Akik ellenzik az abortuszt,akkor is megtartanák a magzatot ha pl.nem is a férjüktől lennének terhesek,hanem a szeretőjüktől?

Szóba sem jöhetne a megtartás. Hogy terveznétek kivitelezni, úgy mégis? Őszintén érdekelne. Bekamuznátok, hogy "Jaj drágám, terhes vagyok, gyerekünk lesz" és képes lenne felneveltetni a férjével??? Vagy csipp-csupp elválna a férjétől, felrúgná a házasságot és menne a szeretőhöz? És honnan veszi egyáltalán, hogy a szerető akarná azt a becsúszott gyereket vagy azt, hogy a szerető egyáltalán akarna-e bármilyen komolyabb kapcsolatot a szexben kívül? Örökbe adni? Ja végülis, senkinek nem tűnne fel, hogy terhes vagy, ahogy az sem, hogy utána hirtelen eltűnt a gyerek....:D A férjnek sem... Vagy úgy gondolták egyesek, hogy kihordják és megszülik a szerető gyerekét, amihez a férj bólogatva asszisztál, majd miután gyorsan továbbadtak a gyerekükön, élik tovább az életet a palimadar férjükkel, mint Marci a hevesen? Döbbenetes mindenesetre. Bár, aki annyira igényes, hogy felrekur a másik háta mögött, attól mondjuk többet nem is várhat az ember a fent felsorolt "lehetőségeken" túl.

Annál nagyobb baromságot pedig életemben nem hallottam még, hogy egy néhány millis öntudatlan, fejletlen embrió pontosan ugyanolyan ember, mint az, aki már megszületett. Már hogy a viharba lenne az?! Ennyire buták ne legyünk már. Én speciel tudok más teste nélkül is lélegezni, egy 7-8 hetes embrióról ez igen nehezen mondható el. Én tudok érezni pl, tudom mi az a fájdalom, mi az a boldogság, ellenben egy embrióval stb stb. Egy a abortusz előtt álló kifejletlen embrió/magzat nem képes a nő testén kívül egyetlen percig s eletben maradni. Jogom pedig maximum nekem van, eldönteni hogy minek van keresnivalója a méhemben és minek nem.

Kíváncsi lennék, aki szerint egyforma egy embrió meg egy megszületett ember, annak ha választania kéne a 7 hetes terhessége és a már meglévő gyereke között mit csinálna.. Normális ember ugye erre egyből rávágja, hogy természetesen a már megszületett és érző gyerekét választja egy embrióval szemben, de őszintén sajnálom, akinek csak olyan szülő jutott, aki szerint az a sejthalmaz a hasában pont ugyanolyan, mint ő és még az is lehet, hogy inkább választaná azt, ő vele szemben. Szomorú dolgok ezek.

Én rájöttem, hogy soha nem lesz egyetértés, mert alapvető szemléletben nem egyezünk és lehet hogy ez már gyerekkorban eldől.

Eszembe jutott egy nagyon régi történet. Gyerekkoromban bunkert épitettünk a barátainkkal egy hegyoldalban. Egy alacsonyabban lévő fa teteje pont ott volt és egy nap találtam rajta egy madárfészket néhány tojással. Megmutattam a barátaimnak és mind izgatottak voltunk. Másnap mikor odamentem, a fészek üres volt. A fa alatt találtam egy összetört tojást, majd otthon, a barátoknál a többit, szintén összetörve. Nagyon mérges voltam és rajtam kívül senki nem tartotta ezt különösebb problémának. Hiszen csak pár tojás, nem kár értük. De én már az első perctől a kismadarakat láttam.

Felnőve én már a magzatban is az életet látom, míg a régi barátok egyike gond nélkül van túl két abortuszon.

Mást láttunk azokban a tojásokban, ennyi ez.

Véletlen elküldtem.

Szóval: de továbbmegyek soha nem ettél olyan ételt, aminek az összetevőiben tojás volt? Azt azért egy kicsit nehéz elhinni, az ételek többségben van tojás. És húst sem eszel/ettél soha? Csak mert ha ebből bármelyikre igen a válasz, akkor kicsit visszás ez az "első perctől madarak" dolog. Ettől független azt gondolsz és hiszel nyilván, amit akarsz, csak érdekelt..