Jogos, ha úgy érzem, nem vesznek komolyan, nem tartják tiszteletben az elhatározásom?
Már mielőtt megszületett a kislányom, elhatároztam, hogy ameddig csak lehet, szoptatni fogom, szilárdan kitartok a döntésem mellett, és mindent meg is teszek azért, hogy így legyen. A család viszont, úgy érzem, megoszlik, van, aki ezt elfogadja, támogatja, de van, aki már bébiételt hoz, ami már 4 hónapos kortól adható. Én megértem teljes mértékben azt, hogy azt szeretnék, mindene meglegyen a kislánynak, meg segíteni akarnak, hogy ne kelljen adott esetben erre költenünk, de folyton kérdezgetik is, mit kóstoltattam már vele. Nem kóstoltattam még vele semmit, csak és kizárólag szopik. És ameddig lehet, ez így is lesz. De úgy érzem, ezt nem értik meg, hiába jelentem ki, és ha meg nemet mondok, lehet, hogy megsértődnek, pedig nem elutasító vagyok, hanem ezt eldöntöttem, mindenki tudja is, és mégis. Mindenféle orvosi javaslat nélkül is azt gondolom, ez a legjobb a babának, nem véletlenül vagyunk úgy megalkotva, hogy emlőből tudjuk táplálni a csemetéinket, és nem véletlenül termelődik a tej sem. A megfelelő immunitást és védelmet így kaphatja meg, nem a mindenféle pempőktől. A kislány pedig nagyon jó evő, szépen gyarapodik, tehát ilyen téren sincs baj. Akkor meg miért?
A másik, hogy főleg ilyen pici korban, nekem hiába írják a bébiételre, hogy 4 hónapos kortól adható, fenntartásaim vannak, elvégre 2-3 év szavatossági idejük van, állítólag mindenféle tartósítószer nélkül. Legyen, rendben, mondjuk, hogy van valami szuper dunsztolási módszerük. De még rá is van írva, hogy glutén-, cukor- és laktózmentes, most akkor mi ebből a tápláló a kicsiknek, és ha áttérünk a rendes ételre, akkor meg mindenféle baja lesz, mert addig ilyen "mindenmentes" kaját tuszkoltunk neki? Ha már áttértünk a rendes kajára, akkor is azt gondolom, azt fogja enni, amit mi, vagy külön főzök neki, legfeljebb azt veszem meg bébiételben, ami egyáltalán nem fordul elő nálunk (pl. sütőtök, ki nem állhatjuk, de attól a kicsi még fog enni).
Ti voltatok hasonló helyzetben? Ha igen, hogyan kezeltétek?
Tévedsz, 50. 18 éves koráig óhajtom kizárólag szoptatni.
Te sem olvasol, az 1 éves korra azt írtam, de most már finomítom, hogy értsétek: én olyan ajánlásokat ismerek, amiben 1 éves korig teljesen elfogadott az anyatejes táplálás. Szakember is ezt mondja, ebben is tudjuk, minden más témában is eltérnek a vélemények. Én a lehető legtovább csak szoptatni szeretném, de azt is írtam már, hogy nem fogom figyelmen kívül hagyni a jelzéseit.
Te is úgy pampogsz itt, hogy végig sem olvastad az előzményeket. Légy kedves, idézd ide szó szerint, ahol azt írtam volna, és olyan értelemben, hogy "én csak és kizárólag szoptatni FOGOK (nem szeretnék, FOGOK), és nem érdekel a gyerekem érdeke sem, mert én ezt eldöntöttem, úgyhogy azt is le fogom tojni, a pici mit jelez". Idézd ide, komolyan. Hogy te valami írásomból épp ezt olvastad ki, de nem ezt írtam, és nem is ezt szándékoztam írni, az más dolog.
válasza: válasza: válasza:Én végig olvastam és elhűltem azon, hogy léteznek még ilyen korlátolt anyák, mint Te. Igaza van az előzőnek, szerinted, majd a 8 hónapos vagy 1 éves gyerek fogja kérni Tőled, hogy ugyan anya, adj már mást is tejen kívül, mert éhes vagyok? Van, amit rá lehet bízni a gyerekre, hogy majd jelzi, van, ami a szülő felelőssége. Nyilván a rokonaid sem éreznek Téged elég felelősségteljesnek, inkább fanatikusnak, azért próbálkoznak. Például a legújabb ajánlások szerint a glutént 6 hónapos korig be KELL vezetni. Ezt hogy tervezed?
