfi tölti egyedül vagy kettesben a házastársaval az idős éveit?! RENGETEG! Egyáltalán nem törvényszerű, hogy te neked milyen király nyugger eveid lesznek, mert kinyomtál magadból 1-2 gyereket és te aztán sosem leszel magányos, ahogy az sem garantált, hogy aki nem szült az valaha is magányos lesz. Tudod van aki éppen hogy szereti a magányt. A gyereked egyszer felnő és elköltözik, a társad, ha normális férfit/nőt választottál bizony melletted marad. Kivéve ha meghal előtted, ami itt jegyzem meg a gyerekednél is ugyanúgy előfordulhat. Szenvedhet balesetet, belehalhat egy betegségbe stb stb.

Ideje lenne felfogni, hogy egy gyerek semmire sem garancia! A világon semmire. Ha annyira neked és boldog lennel az életeddel, nem itt nyomorognál, hogy önigazolj és bizonygasd neked milyen jó....:) Ez is mindent elárul.

Ha magányos leszek, veszek egy kutyát, probléma megoldva, legalább negyed annyiba sem kerül, mint egy gyerek, cserébe negyed annyit sem kell foglalkozni vele, mint egy kölökkel.

Azt mondjad már meg inkább, hogy szerinted hány idős mamika, paprika él csont egyedül annak ellenére, hogy van gyereke?? Segítek: brutál sok.

Aztán szerinted hány olyan kedves gyermek van, aki a szülője felé se nez évek óta? Megint segítek: rengeteg.

És hány olyan gyerek van, aki a világ túlsó felén lakik és csak nagyon ritkán jár haza? Na? Tippelhetsz, ebből is van dögivel.

Na meg ne hagyjuk ki a sorból azt sem, ahol valamilyen okból kifolyólag a gyerek előbb meghal, mint a szülő, mert sajnos ilyen is van.

Tökéletesen láthatod, hogy semmire sem nyújt egy gyerek garanciát, bármennyire is belefeszülsz itt ennek ellenkezőjét bizonygatni. Ettől csak szánalmasnak tűnsz, méghozzá roppantul. Ahogy írták, ha boldog és elégedett lennel a tökéletes gyerekes életeddel, akkor le sem tojnád ki mit kezd a sajátjával és kicsit sem izgatna, hogy ki szül és ki megy abra, de láthatóan nem vagy az. 🙂 Dől belőled a rosszindulat, írtó frusztrált vagy és muszáj valahol levezetned az elcseszerintett életedből fakadó frusztrációt, így idejössz és totalisam anonim embereknek jósolsz a Tescos varazsgömbödből, hogy hahahaha milyen magányosak lesztek, bezzeg én...:D Hát ne haragudj, de egyetlen egy másodpercig nem tudlak irigyelni, sőt inkább sajnállak. Én maximálisan elégedett vagyok az életemmel, van egy csodás férjem aki bármiben mellettem áll és mindennel jobban szeret, van rengeteg barátunk, rokonunk, eljárunk közösen programozni, utazgatni stb, élvezzük az életet, te meg csak egész nyugodtan gebbedj bele abba, hogy más kölyök nélkül is teljes életet él, sok sikert. :)

Ezt en se ertettem soha. Ismerek egy nőt, aki azt mondta a szüleit szerette a legjobban életében. Ezert az ő gyerekeinek is őt kell hogy szeressek a legjobban. :D Azt is hozzatette, hogy a ferj csak atmeneti allapot, az nem lesz mindig melletted, es soha nem fog tamogatni teljesen, de a szulo mindenekfelett all.

Tudom 92# ezt nehez elhinni, de en a paromat valasztanam ha a szakadek szelen allnank. Tudom hogy a szuleim meg engem, mert szulok.

Szerintem ez ugy megy, hogy a szulonek mindig (altalanossagban) a gyerek a legfontosabb, de a gyereknek egyszer majd a ferfje/felesege lesz a legfontosabb es a gyermekei.

Es ezert lehet le leszek pontozva, de en azt mondom, a ferjemet nem lehet potolni, masik gyereket viszont tudok szulni.

Ezert nekem a parom all a rangletra tetejen. A gyerek olyan lesz amilyen, az is lehet, hogy utalni fog. Akkor ki nyitja ram az ajtot?

Értem. Tehát ha nincs gyereked, az a tuti. Oké, akkor majd kérd meg a kutyádat, macskádat hogy vigye be a kórházba a cuccaidat, ha nem tudja, mert a világ másik végére elkóborolt az ebed, kérd meg hogy utaljon egy kis pénzt a számládra.

Továbbra is jó lavírozgatást kívánok öreg korotokra. Bocs, de nem tudtatok meggyőzni. Ami nincs, az nincs, az nem tud úgy lenni mintha van. Lehet itt magyarázkodni mentegetőzni hogy majd a párod, kutyád, macskád, a tények tények maradnak. Nem lesz senkitek sem.

99

Sajnálom, hogy ilyen elkeseredett vagy. Jó xar életed lehet.

Nem mondtuk, hogy nem kell gyerek. Azt mondtuk, az egyetlen biztos pont az életben, akit te választottál magad mellé, az a párod. A szüleid olyanok amilyenek, ahogy a gyermekeid is. Nem formálhatod őket magadnak tetszőre. Egy gyerek nem biztosíték arra, hogy szeretve leszel általuk. De a párod mindig azért szeret, azért van veled, amilyen vagy. Ez sokkal másabb kötelék.

#99, " Lehet itt magyarázkodni mentegetőzni hogy majd a párod, kutyád, macskád, a tények tények maradnak. Nem lesz senkitek sem." - mi ebben a magyarászkodás, te szerencsétlen? Az, hogy nm hiszed el, hogy valakinek jól működő párkapcsolata van? Anyám az felőlem itt fordulhatna fel a kapuban, az sem érdekelne. Egyedül a párom után mennék be egy égő házba gondolkodás nélkül, hogy kimentsem. Vitathatatlanul ő az első és legfontosabb ember az életemben. És ez kölcsönös.

#101 "Nekem apu mindig azt mondta, anyuhoz neki semmi köze..." - elváltak? "nekem az anyukám, köztünk van vérrokonság." - szerintem meg az egész vérség egy jó nagy baromság, pusztán attól tutin nem lenne fontos senki az életemben, mert van pár közös génünk. Az emberi kapcsolat, a hasonló gondolkodás és értékrend sokkal fontosabb kapocs.