7 hetes magzat milyen? Érzi már az abortuszt?

Hát úgy érzem feleslegesen győzködik benneteket az ember.

Kedves utolsó! Ne is írj ilyet hogy, meg fogod bánni.

Ha már ezt írod akkor döntöttél.

Olyan sokan megírták mekkora kincs egy testvér meg a stb....

Felesleges még egyszer leírjam.

Ott a kicsi. A feltételek (anyagiak) soha nem lesznek pont passzolósak. Ha erre várnánk tán sose lenne elég jó hogy, bevállaljunk babát.........

Jaj annyi mindent tudnék írni. DE nem. Írt már itt mindenki eleget.

Felelőtlenek vagytok. Te is a kérdező is.

Ennyi bajt elkerülhettetek volna ha vigyáztok.

Mert tuti nem baleset.

Amíg én nem akartam mert nem volt megfelelő partner addig nem is lett.

Most nálatok meg mindent ez az csöppnyi lélek szív meg.

Pedig titeket választott. Ti meg kidobjátok mert féltek egy olyan dologtól ami lehet nem is úgy lesz. SŐT.

Szóval nekem ne is írj olyat hogy, MEG FOGOM BÁNNI.

ÉS AHOGY, AZ ELÖTTED SZÓLÓ SZÓLT EZ HA VALAKI FEJBELŐNEK ÁLMÁBAN AZ SEM ÉREZ SEMMIT MÉGIS MEGHAL.

EZ NAGYON TALÁLÓ VOLT.

Egyet is értek vele.

Ha megnéztek egy-két abortuszról szóló videot, látszik, hogy a magzat menekül. Bizonyára nem véletlenül. Lehet, hogy még nem érzi a fájdalmat, de élni akar, ez tisztán látszik. Belinkeltem egy magzati élet fejlődéséről szóló oldalt, itt többek között azt írják, hogy ha a szája körül ingerlik, elhúzódik a magzat.

[link]

10-28-as. Azért a helyzet sosem olyan egyértelmű, hogy ha megfogant, akkor mindenképp meg kell tartani. Mindenki a magzat jogait hangsúlyozza, joga van élni, de az anya jogaival ki foglalkozik??????

Év védekeztem, amellett lett. Természetes, hogy védekezem, hiszem (még) nem akartunk 3. gyereket. Nem vagyok 15 éves, hogy védekezési lehetőség: az ima, az majd segít. A kicsi 1 éves. Másoddiplomát kezdtem el nemrég, úgy igazítva, hogy tudjak tanulni, hiszem a pici is már relatíve nagy. Vissza is szeretnék menni dolgozni. Nem hiszem, hogy képes lennék arra, hogy újra kezdjem a terhességet, babázást.... A kicsi is pici, ha azt vesszük, szeretnék vele foglalkozni. Egy pici baba mellett, amikor 0-24 ben van az ember, ott van még egy kicsi, aki 2 körüli, vele is törődjek, tanuljak is, meg ott a nagyobbik, akivel szintén foglalkozni kell, tanulni, kimozdulni vele, és akkor háztartás, ennyi mindent én nem tudok. Nem zártuk ki a 3. lehetőségét, de nem most. Néhány év múlva. Sulival végzem, dolgozom egy pár évet, és akkor, amikor úgy érzem, hogy ismét jó lenne babázni, otthon lenni, amikor vágyom rá, és örülök a pozitív tesztnek. Most nem akartam, nem örültem. Nehogy azt hidd, nincsenek bennem érvek pro és kontra.

De az anyát ki érti meg? Nem szép dolog, ezt mondom én is. De van, amikor ez a döntés a kisebbik rossz. Tanácsot könnyű adni, könnyű az érzéseknél fogni meg az embert. De ha arról van szó, jön valaki segíteni??????? Mert hogy az anyával mi lesz utána, hogy éli meg, hogy a nem kívánt terhességet megtartja, az senkit nem érdekel.

Nézd, nehéz döntés, de az idő gyógyír, fel lehet dolgozni. Először nehéz, rengeteg nő úgy van vele, hogy megbánja. De az esetek többségében inkább azt bánja, hogy ilyen döntést kellett meghoznia. Nincs nő, aki ezt örömmel vállalná. Azt, hogy megtette, nem bánja meg, mert akkor úgy gondolta, ez a helyes. Azért nem kell túlmisztifikálni, ne hasonlítsuk egy gyilkossághoz. És aki ezt teszi, az mit szólna, ha ma odaadnának neki egy gyereket, hogy tessék, mától neveled? Ha nem olyanok a körülményei, a lehetőségei...