Mellesleg tudod kinek írd, hogy pampog! A saját butaságodat próbálod itt magyarázni, mindenféle csúsztatásokkal, hogy finoman fogalmazzak.
válasza: válasza: válasza:54
Hát nem hiszem, hogy jelen esetben én korlátoltabb lennék, mint te, tekintve, hogy fogalmam sincs, honnan olvastad ki azt, hogy én azt várom majd a gyerekemtől, mutasson rá a gyümölcsre vagy mondja el, hogy azt kér. Arról beszélek, hogy figyelem a jelzéseit, ez nálad akkor ezt jelentette a gyerekednél? Mindig mindenki magából indul ki, szokás mondani, és pl. azért zavar a rokonok nyaggatása, mert én nem szoktam senkit nyaggatni, hanem ráhagyom, ergo ez nem gyerekes, vagy hisztérikus hozzáállás, hanem azt várom el tőlük érthető módon, hogy kvázi hasonlóan kezeljenek, mint én őket, mert ez amúgy minden körülmények között és témában elvárható a másiktól. Nem úgy kell elképzelni, hogy én egész álló nap ezen őrjöngök, de az ezredik ilyen kérdés már kiakaszt! Mikor ezerszer előtte is elmondtam, mi van! Sarkítasz, nem is kicsit, te és a hozzád hasonlók, kezdem úgy érezni, hiénák, akik alig várják, hogy csontot dobjanak nekik, és ne haragudj, de én nem könyvből vagy wikipédiából nevelem a gyerekem, mert minden gyerek más! Köszönöm ,az enyém szépen gyarapodik és vigyorog egész nap, semmi baja az én hozzáállásomtól, elképzeléseimtől, sőt! A legújabb ajánlások sem érdekelnek, az orvostársadalom is mindig mindenről mást gondol, a kávé is hol jó hatással van, hol meg halálos méreg, szóval erről ennyit. Teljesen megbántam, hogy feltettem a kérdést, alig pár válaszoló volt, aki valóban a kérdésemre válaszolt, azaz volt ilyen helyzetben és leírta, hogy kezelte. Ennyit a szövegértésetekről, de ezt már írtam, hogy gyatra, sehol nem írtam, hogy szoptatási tanácsot várok, vagy jellemrajzot kérek magamról, hogy fényezem-e magam vagy szerintetek elvakult, fanatikus vagy korlátolt vagyok-e! Minősítitek a magyar anyák társadalmát, meg kell mondjam, tisztelet a kivételnek, de szégyen, ahogy a mamatársaitokhoz álltok! Még csak épp azt nem mondtad, haljak meg, ha nem kölesbogyóval tömöm majd a gyerekem, mert most épp az a TRENDI meg LEGÚJABB AJÁNLÁS!
Írd le még százszor ide, légy kedves, hogy nekem semmilyen válasz nem jó, mert úgyis az lesz a következő. Meg, hogy még én vagyok a hülye. A te szempontodból biztos igazad van, de épp vagy te, vagy a hozzád hasonló gondolkodású írta, hogy eltérnek a vélemények. Biztos épp ezért érzem, hogy aki nem ért velem egyet, az akar a legjobban a maga képére formálni a saját gondolkodása szerint. Na befejeztem, az értelmesebbeknek és a kérdésre válaszolóknak nagyon köszönöm! Értékeltem, amit hasznosnak véltem! És az ugatókat nem pontoztam le, akkor sem negatívozok, ha szerintem megérdemelné. Szóval ne nekem puffogjatok azért is.
válasza:A glutén bevezetéséről: Manapság a „bébi üzletág” bevételének jelentős része kész vagy félkész bébiételek,
tejépepek, gabonapépek, bébi italok és édességek (desszertek, kekszek,
italporok) gyártásából, forgalmazásából származik, így nem meglepő,
hogy alapvető céljuk a fogyasztótábor és így a bevételek folyamatos növelése.
Ennek egyik módszere, hogy hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknek is
ajánlják termékeiket (ezek a négy hónapos kortól adható feliratot viselik),
a másik, hogy egyre inkább kiterjesztik azt a felső határt is, amíg a speciális
bébi illetve kisgyermek ételeket, babaitalokat ajánlják. Időről időre olyan
kampányokat indítanak, amelyek általuk szponzorált vagy egyoldalúan
értelmezett kutatások eredményeire hivatkozva szállnak szembe az Egészségügyi Világszervezet táplálkozási ajánlásaival. Ennek legfrissebb példája
a glutén bevezetésének ajánlott időpontjára vonatkozik, részletesen a füzet
második felében olvashatnak erről.Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők)
körében elterjedt
az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket
4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi
bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ez a javaslat
a kutatási eredmények félreértelmezésén alapul, ellentmond az Egészségügyi
Világszervezet és az európai egészségügyi szervezetek ajánlásának, és
– a szilárd táplálékok túl korai bevezetése miatt – egészségügyi kockázatokat
hordoz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott csecsemőkre nézve.
