Nem lennék elég odaadó anya? Ez a vágyam is ezt mutatja?
Házasságban élek és van egy 1,5 éves lányunk. A férjem pedig ma ezt vágta a fejemhez. Ez a vita kb karácsony kezdete óta megy nálunk. A téma pedig szilveszter. December elején azt mondta a legjobb barátnőm, hogy nála lesz buli és hogy feltétlenül menjek. Tavaly nem mentem, mert még csak féléves volt a lányunk (bár szerintem ez nem ok, de mindegy, mert meg tudtuk volna oldani). Otthon maradtunk és végül is nem bántam, romantikázósra sikerült. De idén tudatosan nem akarok otthon lenni. Elegem van abból, hogy maximum vacsorákra megyünk el. A párom rögeszmésen mindig attól fél, hogy a lányunk hiányol minket, engem és emiatt nem tud feloldódni. Pedig ha elmentünk eddig anyukám vagy az ő anyja mindig informált minket közben is, felhívtak vagy írtak SMS-t. De ő akkor is mindig mehetnék volt haza.
Szóval én még december elején elfogadtam a meghívást, mondtam is akkor a páromnak. Tudtam, hogy nincsen jóban a barátnőmmel túlzottan és amúgy sem egy nagy bulizós (én sem vagyok és voltam túlzottan az, de szerintem néha kell). A gimi óta a legjobb barátnőm, nagyon szeretem még ha a párom nem is. Aztán karácsony előtt elkezdte mondani, hogy szerinte a tavalyi szilveszter is milyen jó volt, maradjunk itthon. Mondtam neki, hogy biztosan nem fogok. Erre pár napja azt mondogatja, hogy szóljak anyámnak nem kell jönnie a lányunkhoz, mert ő marad vele itthon, ő nem jön velem. Na most erre mit mondjak? Menni szeretnék, de vele nem akarok vitázni. Miért áll így a dolgokhoz? Nálatok hogy van ez? Ti sem mentek semerre a baba miatt? Hozzáteszem, hogy a lányunk anyósommal és anyukámmal is nagyon jól elvan, nincs sírás. Mi ebben olyan rossz? Rossz anya vagyok? Mert néha már úgy tűnik annak állít be a párom. A barátnőmmel amúgy is van baja, mert szerinte az, hogy ő még nem anya és hogy ezért képtelen átérezni azt, hogy így milyen az élet, engem van hogy sikeres elfordít az anyai kötelességeimtől.
Én 27 vagyok, ő 38.
"33#-37#-es Oszintèn? Neked megis , hogy esne , ha a parod (ha van) helyetted igent mondana egy bulira, egy olyan szemelynek , akit finoman szólva nem csípsz? Ès nem ad mas választàst?"
Nem mennék el, de ha tudom, hogy a párom legjobb barátja (és nem csinál rendszert belőle), akkor NEM pattognék. És VOLT, hogy külön szilvesztereztünk, mert mindkettőnk ismeretségi köréből kaptunk meghívást, és én a párom haverjai helyett inkább a barátnőmmel akartam tölteni az estét és fordítva. (Jó, persze, ebből nem csináltunk rendszert, általában kiegyezünk, de azért az a szilveszter is jó volt:)) És NEM volt belőle veszekedés.
Attól még, hogy valaki házas / párkapcsolatban van, még önálló személyiség - szerintem. És egy szilveszteren összeveszni olyan kicsinyes dolog...
Szerintem az a legnagyobb baj, hogy nem szimpatikus a férjednek a barátnőd. Valószínűleg csak jó apa akar lenni és a kislányt azért félti annyira. Nem lehet, hogy egy csodást gyerekkort akar megadni neki sok törödéssel, ami nem volt neki megadva?
18/L
Nem olvastam senki válaszát, bocs ha olyat mondok, ami már írtak.
Én 16 vagyok. Szüleim 24ek voltak, mikor születtem. Az én szülim 2 éves korom óta mentek el bulizni, oda adtak a nagyszülőknek. A baráti-családi bulikra, közös fesztiválozásra négy éves korom óta elvisznek, sők 8-9 évesen unokatesóm gimis bulijain is részt vehettem.
Azzal, hogy a szüleim nem hagytak ki a buliból, hanem bevontak, megtanultam bulizni.
Általános iskolás volt osztálytársaimon tapaszzalom, hogy volt egy nagy Az első parti 14 éves szülinap utáni nyáron Törökországban. Eddig rendben, csak az osztálytáraim olyan eszméket fűztek hozzá, hogy akkor végre alkoholhoz jutok, és akkor berughatok, és akkor végre felnőt leszek.
Nekem ilyen ábrándaim az elsőáldozóról voltak.
Szóval, hiába mondjuk azt, hogy a cigi és alkoholtól nem lesz senki felnőttes, ha ilyen feltételeket szabunk nekik, és igen, az alkoholtól fogjuk fenőtnek érezni magunkat. Nekem nem volt ilyen, sem a gimis osztálytársaimnak, akiket én tanítok bulizni.
Összegezve, lehet ígyis, úgyis csinálni. A férjed vagy túl öreg a bulizáshoz (ez természetes, de csak várj a kapuzárási pánikig), vagy irigyli, hogy jól akarod magad érezni, vagy túlságoan félti a hercegnőjét, ami hosszútávon nem lesz jó a lányotoknak.
Lehet mondani, hogy ez nem ide tartozik, de érintőlegesen mégis, amiről kell beszélni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!