7 hetes magzat milyen? Érzi már az abortuszt?

7 hetes magzat: már van kézfeje, kialakulnak az ujjkezdemények. A baba kb. 9mm-es. Uh-val jól látható a szívverése. Már nemi szervei is vannak. Kialakulnak az orrlukak.

Ő már minden, csak nem zigóta.

Ne vetesd el.

Kedves Kérdező!

Hát örömmel beszélnélek le az abortuszról ha ez sikerülhetne.

Egyáltalán nem biztos hogy, úgy alakulnának a dolgok ahogy, előre gondolod ezt.

Én az első gyerekkel nem igazán tudtam mit kezdjek.

Nekem voltak elképzeléseim mit hogy, de mint kiderült a gyereknek is más elképzelései voltak.

Én alig vártam hogy, haza jöjjön a férjem és rásózhassam. Sok idő telt el amire ráéreztem a dolgomra. Felismertem a jeleket és úgy éreztem most jól tettem amit tettem.

Tudod alig vártam hogy, legyen tesó. Gondoltam majd jól eljátszogatnak stb...stb....és így én is kapok mellettük levegőt.... Nem lóg ilyen intenzíven rajtam az első.

És ez így is lett. Olyan szempontokban segíthetett a testvér amikre álmomban sem gondoltam volna.

OLyan sokszor gondoltam azt hogy, jaj de megbántam.

Mi a csudának kellett nekem gyerek...

Rossz volt abban a hitben élni hogy, ezen dolgok miatt rossz anyának gondoltam magam és én is kikötöttem egy lélek turkász dokinál.

A védőnő kérte és küldött egy ilyen dokihoz. Gondolom azt hitte baja eshet a kicsinek de HOZZÁ TESZEM ILYENRŐL AZÉRT SOHA NEM VOLT SZÓ. Gondolom nem akart kockáztatni.

Én mindössze két alkalommal jártam a dokihoz.

És neki lett igaza hogy, van akinek ez nehezen megy.

Nehezebb kiépíteni a kapcsolatot a gyerekkel hogy, az jó is legyen mindkettőjük szempontjából.

Talán nem voltam rá felkészülve.

Amikor megérkezett a második baba, ő már egy másabb természet volt. Amíg kicsi volt persze sek-sok meló volt vele de amikor már ülni tudott ott szórakoztak a kiságyban. Szoros kapcsolat alakúlt ki és nagyon hamar a két gyermek között és annyira de annyira oda vannak egymásért hogy, azt le sem tudnám írni.

Ki vagyok én (ha minden körülmény stimmel) hogy, megfosszam a gyerekem ettől.

Hiszen más a kapcsolata velem és más a testvérével.

Minden vizsgálatra vittem az elsőt. Látta az ultrahangokat mindent de mindent és komolyan mondom ő előbb felkészült mint én.

Ultrahangokon állítom neked hogy, a pici bent tudta vagy érezte mi van körülötte hogy, ott a másik gyerekem kint és ezt jelezte.

Mindíg reagált a kölköcskémre.

Én rettegtem az első szülésem után hogy, mennyire fogom ezt is megszenvedni de ez a baba olyan simán született meg hogy, bár mindenkinek ilyen lenne.

Most mindketten ovisok és szőrnyen nehéz volt megválni tőlük.

Kint sírtam az ovi bejáratában. Bár nagyon rettegtem az elején de ez a kicsi tudta hogy, ebben a családban van a hely és hagytam is hogy, megszülessen.

Megérte. Nem bántam meg.

Még egy hét és a tiédnek is dobogni fog a szíve.

Nem tudtam itt normálisan leírni mi volt és hogyis volt. Talán szóban sikerülne.

Talán csak olyanok értenek akik hasonló cipőben járnak.

De el kellett mondjam neked hogy, jól át tudd gondolni mielött elhamarkodva teszel egy ilyen lépést.

