Nagyon ciki ha óvodás a gyerekem és nem dolgozom? Annyira szégyellem, más anyuka aki nem dolgozik mit csinál/tok otthon? Megjegyzem: dolgoztam és bolcsis volt a gyerekem de elveszítettem a munkám, nagyon jó állásom volt a többi lent:

Egyelőre hol az egyik, hol a másik van itthon, a hétvégéket meg se tudnám oldani. Tudom, tudom.. Magamnak szültem, nem a nagyinak.

Már azon gondolkodtam, hogy ha rájöttem miben vagyok jó, influenszerkedek vagy el kezdek rásózni a barátaimra tuti jó tisztítószereket.

6 órás meló egy gyerek mellett is kevés (fizetésben), családbarát nincs. Egy gyár van, 3 műszakkal, de ennyi önbecsülésem már hagy legyen, hogy nem azért tanultam és dolgoztam halára magam a húszas éveimben, hogy 35 évesen két mozdulatos karriert fussak be három alkatrész összedugásával.

Akkor inkább böjtölök a "férjem kárára", ha kell, akkor fél évig-évig, amíg nem lesz picit nagyobb az ovisom, hogy aztán normális munkahelyem legyen.

Én pszichológus vagyok, gyerek mellett állami állást lehetetlen volt csinálni, hiába volt jó fej a főnököm és elmehettem érte az oviba. Nagyon sokat voltam vele TPn. A 2. Gyerek 4 évvel később kicsit egyszerűbb eset volt, nem volt beteges, de ADHDs. Nagyon nagy figyelemigénnyel. 5 éves koráig nem mentem vissza dolgozni, ekkor már magánoztam, elvégeztem szakképzést meg coachingot. Mikor visszamentem, eléggé utáltak az új helyemen, vagy hát nem tudom mi a jó szó erre, mert megtehettem h ne dolgozzak évekig. Na ez nekem nem kellett...

Becsúszott egy 3. Baba, 41 évesen szültem. Megkaptam minden állami támogatást, 3 évet otthon voltam vele, majd felmondtam amint lehetett. Azóta csak magánozok, így minden időszervezési gondunk megoldódott. 5 éves a kisfiam, a nagyok már mennek nélkülem, egyiknek jogsija van.

Érdemes keresni a lehetőségeket, ha úgy véled több van benned! De tökéletesen megvagytok így, akkor hajrá. ;)