A hozzátáplálásról (vagyis, milyen jelekből látjuk érett-e a baba a hozzátápláláshoz): Az Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi
Társaság (ESPGHAN) 2008-ban kiadott állásfoglalásában (1) úgy
fogalmaz, hogy az Egészségügyi Világszervezet által javasolt 6 hónapos korig
tartó kizárólagos szoptatás kívánatos cél, valamint,
hogy a kiegészítő táplálás
semmiképpen se kezdődjön 17 hetes kor előtt és ne halasztódjon
26 hetes
kor utánra
Milyen jelekből látszik, hogy a csecsemő érett a hozzátáplálásra?
Többféle jelre is érdemes odafigyelni, az pedig nem szükséges, hogy valamennyit
egy időben tapasztaljuk a csecsemőnél. Az egyéni fejlődés lépcsőfokai
sok tekintetben eltérhetnek az átlagtól. A hozzátáplálásra érett baba már
nem löki ki a nyelvével a szájába kerülő ételt, a szopó mozgás mellett megjelenik
nála a szilárd étel elfogyasztásához szükséges száj- és nyelvmozgás.A legfontosabb, hogy a csecsemő szívesen fogadja és érdeklődéssel kóstolgatja
azt a pár kanál ételt, amivel szoptatás után megkínáljuk. A másik, hogy
kezével nyúl az ennivaló után, meg tudja fogni, és önállóan a szájába tudja
venni. Az első fogak megjelenése is jelezheti, hogy a baba készen áll az ismerkedésre
az új ízekkel. Az ételt meg tudja emészetni, és továbbra is jól
fejlődik. Tud már legalább segítséggel, megtámasztva ülni. Ugyanakkor arra
is figyelnünk kell, hogy ne értsünk félre bizonyos jeleket. Már a négyhónapos
csecsemő is nyúlkálhat az ennivaló után, ha szüleit enni látja, érdekli
a kanál, a bögre, a tányér. Ám korántsem biztos, hogy ez az érdeklődés az
ennivalónak szól, hiszen éppen ilyen lelkesen, az új és érdekes tárgynak szólókíváncsisággal nyúlna bármilyen más új látni- és fognivaló után is.Mit tegyek, ha már nyolc-kilenc hónapos,
és nem akar szilárd ételeket enni?
Kényszeríteni ebben az esetben sem célszerű, és az a gyakran hangoztatott
tanács, hogy ilyenkor hagyjuk abba vagy csökkentsük radikálisan a szoptatást,
szintén helytelen. A szoptatás és a jó étvágy egyáltalán nem zárják ki
egymást. A csecsemő magától is jelezni fogja az ételek iránti érdeklődését, ha
eljön az ideje. A szülőnek csak annyi a dolga, hogy ügyeljen a következőkre: · kínálja rendszeresen, de ne rámenősen egészséges ételekkel · ültesse a családi asztalhoz, hogy lássa, hogyan esznek a többiek, előnyös, ha
a többiek is hasonlót esznek, mint a gyerek · próbálja ki, szívesebben fogadja-e a darabos ételeket. Nem muszáj pépeket
kanállal enni, kaphatja ugyanazt a zöldséget, gyümölcsöt darabosan, puhára
párolva is. Sok kisbaba előnyben részesíti, ha ő maga ehet, és foghatja
meg az ételt. · soha ne szidja meg a gyereket azért, mert nem akar megenni, meginni valamit
· az édesség ne legyen jutalom (pl. ne ígérjünk csokit a főzelék elfogyasztásáért
Vagyis nem igaz, hogy a baba nem tudja jelezni, hogy készen áll az új ízek megkóstolására....
válasza:A lisztérzékenység és a glutén étrendbe történő bevezetésének összefüggését számos kutatás vizsgálta, ám a bevezetés optimális időpontjával kapcsolatban a szakemberek sem értenek egyet.
ill.
Mint sok más problémával, a glutén bevezetésének kérdésével is magára marad minden anyuka, aki miután elege lesz az ellentétes tanácsokból, különböző utakat választhat. Az egyik típus, ismerve a szempontokat, a szívére hallgat, azaz csukott szemmel az egyik megoldásra bök. A másik a véleménykülönbségek által felszabadulva szakértővé avatja magát, és kérdezés nélkül ordít le minden másképp gondolkodó anyukát a metrón, orvosi rendelő várótermében és a játszótéren. A harmadik pedig a végletekig óvatos, morzsánként vezet be minden új tápanyagot, és éjjel is éles fülekkel hallgatja csecsemője bélműködését, és eltiltja mindentől, ami kicsit is veszélyesnek mondható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!