Menne neked. Van segítséged. És ahogy, nő a kicsi egyre kevesebb lesz a negatívabb dolog. Inkább segítségre lesz mint hátrányra mindamellett hogy, kell egy testvér.

Azt nem tudnám megmondani mit érez egy ilyen pirinyó embrió. Én nem tudom elképzelni azt hogy, semmit.

Inkább csak arról van szó hogy, könnyebb ezzel a tudattal elvetetni.

DE ez biztos hogy, én nem hagytam magam. Igenis erős vagyok és azt szerettem volna ha minden jóra fordul.

Vannak hullámvölgyek de titkon elmerem mondani hogy, alig várom hogy, legyen harmadik.

Remélem segíthettem neked. Őszintén szerettem volna ha te is kimozdulsz a hullámvölgyből és hidd el csak jót tehet egy testvér neked is és a gyermekednek is.

Ráadásúl most nagyon jó az hogy,nem olyan nagy a korkülönbség.

Barátnőm hasonló helyzetben volt, megtartották a babát. Bár ne tették volna :-(

A fia azóta kezelhetetlen, a barátnőm pszichológushoz jár, a házasságuk romokban mert egymást hibáztatják. Ez kinek jó?

Igen, kellene a gyereknek testvér. De sokkal fontosabb, hogy szerető családja legyen. Nem csak azért a kis életért vagy felelős, hanem a már meglévő gyerekedért és a házasságodért is.

A néma sikoly c. filmben 12 hetes volt a baba.

A magzat 7 hetes kortól érez fájdalmat a kutatások szerint. Tudok egy oldalt, a www. valsagterhesseg.hu, ott részletesen olvashatsz az abortuszról és a következményeiről. Az abortusz utáni szindrómáról is nagyon részletesen írnak. Mindenképp olvasd el az egészet. Nem érdemes bedugni a fejünket a homokba, és bebeszélni magunknak, hogy nem is ember még, nem is érez. Ezt a középkorban még meg lehetett tenni, de a mai technika lehetővé teszi, hogy lássuk a baba fejlődését, minden rezdülését. Ő a te babád, akár kinn van, akár bent. A te anyai szíved szerintem belerokkanna, ha megtennéd. Sokkal többet veszítesz, mint amennyit gondolod, hogy nyernél. Biztosan nem könnyű a helyzeted, de ha belegondolsz, hogy tudnád az egy szem gyerekedet nevelni, ha ilyen terhet veszel magadra, mint az abortusz? Ő nem a gyereked LESZ, hanem már az. Gondolj rá így, könnyebb lesz dönteni. Szerintem a szíved mélyén tudod a választ. A soraidból is kitűnik, hogy szereted, és ez csodálatos.

Nekem ikreim vannak, egy gyereket szerettünk volna. Van is baj velük, iszonyú fáradt vagyok pld. De mikor azt látom, hgy már másfél évesen gyönyörűen eljátszanak egymással vagy ha azt látom, hogy egymásnak viszik a kaját vagy az ágyon birkóznak és közben röhögcsélnek....hát megmondom őszintén, hogy végülis örülök, hogy kettő van még akkor ha néha a hajam tépem idegességemben.

Ha az anyagi része rendben van Nálatok, szerintem tartsd meg. Ahogy aggódsz érte, már most igazi anyukája vagy a picinek.

Az eredeti kérdésre:

Az emberi magzat fájdalomérzete a 24. terhességi hét környékén jelenik meg - állítja a brit nőgyógyászok egyesülete:

[link] (angol)

[link]

"Szeretem az ilyen megközelítést".

Én nem értek hozzá, (mondjuk a megérzésem ezzel nem ért egyet) de tegyük fel, hogy a 24. hétig nem érez semmit.

A baj csak az, hogy ezzel nem oldottunk meg a problémát.

Ha valakire álmában rálőnek egy pisztollyal, az sem érez semmit, mégis meggyilkolták...