És attól függetlenül, hogy az anyagi lehetőségek adottak, attól még van számos dolog. Ha az anya nem érzi, hogy szeretné, de "akarata ellenére" a nyakába varrnak egy gyereket, akivel éveket otthon kell lennie, akit nem akar, akkor ennek a gyerek issza meg a levét. Ez a helyzet kinek lesz jó? Most őszintén? Egyik félnek sem.

Kedves Kérdező!

Sok minden hangzott itt el abortusz pro és kontra, de én most megpróbáltam a Te konkrét helyzetedre koncentrálni, és átolvastam az össze eddigi kommentedet (nem olyan sok), és kihámozni az összefüggéseket.

A 2 oldalon azt írod, a párod mindenben támogat, tehát ő szeretné a gyereket, és Téged is segítene.

A 3 oldalon viszont ez áll:

"Félek, hogyha megtartom és esetleg nem jövünk ki továbbra sem jól a párommal, esetleg különmegyünk, akkor hogyan tudok majd két gyereknek megadni majd mindent anyagilag? "

"Továbbra sem jöttök ki jól"

Ha a párod mindenben támogat, akkor hogyhogy nem jöttök ki jól? Ezt nem csak elképzelted? Esetleg ilyen félelmeid vannak, hogy talán nem fogtok majd jól kijönni?

Ehhez csak annyit, hogy egy kapcsolat, ami jelenleg jól működik, arról nem szabad így gondolkozni, hogy "elromolhat". Persze, hogy elromolhat, de ezzel az erővel az utcára sem szabad kimenni, mert rámesHET egy tégla, vagy elütHET egy autó. Az élet számos veszélyt rejteget, de nem lehet ezektől rettegve élni...

Aztán írod az anyagi részt. Ha meg is romlana a kapcsolatotok valamikor (ez megint erősen feltételes mód!), akkor is gondoskodna anyagilag a gyermekekről (feltételezem, hogy az elsőnek is ő az apukája), mert kötelessége, tehát nem hiszem, hogy egy gyermekkel "jobban kijönnél anyagilag" egyedül, mint kettővel, tehát ebben nem lenne nagy különbség, egy gyermeked meg már van...

És végül: írod, hogy terápiára jártál. És végre helyre billentél, és most félsz az "újtól", de nem is igazán a babától, hanem attól, hogy elveszíted azt, amit mostanra megtaláltál, a békességedet.

A jó hír az, hogy nem holnaptól kellene két gyereket ellátnod, legalább 8 hónapod van rá felkészülni. Akár a doktorod, vagy egy pszichológus segítségével. És ez alatt az idő alatt a nagy gyermeked is rengeteget változik még, tehát nem úgy kell elképzelni, hogy a "mostani állapotba" születik egy újszülött. A gyermeked majdnem 4 éves lesz addigra, sokkal okosabb értelmesebb, és önállóbb, függetlenebb lesz.

4,5 éves lányom nekem is van, és látom, hogy hónapok alatt mennyit változnak ilyenkor...

Szóval érdemes pár dolgot még átgondolnod, mert arra már mások is céloztak, hogy ha lelkileg labilis vagy, akkor egy abortusz nem igazán "jó befektetés" a lelki béke megtartása szempontjából, mivel ez még az alapból erős idegzetűeknek is nehezen megy, ezen nincs mit szépíteni...

Kívánom, hogy sikerüljön jó döntést hoznod!

Tessék, találtam egy kérdést. Nem erről szól, de kb pont erről írtam:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..

Mindenképpen megtartani, igaz? Kit érdekel, ha a nő rámegy idegileg....

Hát ne menjen rá az a nő! Aki szexuális életet él, felvállalja, hogy lehet gyereke. Védekezés mellett is lehet. Tehát ha valaki ezt nem tudja vállalni, akkor ne éljen nemi életet, ennyi. Nekem igazán elöl van a szex a listámon, meg a férjemnek is, de nehogy már a gerjedelmeink egy megfogant élet elébe helyeződhessenek!!!

Tessék megenni mindenkinek, amit főzött.

Lehet nyomkodni a piros kezet.