Jogos, ha úgy érzem, nem vesznek komolyan, nem tartják tiszteletben az elhatározásom?

Már mielőtt megszületett a kislányom, elhatároztam, hogy ameddig csak lehet, szoptatni fogom, szilárdan kitartok a döntésem mellett, és mindent meg is teszek azért, hogy így legyen. A család viszont, úgy érzem, megoszlik, van, aki ezt elfogadja, támogatja, de van, aki már bébiételt hoz, ami már 4 hónapos kortól adható. Én megértem teljes mértékben azt, hogy azt szeretnék, mindene meglegyen a kislánynak, meg segíteni akarnak, hogy ne kelljen adott esetben erre költenünk, de folyton kérdezgetik is, mit kóstoltattam már vele. Nem kóstoltattam még vele semmit, csak és kizárólag szopik. És ameddig lehet, ez így is lesz. De úgy érzem, ezt nem értik meg, hiába jelentem ki, és ha meg nemet mondok, lehet, hogy megsértődnek, pedig nem elutasító vagyok, hanem ezt eldöntöttem, mindenki tudja is, és mégis. Mindenféle orvosi javaslat nélkül is azt gondolom, ez a legjobb a babának, nem véletlenül vagyunk úgy megalkotva, hogy emlőből tudjuk táplálni a csemetéinket, és nem véletlenül termelődik a tej sem. A megfelelő immunitást és védelmet így kaphatja meg, nem a mindenféle pempőktől. A kislány pedig nagyon jó evő, szépen gyarapodik, tehát ilyen téren sincs baj. Akkor meg miért?

A másik, hogy főleg ilyen pici korban, nekem hiába írják a bébiételre, hogy 4 hónapos kortól adható, fenntartásaim vannak, elvégre 2-3 év szavatossági idejük van, állítólag mindenféle tartósítószer nélkül. Legyen, rendben, mondjuk, hogy van valami szuper dunsztolási módszerük. De még rá is van írva, hogy glutén-, cukor- és laktózmentes, most akkor mi ebből a tápláló a kicsiknek, és ha áttérünk a rendes ételre, akkor meg mindenféle baja lesz, mert addig ilyen "mindenmentes" kaját tuszkoltunk neki? Ha már áttértünk a rendes kajára, akkor is azt gondolom, azt fogja enni, amit mi, vagy külön főzök neki, legfeljebb azt veszem meg bébiételben, ami egyáltalán nem fordul elő nálunk (pl. sütőtök, ki nem állhatjuk, de attól a kicsi még fog enni).

Ti voltatok hasonló helyzetben? Ha igen, hogyan kezeltétek?